GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Köszönöm a szót. Azt megnyugvással hallgattam, államtitkár úr, hogy a rendõrségnek átadták nyomozásra az ügyet, és majd késõbb tájékoztat, mint interpelláló képviselõt.
Azt viszont nem, hogy közel egy éve húzódik az ügy, és azt a 80 hallgatót, ha megkérdeznék, neki nyilván más lenne a véleménye, mint önnek, hogy jó szociális helyzetben vannak. Kérem, a vidéki, falusi lakosság és a gyermekeik egyáltalán nincsenek jó viszonyban, és akik nem kapnak kollégiumi elhelyezést, azoknak legtöbbnyire abba kell hagynia az egyetemi tanulmányaikat.
Ön lehet, hogy olyan embereket ismer, és lehet, hogy Svájcban jár, ahol más a szociális helyzetük, de itt, Magyarországon más.
Másodszor: Fölmerül a "kis" Tocsik-ügy, hisz' itt sikerdíjjal történt az a szerzõdés, ahogy az egyetem eladta, próbálta eladni a Castor Kft.-nek. 500 ezer forintot fizetett az egyetem azért a szerzõdésért, melyet egy olyan ügyvédi iroda - errõl ön is tudott, hisz' az újságok megírták -, 500 ezer forintot fizetett ki az egyetem azért a szerzõdésért, ami rossz lett - amit ön is elismert: semmis, hisz' önök fordultak a rendõrséghez -, ahol összefonódás, személyi összefonódás volt, hisz' az egyetem fõtitkárának a felesége abban az Agyvédi irodában van, mely megcsinálta ezt a szerzõdést.
Közben az egyetemnek két fizetett jogásza, jogi kara... Tehát megvolt a lehetõsége, hogy a saját berkeken belül csinálták volna meg ezt a szerzõdést. Viszont itt fölmerül, tisztelt államtitkár úr, az önök, azaz a felügyeleti szerv, a Mûvelõdési Minisztérium felelõssége.
Miért nem intézkedtek? Miért kellett várni mondjuk egy interpellációt, miért kellett fél évet, egy évet várni? És sajnos azt kell mondani: amikor a siker többmilliárdos - mondjuk Tocsik-ügyekrõl, sikerdíjakról beszélünk -, a kis sikerdíjak itt is megvannak, az önök tárcájánál.
Tehát egyébrõl a felelõsség önöket terheli, ezért a válaszát nem tudom elfogadni. És kérem képviselõtársakat, hogy a jövõ érdekében õk se fogadják el az ön válaszát! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok oldalán.)