DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden az 52. pontban szereplõ indítványt szeretném indokolni, amely a törvényjavaslat 92. §-ában kimondja azt, hogy a bírósági titkár és a fogalmazó ellátja a külön törvényben meghatározott feladatokat.
Ez a javaslat önmagában még nem kívánna indoklást, csak arra a körülményre szeretném felhívni a figyelmet, hogy itt egy törvénycsomagnak egy részét tárgyaljuk, de nem mellõzhetõ a törvénycsomag többi részének rendelkezése. Ez a törvénycsomag azzal a következménnyel fog járni, hogy a jövõben, a törvények hatálybalépése után kitolódik a bíróvá válás alsó korhatára, a mai helyzethez képest legkorábban két évvel késõbb lehet valakibõl bíró Magyarországon. Ez azzal is jár, hogy az eddigi kétéves, egyetem utáni fogalmazói idõ három évre, az ezt követõen eddig vagy megvolt, vagy nem volt titkári idõ kötelezõ egyéves titkári idõvel bõvül.
Ezek a rendelkezések véleményünk szerint pozitív hatással járhatnak az igazságszolgáltatás mûködésére. Nemcsak azért, mert a legfiatalabb bíró, aki a Magyar Köztársaságban majdan ítélkezhet, a dolog természeténél fogva 28 évesnél fiatalabb nem lehet, hanem azért is, mert az igazságszolgáltatás, a bíróságok mûködésének egyik súlyos problémája ma az, hogy a bírák munkaidejének közel 60 százalékában olyan munkát kénytelenek végezni, amely nem szorosan bírói munka. Ez természetesen vonatkozik az ügyészekre is.
Azzal, hogy növekszik a fogalmazói idõ kettõrõl három évre, egyéves titkári idõ áll elõ, megteremtjük annak a lehetõségét, hogy olyan fogalmazók és titkárok fognak dolgozni a bíróságokon, akik az öt év egyetem után már két-hároméves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, tehát bizonyos - nem szorosan vett - bírói feladatokat átvehetnek. Erre szolgál az 52. pontban szereplõ törvényi rendelkezés, amely szeretné felhatalmazni a törvényalkotót arra, hogy majdan a büntetõ perrendtartásban, a polgári perrendtartásban és más törvényekben - esetleg a bírósági végrehajtásról szóló törvényekben - a jelenlegihez képest bõvítse a bírósági titkárok és fogalmazók feladatkörét; olyan feladatokat, olyan feladatok elintézését bízhassuk majd rá a titkárokra és a fogalmazókra - természetesen bírói felügyelet mellett -, amelyek nem klasszikusan bírói feladatok, és ezáltal tehermentesítsük a bírákat, akik az ítélkezési munkájukra könnyebben oda tudnak figyelni.
Szeretném jelezni - utolsó gondolatként ebben a körben -, hogy a fogalmazói és a titkári idõ megnövelésével együtt egy másik törvényjavaslatnál arra is javaslatot tettünk - és a kormány ezt elfogadta -, hogy természetesen a fogalmazói és a titkári fizetéseket közelítsük a bírói fizetésekhez, tehát nem kell azoknak aggódniuk, akik jelenleg bírósági fogalmazók, hogy a jelenleg rendkívül alacsony fogalmazói fizetés egy évvel hosszabb ideig lesz folyósítva számukra, hanem közelednek, nem lesz akkora nagy szakadék a titkár és a fogalmazó között, mint most van. Ilyen értelemben akik így fogalmazóként majd érdemi feladatokat is ellátnak, nem veszítenek sem anyagilag, sem szakmailag, hiszen a fizetésük is közeledik a bírói fizetéshez, és a feladataik is közelednek. Jelen pillanatban a bírósági fogalmazók csak rendkívül technikai feladatokat látnak el a bíróságokon, gyakorlatilag a jegyzõkönyvek vezetésében vesznek részt. A szándék az, hogy ezek a feladatok bõvüljenek és egyre érdemibbé váljanak. Természetesen nem úgy, hogy elveszi a bírótól a bírói felelõsséget és a bírói képzettséget igénylõ feladatokat.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)