CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A mai napon napirend elõtt országos ügyként ismét a villamosenergia-ipar privatizációjával foglalkozunk. Most elsõsorban a villamosenergia-ipar helyzete, jövõje szempontjából, különös tekintettel a szükséges fejlesztésekre, azaz, abból a szempontból, amely egy privatizációnak egyáltalán értelmet adhat.
A kormány 1996 decemberében az Országgyûlés elé terjesztette jelentését, melynek címe "A magyar erõmûrendszer létesítési terve az ezredfordulóig és kitekintés a 2010-ig terjedõ idõszakra." Ez az elõterjesztés megállapítja, hogy most már az erõmû-létesítés vállalkozói tevékenység, így az állami ráfordítások igénybevétele nélkül történik.
A privatizáció jelenlegi állásában az új tulajdonosok befektetési szándékait, elképzeléseit csak körvonalaiban ismerjük. Az erõmûvi villamoskapacitások létesítési, engedélyeztetési és versenyeztetési eljárásrendje, irányelveinek megfelelõ jogi formában történõ kidolgozása még nem történt meg. Erre az úgymond szilárd alapra épül a kormány erõmûépítési programja.
A továbbiakban a programnak csak az ezredfordulóig terjedõ részét vesszük szemügyre, mely szerint 2000-ig még legalább 900 megawatt új erõmûvi kapacitásra van szükség. Ebbõl az Inke-Liszó 80 megawattos és a csepeli 390 megawattos független áramtermelõi kapacitásokra, vagyis a szükséges kapacitás több mint felére egyelõre csak vállalkozói ajánlások vannak. Vagyis ez a program teljességgel megalapozatlan, s a további erõmûépítés is bizonytalan.
Ezt az elõterjesztõk is érezhették, mert a program csúszása esetére körülbelül 200 megawatt importkapacitás szerzõdéses lekötését helyezik kilátásba. Ez jól egybevág az ÁPV Rt. elnökének a Duna TV-ben elhangzott minapi nyilatkozatával, a villamosenergia-ipar privatizációjával összefüggésben megállapította: "Nemzeti érdek lehet, hogy az energiát, mert olcsóbb, mint amit itthon elõ tudunk állítani, ad absurdum külföldrõl szerezzük be bizonyos százalékban és arányban." Jó tudni, egyszer már volt ilyen "nemzeti érdek", de 1990 elõtt.
"Végsõ esetben - írja a továbbiakban a kormányjelentés - a tartalék kisebb mértékben csökkenthetõ jelentõs kockázatok vállalásával." Mindezt akkor jelentik ki, illetve adják kormánygaranciával írásba, amikor bejelentik, hogy az év végén véglegesen csatlakozunk az UCPTE- rendszerhez.
Köztudomású, hogy a belépés feltételei között alaptétel a megfelelõ önálló nemzeti tartalék rendelkezésre állása. A legutóbbi ÁSZ-jelentés is megállapítja, hogy a folyamatos és biztonságos villamosenergia- ellátást súlyosan veszélyezteti, hogy tisztázatlan, az 1997-2000 közötti idõszakra esõ forrásteljesítmény-növelõ beruházások finanszírozása.
Viszonylag rövid idõ alatt ide jutottunk a villamosenergia-ipar privatizáció ürügyén történõ szétzilálásával. Érdemes ezt a helyzetet összevetni a villamosenergia-termelési és -fogyasztási törvény elõírásával, mely a szállító MVM Rt. kötelességévé teszi az ellátásbiztonságot és a legkisebb árú villamosenergia-szolgáltatás feltételeinek megteremtését. Ennek azonban a kialakult helyzetben az MVM Rt. már nem tud megfelelni. A befektetõk monopolhelyzetbe kerültek, a potenciális telephelyekkel rendelkeznek. Jövedelmüket az áremeléssel fejlesztési vállalások nélkül is garantálták.
Az MVM Rt. erõmûépítési piacról való kiesésével teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülünk. Csak az épül meg, amit a befektetõk akarnak, olyan típusú erõmû, amilyen nekik kifizetõdõ. S most még az MVM Rt.-t is külföldiek kezére akarják adni. Állítólag nem egészen, csak félig, nem szakmai, hanem pénzügyi befektetõknek, a menedzsmentjogok megtartásával. A tapasztalatok fényében erre csak egyetlen válasz adható: "El a kezekkel a villamosenergia-ipartól!" Ezt a fajta privatizációs gõzhengert már csak az ellátás biztonsága, a hazai erõmûépítés miatt is le kell állítani.
Követeljük, hogy a kialakult súlyos helyzetre tekintettel a parlament haladéktalanul tûzze napirendre a villamosenergia-ipar helyzetének megtárgyalását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)