DR. GÁL ZOLTÁN, az alkotmány-elõkészítõ bizottság elnöke: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Csak nagyon röviden. Ötven módosító indítvány érkezett a benyújtott szabályozási elvekhez, és ha ezt összevetem a tavaszi vitában benyújtott 400 módosító indítvánnyal, akkor talán joggal lehetett feltételezni, hogy ez az 50 indítvány - számszerûen legalábbis - jelzi, hogy az Országgyûlés nagy többsége támogatja a benyújtott határozati javaslatot és a szabályozási elveket.
Ennek indoka többek között valószínûleg az, hogy a benyújtott szabályozási elvek tartalmazták azt a 93, a bizottság által elfogadott, tavasszal elfogadott módosító javaslatot, és a visszavonás után végzett bizottsági munka eredményeként is úgy gondoljuk, hogy egy olyan szabályozási koncepció került a Ház elé, amelyet a Ház nagy többsége támogatni tud
Az 50 módosító indítványból hatot támogatott a bizottság. Én ezekrõl nem kívánok részletesen szólni, a bizottság ajánlásából képviselõtársaim egyértelmûen meg tudják állapítani, hogy melyek ezek az indítványok. Inkább csak nagyon röviden a nem támogatott indítványokról.
Az elõbb említett 50 módosító indítványnak egy jelentõs részét a honvédelmi bizottság adta be. A honvédelmi bizottság fenntartotta azt a korábbi véleményét, miszerint a rendkívüli állapotokra vonatkozó szabályozásban egy más struktúrát kell létrehozni, mint amit a bizottság javasolt.
A bizottság azon az állásponton van, hogy a hatalmi ágak közötti megosztást rendkívüli helyzetekben is lehetõség szerint fenn kell tartani, és csak a legszükségesebb mértékben kell ettõl eltérni. Tehát ebben az értelemben egy elvi strukturális eltérés volt a bizottság és a honvédelmi bizottság között. Ebbõl következõen ezúttal sem tudtuk támogatni a honvédelmi bizottság koncepcióját. A honvédelmi bizottság képviselõi részt vettek a bizottság ülésén, úgy gondolom, hogy tisztességesen és korrekten vitattuk meg a javaslatokat.
Néhány, ezen túlmutató honvédelmi bizottsági javaslatot azt hiszem, hogy majd a normaszöveg készítésénél hasznosítani lehet.
Az indítványok, a módosító indítványok másik nagy csoportját Csizmár Gábor képviselõtársunk nyújtotta be, aki egy meglehetõsen széles sávon nyúlt hozzá a koncepcióhoz, mert módosító indítványai a gyermekek jogi védelmétõl a jogalkotásra és a népszavazásra vonatkozó szabályozási elvekig húzódtak. Ezek közül azonban különösen figyelemreméltó az, hogy képviselõtársam módosító indítványaiban megjelent egy olyan gondolat, amely azt hiszem, hogy a következõ években komoly jogalkotási feladatot fog adni az Országgyûlésnek. Nevezetesen a gyermekek jogai körébe sorolható gondolat és ennek alkotmányos leképezése.
A bizottság, elismerve a képviselõ úr indítványainak célszerûségét és indokoltságát, indítványainak nagy többségét azonban mégsem támogatta. Nem támogatta elsõsorban két ok miatt. Egyrészt azért, mert a javasolt módosítások egy nagy része nem alkotmányba való szabályozást, hanem majd a megalkotandó törvényekbe való gondolatot tartalmazott, másrészt pedig beleütköztünk abba a problémába, hogy a gyermekek jogainak és a gyermek mint egy meghatározott társadalmi csoportra vonatkozó speciális jogi szabályozásnak egyszerûen nincs meg a fogalomrendszere, jogi fogalomrendszere.
(18.10)
S ezért rendkívül nehéz volt azokat a gondolatokat hasznosítani, amit képviselõtársunk megfogalmazott, mert abban a formában, ahogy õ a javaslatot tette, nem illett egyszerûen az alkotmány koncepciójába mint jogi kategóriába.
Tehát körülbelül ezeket tudom összességében mondani a módosító javaslatokról, illetõleg azokról a megfontolásokról, amelyek miatt a módosító indítványok nagy többségét a bizottság elvetni javasolta.
Tisztelt Országgyûlés! Befejezésül két dolgot hadd mondjak el. Hogyha az Országgyûlés elfogadja a szabályozási irányelveket azokkal a módosító javaslatokkal, amelyeket most támogatunk, úgy gondoljuk, hogy az alapvetõ feltétele megteremtõdik egy új alkotmány megalkotásának.
Mert minden feltétel megvan ahhoz, hogy az országgyûlési határozati javaslatban jelzett határidõt a bizottság tartani tudja, hiszen a normaszöveg egy olyan, nagyon részletes - és szabályozási irányelvként szokatlanul nagyon részletes - koncepció alapján meg tudja szövegezni a jelzett határidõre az alkotmány normaszövegét, ha természetesen a januári szünetben a bizottság intenzíven dolgozik, amire legjobb tudomásom szerint a bizottság tagjai készek. Tehát errõl az oldalról, úgy látszik, hogy nem lesz akadálya, hogy az új alkotmány megszülessék.
A másik kérdés, hogy megvan-e ehhez a politikai akarat? A most benyújtott koncepció általános vitájában egy frakció elutasítja tulajdonképpen ezt a koncepciót, olyan frakció, amelyik ez ideig részt vett az alkotmányozás munkájában. És természetesen nehéz belátni, hogy a következõ hónapokban hogyan alakulnak a politikai viszonyok, fel tudnak-e sorakozni a parlamenti pártok az új alkotmány mögé, illetõleg fel tudják-e sorakoztatni az új alkotmány mögé magát a társadalmat.
Ez egy alapvetõ feltétel és tényezõ, hogy megszülessék még ebben a ciklusban az alkotmány. Ezt nehéz ma még belátni, hogy ezek az utóbbi feltételek bekövetkeznek-e. Mindenesetre jó szívvel tudom a tisztelt Országgyûlést tájékoztatni, hogy ami a munkának a tárgyi részét illeti, vagyis a normaszöveg megalkotását, amennyiben az Országgyûlés a koncepciót jóváhagyja, az határidõben meg fog történni, és errõl az oldalról nem lesz akadálya annak, hogyha az egyéb feltételek megvannak, hogy az új alkotmány megszülessék.
Ezeknek a gondolatoknak a jegyében javaslom a tisztelt Országgyûlésnek, hogy fogadja el a bizottság által javasolt módosító indítványokat, és az ennek alapján teljesebbé vált koncepciót pedig a jövõ heti zárószavazáson is támogassa. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártiak oldalán.)