CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A jövõ évi költségvetés részletes vitájában szeretnék érvelni egy-két, még állva maradt módosító indítványunkról, igazodva a házszabályi elõíráshoz. Természetesen ez nem zárja ki azért, hogy ezekhez... (Közbeszólások: Nem hallani! Mikrofon!) Pardon, bocsánat!
Elnézést kérek! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A jövõ évi költségvetés részletes vitájában szeretnék érvelni egy-két módosító indítványunkról, amely még állva maradt. Ez nem zárja ki azt, hogy ehhez kapcsolódóan természetesen más kérdést is érintsünk - de ehhez kapcsolódóan.
Miután a parlament elfogadta már a sarokszámokat, lényegében a költségvetés elfogadottnak tekinthetõ; azonban nem adjuk fel azt a törekvésünket, hogy most már a sarokszámokon belül javítsunk valamelyest. Sok szempontból sok probléma van ebben a költségvetésben.
Az elsõ ilyen kör, amit kiemelnék, a paragrafusokhoz alkalmazkodva, ez az a bizonyos adósságcsere, amirõl itt nagyon sok szó volt már az általános vitában. Nos, az adósságcserével kapcsolatban a tisztelt Ház nem fogadta el javaslatunkat, hogy ez a technikailag kezelt, technikainak beállított adósságcsere mégis három évre kerüljön tagolásra, és ezáltal egy új költségvetési helyzet is keletkezhetett volna. Ezt már a tisztelt Ház nem fogadta el; azonban ehhez kapcsolódóan állva van még javaslatunk az 5. §-t illetõen, mely azt célozza meg, hogy a forintadósság devizaadósságra történõ átalakítása módjáról az ebben illetékes pénzügyminiszter és az MNB elnöke az Országgyûlés részére készítsen elõterjesztést március 31-éig, és miután az Országgyûlés ezt elfogadja, azután léphessen életbe. Ez a mi javaslatunk.
Ennek indoklásául felhozom azt, hogy azért itt nem kis dologról van szó, forintösszegben is óriási mértékû ez az adósságcsere annak ellenére, hogy technikai jellegûnek van beállítva. Én úgy vélem, hogy az Országgyûlésnek fenn kell tartania a jogát ahhoz, hogy e felett kontrollt gyakoroljon, kontrollt gyakoroljon menet közben is és indulásnál is. Ez a mi javaslatunk azt célozza, hogy indulásnál az Országgyûlés tekintse át mégis ennek a módját, módszerét, és csak ezután léphessen életbe.
Ugyanakkor folyamatosan is szükségesnek tartjuk a kontrollt, ezért most már nemcsak az adósságcserével kapcsolatban, hanem egyáltalán a költségvetés teljes hiányának a finanszírozásáról javasoljuk, hogy a pénzügyminiszter az Országgyûlést rendszeresen tájékoztassa, akár a költségvetési bizottság útján, akár a plenáris ülés elõtt is. Erre vonatkozik egy külön módosító indítványunk a 4. §-t illetõen.
A 6. §-hoz is van még állva maradt módosító indítványunk. Ebben a paragrafusban az van elõirányozva, hogy egy ott megjelölt átcsoportosításhoz a központi költségvetési szervek elõirányzatait év közben differenciáltan 6 milliárd forinttal csökkenteni kell. Ezzel a módszerrel mi nem értünk egyet, mert itt már a költségvetésben elõre törvényerõre emelkedne a központi költségvetési szerveknek - habár differenciáltan történõ, tehát nem egészen fûnyíróelv szerint történõ, de mégis egy ilyen elõirányzat szerepel benne - ennek a csökkentése. Itt valami más módszert kellene találni, ezért ennek a résznek a törlését javasoljuk.
Ugyancsak a 6. §-hoz kapcsolódóan van bent módosító indítványunk a (4) bekezdést illetõen. Ebben arról van szó, hogy céltartalék képzõdik a Magyar Rádió Rt. és a Magyar Televízió Rt.-nél történõ létszámcsökkentés anyagi fedezetének a biztosítására. Ehhez azonban olyan feltétel van szabva, aminek a kivételét javasoljuk a normaszövegbõl. Itt arról van szó, hogy az a feltétel, hogy így fizethetõ ki végkielégítés, hogyha három éven belül nem létesítenek az illetõ, az elbocsátott dolgozók rendszeres foglalkoztatásra jogviszonyt a rádiózás és televíziózás területén. Azt megértjük, hogyha az elbocsátó Magyar Rádió Rt., Magyar Televízió Rt.-re vonatkozna ez, de itt nem errõl van szó, itt egy általános foglalkoztatástól való eltiltás jelenik meg a normaszövegben, tulajdonképpen a hivatásnak a feladása, ami, úgy gondoljuk, hogy más törvényekbe is ütközik, tehát ennek az átalakítását vagy pedig a kihagyását kérjük. Tehát ez volt a 6. §.
A 7. §-hoz szintén van egy állva maradt módosító indítványunk. Ebben a paragrafusban 57 millió forintban jelöli meg a törvényjavaslat azt az összeget, amelyet majd ki lehet fizetni - vagy ki lehet még fizetni - a belterületi föld értéke alapján alapítói jogon a helyi önkormányzatok részére. Ez 57 milliárd forint lehet - bocsánat, az elõbb milliót mondtam, milliárd forint lehet. Ugyancsak ebben a paragrafusban van az a rendelkezés, hogy az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülõ 20 százalékos részesedésének mértéke összesen 25 milliárd forintot tehet ki, tehát keret van meghatározva; ugyanakkor úgy fejezõdik be a paragrafus, hogy amennyiben e törvényi kötelezettségek teljesítésére a megjelölt elõirányzatok nem kerülnek felhasználásra, a különbözet hasznosításáról a kormány dönt. Véleményünk szerint ilyen nagy összegrõl - tehát még egyszer: 57 milliárd és 25 milliárdról van szó - a törvény ne adjon ilyen felhatalmazást a kormány részére. Bár nem a teljes összegrõl van szó nyilván - elõre meg nem nevezhetõ, meg nem állapítható maradékról -, de ne adjon ilyen felhatalmazást, hanem a kormány elõterjesztése alapján az Országgyûlés döntsön.
Meg kell még említenem azt a kérdéskomplexumot, ami az önkormányzatokra vonatkozik. Itt is van több módosító indítványunk még állva, tehát ezekre hivatkozással szeretném elmondani azt, hogy tulajdonképpen az önkormányzatok - nem azt, hogy milyen nehéz helyzetben vannak, ezt már mindenki tudja -, hanem hogy egyáltalán a központi költségvetés és az önkormányzatok viszonyában milyen anomáliák vannak, ez is szorosan kapcsolódik a még állva maradt módosító indítványainkhoz.
Sajnos, máig sincs egyértelmû feladat- és költségviselési elhatárolódás az állam és az önkormányzatok között. Az önkormányzatok itt, ezekben a törvénymódosításokban is rengeteg feladatot kapnak - közoktatási törvény, más törvények is rendszeresen önkormányzatokra hárítanak feladatot -, ugyanakkor nem megfelelõ költségátadással. Az önkormányzatok ennek a terhe alatt - most nagyon paraszti szót használok - nyögnek. Ugyanakkor az a megítélés, hogy most mennyi pénz jusson a központi költségvetésbõl az önkormányzati támogatásra, ez a kérdés nagyon egyoldalúan van kezelve a központi költségvetés szempontjából. Azért merem ezt mondani, mert például a helyi adókról szóló rendeletben az szerepel, hogy ennek mértéke és összege - a helyi adók, amit tehát az önkormányzatok vetnek ki - ennek a mértéke és az összege nem befolyásolhatja az állami hozzájárulás jogcímét és mértékét.
(11.50)
Ugyanakkor mindenfajta modellszámításban, amikor az számítódik ki, hogy tulajdonképpen milyen a teherelosztás, ezt is figyelembe veszik, holott jogszabály, törvény mondja ki, hogy nem befolyásolhatja. Ugyanúgy a kárpótlási jegyeknél, amelyeket az önkormányzatoknak névértéken kellett átvenni, és most nagyon sok esetben nem is tudják felhasználni, vagy jelképes értéken szabadulnak meg tõle, ezt a vagyonvesztést ezekben a modellszámításokban szintén nem veszik figyelembe. Ugyanakkor itt, ebben a törvényjavaslatban is elõírják az önkormányzatok részére a 4 százalékos létszámcsökkentést. Ez nyilván költségkímélõ, de ezt valóban az önkormányzatokra kellene bízni és nem pedig kötelezõen elõírni.
Én mindezeket azért mondtam el, hogy azoknál a módosító indítványoknál, amelyek még az önkormányzati gazdálkodást érintik, legyen tekintettel a tisztelt Ház ezekre az anomáliákra, és lehetõleg mozdítsuk elõ azt, hogy minél kevesebb önkormányzat kerüljön majd olyan végletes helyzetbe, mint ugye, most a Kács község került, hogy egyáltalán, az önkormányzatok tudjanak gazdálkodni, és el tudják látni azokat a feladatokat, amelyeket éppen a törvények helyeznek át hozzájuk.
Tisztelt Ház! Én ebben foglaltam össze a még állva maradt módosító indítványainkról a véleményünket azzal a kéréssel, hogy ezeket mérlegeljék. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)