SEBÕK JÁNOS (MSZP): A 22. § fejezetmegnevezés és a 22. § (1) bekezdése az, amely véleményem szerint módosításra szorul. A fejezetmegnevezésbõl a határõrség bûnüldözési feladatai kimaradnak, a 22. § (1) bekezdése pedig elmaradna, mert ez teljes egészében a bûnüldözési feladatokról, a nyomozó tevékenységrõl vagy a nyomozási cselekményekrõl szól.
(19.00)
Én csak úgy tenném föl a kérdést, hogy mondjon nekem valaki egy fegyveres erõt Európában, amely jogosult nyomozó hatóságként eljárni, nyomozó vagy bûnüldözési feladatokat végezni; természetesen a bûnüldözési feladatokat a saját berkeinek kivételével értem.
Vagy jogszabály alapján - és ezt már föltettem, ha jól emlékszem, az általános vitában történt felszólalásomnál is - bizonyítsa valaki, hogy a határõrség rendvédelmi szerv. Ugyanis tessék elolvasni az alkotmány 40/A § (1) bekezdését: pontosan meghatározza, hogy a határõrség fegyveres erõ, csak nem rendvédelmi, hanem rendészeti feladatai vannak. Rendészeti feladatai a Magyar Honvédségnek is vannak. De - amit nem tudnak bizonyítani, és én az ellenkezõjét tudom bizonyítani törvények alapján - a határõrség nem rendvédelmi szerv. Ehhez csak a honvédelmi törvénybõl fogom felolvasni a 65. § (1) bekezdését. Olvasom: "a rendõrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási testület, a Vám- és Pénzügyõrség, a polgári védelmi szervek, valamint a hivatásos és önkormányzati tûzoltók együtt rendvédelmi szerv". Valaki hallotta, hogy a határõrségrõl beszéltem? De ugyanezt ugyanilyen felsorolásban tudom önöknek idézni - de nem olvasom fel - a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogállásáról szóló törvény 1. § (1) bekezdésbõl és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény 74. § b) és c) pontjaiból. Akkor, kérem, itt valaki bizonyítsa az ellenkezõjét, hogy tényleg csak rendvédelmi szerv.
De egyébként is a rendõrségi törvény pontosan szabályozza, hogy a Magyar Köztársaságban mely szervet illeti meg a nyomozási tevékenység, mégpedig az 1. § (1), (2) bekezdésében. Az (1) bekezdés elõírja, hogy "a Magyar Köztársaság rendõrségének feladata a közbiztonság és a belsõ rend védelme". A (2) bekezdés: "a rendõrség a közbiztonság és a belsõ rend védelme körében az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bûnmegelõzési, bûnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében..." Csak három pontot sorolok föl: a) pont: általános bûnügyi nyomozóhatósági jogkört gyakorol, végzi a bûncselekmények megelõzését és felderítését, b) pont: szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közremûködik a szabálysértések megelõzésében, felderítésében, és c) pont: végzi a külföldiek beutazásával, magyarországi tartózkodásával és bevándorlásával, továbbá a menekültügyi eljárással kapcsolatos idegenrendészeti feladatokat. Csak ezt a hármat említem: miért akarják átadni ezeket a határõrségnek mint fegyveres erõnek?
A 22. § (2) bekezdés j) pontját csak azért olvasom föl, mert vita volt ebben a bizottsági ülésen. Mégpedig azt, hogy "elfogja a fegyveresen vagy felfegyverkezve érkezõket", és én kivettem a "vagy felfegyverkezve érkezõket". Egy ügyészség vezetõjével konzultáltam e tekintetben, mert ott azt állították, hogy mind a kettõ helyes. Véleményem szerint ezt a jogászok mondják meg, hogy helyes-e, majd amikor felolvasom a Btk.-ból. A Btk. a következõt írja elõ: "fegyveresen követi el a bûncselekményt, aki lõfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál". Tehát ez pontosan ráillik a "fegyveresen érkezõkre". Felfegyverzett, aki "az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál". Elhiszik, hogy akik jönnek be Magyarországra, bicskát fognak magukkal hozni? Mert ez a bicskára is ráillik, mert az is alkalmas az élet kioltására. Tehát véleményem szerint eleve helyes volt, hogy kivettem a "felfegyverkezve" szót, hiszen ezek mind fegyveresen fognak átjönni Magyarországra.
A következõ az 51. pont. A 25. § (1) bekezdés g) pontját javasoltam módosítani. Mégpedig a belügyminiszter feladatköréhez tartozóan azt írta elõ, hogy "kijelöli a határõrség által õrzendõ objektumokat". Én pedig úgy módosítottam, hogy "a kormánydöntés alapján kijelöli". Ugyanis a honvédelmi törvény 22. § (1) bekezdés f) pontja a következõt írja elõ: A fegyveres erõk feladatai, f) pont "a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylõ létesítmények õrzése és védelme". Igen, de ehhez a törvényhez a törvény végrehajtásáról kiadott 178/1993. számú kormányrendelet 21. § (1) bekezdése a következõt írja elõ: "a honvédelmi törvény 22. § (1) bekezdésének f) pontja szerint minõsülõ létesítmények körének meghatározására, illetõleg ennek módosítására az érintett miniszterekkel egyetértésben a honvédelmi miniszter tesz javaslatot a kormánynak".
Tehát nem folytatódhat az a gyakorlat, hogy a belügyminiszter egyszerûen kijelöli, ami a honvédelmi törvényben a fegyveres erõk részére elõírt objektumõrzés, hiszen a rendelet pontosan meghatározza, hogy az érintett miniszterekkel egyetértésben a honvédelmi miniszternek kell javaslatot tenni, és a honvédelmi miniszter tesz javaslatot a kormánynak. Tehát végeredményben a kormánynak kell dönteni, amirõl ugyan én nem találtam semmiféle feljegyzést, azonban találtam egy belügyminiszteri utasítást, amely az 5/1993. címet viseli, és nem hivatkozik a kormány döntésére, hanem egyszerûen feladatul szabta a határõrségnek tizennégy objektum õrzését, ezenkívül a Parlament õrzését, amit szerencsére most már tavaly december 28-án befejeztek, és nem õrzik. Ezenkívül azóta már öt objektum megszûnt, eladásra került, az õrzéssel felhagytak. De a határõrség még mindig kilenc objektum õrzését hajtja végre, ami véleményem szerint teljesen felesleges, ugyanis ezeknek az objektumoknak az illetõ gazdája oldja meg az õrzését és védelmét.
Mint ahogy az sem elfogadható számomra - amit szóvá tettem -, hogy a Ferihegyi Repülõtéren két határvadász század van, mert ellátják a Ferihegyi Repülõtér védelmét. Kérem, szintén nézzék meg, hogy a légiközlekedésrõl szóló törvényben a repülõtérnek - és ezt az IKAO- szabályzat is elõírja - a biztonsági szolgálatát az adott részvénytársaság köteles önálló biztonsági szolgálattal megvalósítani, és nem a Budapesti Rendõr-fõkapitánysággal, mint ahogy nálunk van például. Vagy az adott mûködtetõ részvénytársaság vagy bármilyen társaság köteles a saját repülõtér õrzését és védelmét megszervezni és fizetni, és nem a határõrség.
(19.10)
Ebbõl adódott a másik kérdésem, amit feltettem - és amire, remélem, majd a részletes vitában választ kapok -: hogyan fog reagálni a kormány, ha a Ferihegyi Repülõteret egy fegyveres banda veri szét, és ott van két határvadász század; ugyanis az is alkotmányellenes lenne, hogyha azt a határvadász századot mint fegyveres erõt kirendelnék oda.
Úgy hiszem, ezen is el kell gondolkodni, hogy minden fegyveres szerv - és természetesen még amit felsoroltam az elõbb - a saját feladatát hajtsa végre - és nem úgy, mint ahogy felsoroltam, ha jól emlékszem, öt pontban -, hogy a határõrség más szervek feladatát is végrehajtja, mert akkor ténylegesen kell a 20 ezer fõs határõrség. Azonban arra is hivatkoztam, hogy 2900 fõs határcsendõrsége van az osztrák határnak; és itt egy televíziós vitában Mécs képviselõtársam - ha itt lenne... - õ arra hivatkozott, hogy õk azért tudják ellátni, mert Ausztriának a határhossza kevesebb, mint Magyarországé. Nem, kérem szépen - 500 kilométerrel hosszabb! És arra sem lehet hivatkozni, hogy átszegdelt terep, és ezért könnyebb az õrzése; nem, mert éppen az átszegdelt terepet rosszabb õrizni, mint Magyarországon, ahol van olyan hely, ahol egy-két kilométerre el lehet látni. Tehát ez sem lehet indok arra, hogy ilyen nagy létszám legyen.
Nekem az az érzésem - és itt újra Juhász képviselõtársamnak mondanám -, a probléma az, hogy a kormány egyszerûen nem akar, vagy nem mer egy új törvény meghozatalánál a mai helyzethez igazodó törvényt elkészíteni. Mert azért elmondhatom önöknek: higgyék el, majd probléma lesz a NATO-ba való belépésünkkor is, mert a NATO nem fog megtûrni kétkomponensû fegyveres erõt. Tévedés ne essék! - mert én állítom, most már senki nem tudja kimutatni, hogy végeredményben mekkora a magyar fegyveres erõknek a létszáma. Senki nem tudja kimutatni! De nem tudják kimutatni a fegyverzetet sem - majd egyszer erre visszatérünk, már nem akarom folytatni -, mert ott is, amit kiadtak létszámot, fegyverzetet, teljes egészében nem egyezik azzal, amit végeredményben ez az Országgyûlés tavaly decemberben hagyott jóvá. Ez a probléma ebben, tisztelt képviselõtársaim!
Ezt kellene a kormánynak tudomásul venni: új helyzet van, és ehhez az új helyzethez új törvények kellenek. (Kósa Lajos: Mondjon le a kormány!) Nem kell azért lemondani... (Kósa Lajos: Akkor ne mondjon le! - Derültség.), csak nem jóváhagyni minden régit, ami rossz. Mert én azt sem mondom, hogy ami régen volt és jó, azt töröljük el, vagy változtassuk meg.
A következõ módosító javaslat a 27. § (2) bekezdése. Ugyanis én azért kívántam az a) pontot elhagyni, tehát kivenni belõle, mert nem látok abban semmi célszerûséget, hogy a határõrség országos parancsnoka részt vegyen az ország fegyveres védelmi tervének a kidolgozásában. Ezt, kérem, a honvédelmi törvény a Magyar Honvédség parancsnokának a feladatává teszi; és a honvédelmi miniszter feladatává azt, hogy ellenjegyezze és terjessze elõ a kormányhoz, illetve a köztársasági elnök úrhoz. Még arra sincs szükség, hogy a határõrségre vonatkozó részét elõterjessze a belügyminiszterhez, mert hiszen a határõrség, határõr alegységek századonként, a Magyar Honvédség dandárjaival integrálva vesznek részt a fegyveres védelemben - ezt is tudomásul kell venni. És akkor esetleg azt tudják mondani a belügyminiszternek - vagy a határõrség országos parancsnoka a belügyminiszter úrnak -, hogy: "kérem, x dandárban itt és itt vannak határõr alegységek" - és kész.
A következõ: a 27. § (2) bekezdés d) pontja. Én a mozgósítással nem voltam itt megelégedve, és ebbõl a d) pontból ezt vettem ki; ugyanis véleményem szerint ma már nincs szükség arra, hogy a határõrségnek mozgósított állománya legyen, ugyanis egyrészt azok, amelyek át- alárendelésre kerülnek a Magyar Honvédségnek, teljesen feltöltött állományok. Ha esetleg egy-két "békehiány" van, azt az át- alárendeléskor úgyis pótolni tudják. De a másik az, hogy a határõrség feladata békében és háborúban egyaránt ugyanaz, és ugyanazzal a létszámmal kell megoldani; mert akkor háborús helyzetben még kiesnek az õrzendõ objektumok is, hiszen ezt a feladatot teljes egészében a fegyveres erõk - és ráadásul a területvédelmi alegységek - fogják az ország területén ellátni.
Természetesen még hozzá kell tennem, hogy ott, ahol felvonul a Magyar Honvédség vagy a fegyveres erõk, ott már határõrség, vámõrség nem lehet, ugyanis ott már határvédelmet fognak megvalósítani; ott se ki-, se beléptetni az ország területérõl, illetve területére nem lehet.
Itt szeretném megemlíteni - mivel én kivettem a mozgósítást -, hogy pontatlan az elõbb említett 147/1994-es kormányrendelet is, mert a 2. § (2) bekezdés c) pontja azt írja: "elrendeli - a kormány egyidejû tájékoztatása mellett - a határõrség magasabb készültségbe helyezését és mozgósítását" - azaz a belügyminiszter rendeli el. Ez teljes egészében ellentétes a honvédelmi törvénnyel, hiszen a határõrség, pontosabban a fegyveres erõk mozgósítását és mozgósítással egybekötött harckészültségét csak az Országgyûlés rendelheti el; részleges mozgósítását és harckészültségbe helyezését csak a kormány rendelheti el. E szöveg alapján pedig - mivel gondolatjel közé van beiktatva, hogy a kormány egyidejû tájékoztatása mellett rendeli el a belügyminiszter - ez teljesen törvényellenes, mert a belügyminiszter például semmiféle mozgósítást vagy harckészültséget a határõrség részére nem rendelhet el. Kérem, ezt nézzék meg a honvédelmi törvényben!
Ezért helyes - és azért az igazság kedvéért hozzá kell tenni - a törvényjavaslatnak a 25. § (1) bekezdés c) pontja, amely megcáfolja ezt a kormányrendeletet, mert a következõt írja: "A kormány döntése alapján az országos parancsnok útján intézkedik a határõrség magasabb harckészültségbe helyezésérõl és mozgósításáról." Ez a pont nincs ellentétben a honvédelmi törvénnyel, ez pontosan azt írja, mint a honvédelmi törvény; de a 147/94-es kormányrendelet ilyen tekintetben törvényellenes.
Tisztelt Elnök Asszony! Ezt a részt befejeztem. Köszönöm.