DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 3. §-ról szeretném elmondani a véleményemet, mert ennek a szakasznak az elfogadása megítélésem szerint rendkívül súlyos gondokat vet fel a gyakorlatban. Nem tisztázott ugyanis a szakszervezet kifogásolási és a munkavállaló keresetindítási jogának összhangja.
A megszüntetéssel kapcsolatban egymás mellett, egymástól függetlenül két bírósági eljárás folyhatna. Ennek megfelelõen természetesen nem kizárt az sem, hogy egymással ellentétes eredményre jutnának az eljáró bíróságok. Ebben az esetben egyébként a perek egyesítése eljárásjogilag kizárt, mert a kifogás tárgyában nem peres eljárás, a megszüntetés jogellenességének megállapítása iránt pedig peres eljárás folyik.
A javaslat szerint ez esetben sem kizárt az sem, hogy a szakszervezet a munkavállaló akarata ellenére forduljon bírósághoz. Lényegében ezzel azonos tartalmú rendelkezések alkotmányellenességét állapította meg az Alkotmánybíróság 1990-ben és 1991-ben. Komoly gondot látok abban is, hogy a kifogásnak a sérelmezett intézkedésekre halasztó hatálya van, a munkavállaló által kezdeményezett jogvitának pedig nincs.
(21.00)
A jogi kétségeken túlmenõen ez azért is érdekes, mert a jogerõs döntés a kifogás esetén is csak hosszú idõ elteltével várható, ami igen bizonytalan helyzetet eredményez. Megjegyzem, hogy a munkáltatónál képviselettel rendelkezõ szakszervezet fogalma itt is felmerül, anélkül, hogy a törvény annak tartalmát meghatározná. A 4. §- ban ennek tartalma tulajdonképpen egy evidencia, a szabályozás teljesen szükségtelen. A jogutódlás lényege ugyanis az, hogy a munkaviszony tartalma és az ehhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek változatlanok maradnak. Megítélésünk szerint ennek hangsúlyozása és kiemelése kizárólag a tisztségviselõkkel kapcsolatban teljesen indokolatlan.
A törvénytervezet 5. §-ához - ami a kollektív szerzõdések hatályának kiterjesztését illeti - szeretném megjegyezni, hogy a kollektív szerzõdés hatályának kiterjesztése valóban igen fontos eleme a törvénynek. Ezzel a munkaügyi miniszter a piacgazdaságban elfogadható és ezzel konform módon jelentõs mértékben tudja befolyásolni a munkafeltételeket. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt igazolták, hogy a szabályozás pontosításra szorul. A javaslattal épp ez az egyik nagy gondom. Számos módosítást tartalmaz, de ezek nem tekinthetõk olyanoknak, amelyek a problémák teljes körû megoldására törekednének, sõt azt kell mondanom, hogy a leglényegesebb kérdések megoldására még kísérlet sem történik.
Mindenképp ilyennek tekintem a reprezentativitás ügyét. Nem lehet ezt megkerülni, hogy a törvény ebben a kérdésben a jelenleginél pontosabb szabályokat tartalmazzon. Teljesen elhibázott, jogi szempontból elképzelhetetlen a hatály részbeni kiterjesztése. A kollektív szerzõdés egységes egész, amelyet a felek különleges engedmények alapján fogadnak el, az egyes részei úgy kerülnek egyensúlyba egymással. Érthetetlen, hogy ebbõl miképp lehetne mazsolázni. Természetesen szélsõséges feltételezés, de nem kizárható az, hogy a felek csak a munkáltatók számára terhet jelentõ részének kiterjesztését kérik, a munkáltató mozgásterét növelõ részek kiterjesztését pedig nem, és ezzel a versenytársak költségeit jelentõsen megnövelhetik. Például a magasabb végkielégítésre, a mûszakpótlékra vonatkozó rendelkezések kiterjesztésre kerülnek, a munkaidõkeretre, túlmunkára vonatkozó részek pedig nem.
A javaslat 5. § (2) bekezdésében vélhetõen elírás: a "kiterjesztõ hatályú kollektív szerzõdés" helyett a "kiterjesztett hatályú"-t kellene használni. Egyébként az egész szabályt kissé bonyolultnak látom. Elegendõ lenne a felmondás jogát gyakorló félre utalni, és a "több szakszervezet... gyakorló szakszervezet" részt el kellene hagyni. Ugyanide tartozik a (7) bekezdés is, amelyet igen szerencsétlennek tartok jogi szempontból. A kiterjesztõ hatály - mint általában a hatály - nem szüntethetõ meg. Ehelyett arról kellene rendelkezni, hogy a miniszter a kiterjesztésre vonatkozó határozatát visszavonja, és ezzel a kiterjesztést szünteti meg.
Ellentmondásosnak tartom azt is, hogy a visszavonás nem azonnali hatályú akkor, ha a kiterjesztés megszüntetésére olyan ok miatt kerül sor, amely miatt a kiterjesztés eleve nem lett volna lehetséges - például a reprezentativitás hiánya.
A (8) bekezdés utolsó mondata - bár ez a hatályos szabállyal egyezõ - nem pontos. Ez esetben ugyanis nem a kiterjesztett hatályú kollektív szerzõdés, hanem a kiterjesztõ határozat hatálybalépésérõl van szó, és errõl nem kollektív szerzõdés rendelkezik.
Köszönöm a figyelmüket.