DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Tisztelt Országgyûlés! Az 1993. évi II. törvény és az azt módosító rendelkezések szerint a beviteli kötelezettségû részarány-tulajdoni földek kiadására létrehozott földkiadó bizottságok mandátuma, hatásköre 1996. december 31-én megszûnt. A törvény végrehajtása több száz településen nem történt meg, így ezek rendezését az FM-hivatalok hatáskörébe utalta. A földkiadó bizottságok nagy része a törvény elõírásait be nem tartva a helyi hatalmi manipulációk, korrupciók, visszaélések melegágya lett, azok eszközévé vált. Valójában a helyi volt tsz-vezetõk hatalmi érdekei, zsebszerzõdéses spekulációk, lakossági félretájékoztatások, jogtalan vagyonharácsolások érvényesültek elsõsorban a tsz- szervezések, -tagosítások során jogsérelmet szenvedett, tulajdoni lappal rendelkezõ tulajdonosok kárára.
(15.00)
A jogsértõ, manipulációs földkiadó bizottsági határozatok az FM- hivatalok jóváhagyásával kerültek a földhivatalokhoz bejegyzésre, mintegy törvényesítve a törvénysértéseket.
A jogutód nélkül felszámolt Csépai Tisza menti Mgtsz illetékességi területén lévõ községek 1993. február 3-án Tiszasas községben megalakították a földkiadó bizottságot. A bizottság 1993 áprilisában a tiszasasi 17 fõs települési földkiadó bizottságot saját munkacsoportjává nyilvánította. A törvény egyértelmûen elõírta, hogy a szövetkezet illetékességi területén egy földkiadó bizottságot kell választani. Ennek ellenére ezen túlmenõen még két bizottságot választottak. A vezetõk önmagukból csúcsbizottságot jelöltek ki, úgy, hogy mind a háromszor a 17 fõ döntési joga, saját érdekérvényesítése megmaradjon. Érdekeiknek a törvényben rögzített kötelezõ földkiadási sorrend nem felelt meg. Ezzel szemben állásfoglalást kértek az FM- hivataltól, és saját bevallásuk szerint 1993 augusztusában kezdték meg az érdemi munkát.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fõügyészség 1994. február 15-én kelt iratában megállapította, hogy a bizottság összetétele törvénysértõ, egyidejûleg új földkiadó bizottság választására részarány-tulajdonosi közgyûlést kezdeményezett. Végrehajtása nem történt meg, mivel a helyi hatalmasságok érdekeit veszélyeztette.
A földkiadó bizottság 1996. december 3-án kifüggesztett hirdetménnyel - az 1993. évi II. törvény 9/A § (1)-(4) bekezdésében foglalt szabályozás ellenére - úgynevezett részarány-tulajdonosi közgyûlést hívott össze december 4-ére, ellentétben a törvény 3. § (2) bekezdésében foglaltakkal. Ennek eredményeképpen eleve kizárta több száz jogosult részarány-tulajdonos részvételét a közgyûlésen.
Kérdezem miniszter úrtól:
A törvénysértések sorozata miatt mit kíván tenni a kormány, a tárca a kisemmizett részarány-tulajdonosok érdekében?
Véleményük szerint kit terhel a felelõsség az intézkedések elmaradása miatt?
Még a jogtalan telekkönyvezés elõtt várható-e intézkedés a törvénysértõ határozatok megsemmisítése tárgyában?
Várom miniszter úr válaszát. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.)