MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A közelmúltban, de ma is számos napirend elõtti hozzászólás hangzott el az energiaszektor privatizációjával kapcsolatban. Ezért az elõterjesztõk nevében a zárszóban néhány, a vitában felmerült kérdésre kicsit részletesebben - de még az elfogadható idõn belül - térek ki.
A természetes monopolhelyzetben lévõ közüzemi szolgáltatásokra a fejlett jogi szabályozással rendelkezõ államok is elismerik a speciális törvényi szabályozás szükségességét. Az Európai Unió egyes tagállamai a polgári jog, a gazdasági jog általános szabályaitól eltérõ speciális szabályozással igyekeznek a természetes monopolhelyzetben lévõ vezetékes energiaszolgáltatást, különösen a vezetékes gáz- és villamosenergia-szolgáltatást önálló törvényi szinten szabályozni.
A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI., de a villamos energia termelésérõl, szállításáról és szolgáltatásáról intézkedõ 1994. évi XLVIII. törvény sajátossága is, hogy az említett tevékenységek gyakorlására tulajdonsemleges szabályozást tartalmaznak. E törvények ugyanis a tulajdonosi szerkezettõl függetlenül az engedélyköteles tevékenység gyakorlásának feltételeit, szabályait, valamint a szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony tartalmát határozzák meg. Ezen szaktörvények és a végrehajtásukra vonatkozó alacsonyabb szintû jogszabályok léte minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy - szemben az 1992. évi sikertelen kísérlettel - 1995-ben az energiaszektor privatizációja eredményes volt. Törvényjavaslatunk elfogadása esetén néhány olyan ponton módosítja a hatályos törvényt, ahol az 1994 tavasza óta eltelt idõszak tapasztalatai alapján, a szabályok egyértelmûsítése érdekében szükséges.
A változtatás három olyan elemét emelem ki, amelyek nagyobb jelentõségûek annál, hogy szakkérdésnek minõsítsük, és amelyekhez módosító indítványokat is fogadunk el - így a fogalmi rendszer pontosítását, a gázértékesítési, szolgáltatási engedély kiadásának feltételeit, a gázellátó rendszerek létesítésének szabályozását.
A fogalommeghatározásokhoz benyújtott módosító indítványok közül nem támogattuk azt a javaslatot, amely a természetes monopólium fogalmát a gázszolgáltatásra szûkítette volna le. Nem támogattuk, mert a legtöbb európai országban nemcsak a gázszolgáltatás, hanem a gázértékesítés, a nagykereskedelem is természetes monopólium, mert ez felel meg a tényhelyzetnek. Az egy gázértékesítõ modellre épül az árszabályozás. Amíg a privatizáció utáni helyzetrõl és a gáztörvény szerinti új mûködési modellrõl nincs elég tapasztalat, túlzottan nagy kockázatot jelentene a nagykereskedelem liberalizációja.
A gázértékesítés monopolizálása egyébként nem ellentétes az európai gyakorlattal. Nemcsak azért, mert számos, hazánknál kedvezõbb ellátási feltételekkel rendelkezõ országban is ez a helyzet, hanem mert két nyugat-európai vállalat közötti vita kapcsán az európai bíróság kimondta, hogy megengedettek azok a versenykorlátozások, amelyeket az energiaellátó vállalatok érdekében érvényesítenek. Ezek révén képesek ugyanis a társaságok ellátni közszolgálati feladataikat a társadalom átfogó érdekének megfelelõen. Tudjuk, a brüsszeli bizottság dolgozik azon, hogy az Európai Unió tagállamaiban elõbb a villamosenergia- szektorban, majd a gázszektorban is liberalizálják a mûködési szabályokat. Enélkül ugyanis nincs egyesült európai gazdaság. Azt is tudjuk azonban, hogy ez hihetetlenül nehéz feladatot jelent, és több tagállamnak kifogásai vannak a megvalósításra ajánlott modellekkel kapcsolatban.
Úgy gondoljuk, hogy Magyarországon számos ok miatt még jó néhány évig nem lehet a liberalizált rendszert sem a villamos energiára, sem a gázra bevezetni. Portugália és Spanyolország egy ennél lényegesen könnyebb probléma megoldására - a kõolaj- és kõolajtermék-piac liberalizálására - a felvétele után hat év átmeneti lehetõséget kapott. Az uniós szabályok tagállamokban történõ bevezetése és rendszerbe állítása szempontjából minden bizonnyal nem a nálunk alkalmazott megoldás a kulcskérdés.
Támogatjuk viszont az engedélykiadás feltételeinek módosítását célzó - Rózsa Edit, Kovács Tibor és Kósa Lajos képviselõtársaink által benyújtott - indítványt, amely a gázértékesítõ kötelezettségévé teszi, hogy az éves földgázforgalmának 25 százalékát meghaladó olyan belföldi földgáztároló kapacitással rendelkezzen, amely téli idõszakban teszi lehetõvé a teljes betárolható mennyiség értékesítését. Hasonló tartalmú indítványt nyújtott be egyébként Medgyasszay képviselõtársunk is.
Ez az elõírás rendkívül fontos az ellátás biztonsága szempontjából. Minden európai ország törekszik arra, hogy energiahordozókból kellõ mennyiségû tartalékkal rendelkezzen. Ráadásul hazánkban - különbözõ okok miatt - a földgázt túlzottan nagy mértékben használjuk fûtési célra.
(17.40)
Az ebbõl adódó kockázat mérséklését, az ellátás biztonságának javulását is szolgálja a tárolási kötelezettség elõírása. Ezért e követelménynek véleményünk szerint tartósan fenn kell maradni, még az uniós tagságunk után, a megfelelõ türelmi idõvel bevezetendõ liberalizációt követõen is.
A gázelosztó vezetékek létesítése az elmúlt években különbözõ modellek szerint történt. Lényegében mindegyik megoldásnál kisebb- nagyobb konfliktus forrása volt, hogy a gázszolgáltató kijelölése elhúzódott. A törvény értelmében ugyanis gázelosztó rendszert csak gázszolgáltató üzemeltethet. A megoldásnak az üzembe helyezés szakaszából történõ elõrehozása érdekében támogattuk Göndör István képviselõ úr azon javaslatát, amelynek értelmében gázellátó rendszer csak a területre vonatkozó szolgáltatási engedély kiadását követõen létesíthetõ.
Szintén támogatjuk a képviselõ úr azon indítványát, amely a gázszolgáltatónak a tervfelülvizsgálatra vonatkozó jogosítványait és a mûszaki biztonsági felügyeletre vonatkozó szabályokat pontosítja.
A gazdasági bizottságnak a létesítésre vonatkozó javaslata lehetõvé teszi, hogy a Magyar Energia Hivatal már a gázelosztó vezeték építése során érvényesítse a legkisebb költség elvét.
Tisztelt Országgyûlés! A benyújtott módosító indítványok között volt egy olyan, amelynek szándékával és az abban foglalt elvvel egyetértettünk, de sajnos nem sikerült megfelelõ jogi formába önteni. A javaslat azt célozta, hogy a törvényben határozzuk meg a tulajdoni koncentráció határait, lehetséges mértékét a gázszektorban, a gázszolgáltatóknak a gázértékesítõben szerezhetõ tulajdoni hányadát és viszont. Úgy gondoljuk, ha az állam lebontotta az integrációkat a gáz- és villamosenergia-szektorban, legalább az új integráció kialakulásának szabályait meg kell határozni annak érdekében, hogy a gazdaságban kulcsszerepet betöltõ energiaszektorban ne alakulhasson ki nem kívánatos szervezeti integráció. Ez nem bízható kizárólag a Magyar Energia Hivatalra, ennek törvényben kell a szabályait megállapítani. Ezért azon leszünk, hogy mielõbb kidolgozzunk egy, a gáz- és villamosenergia-ipar integrációját szabályozó törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)