GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Részben kapcsolódnék csak Gerócs képviselõtársamhoz. Én azt hiszem, hogy e törvény kapcsán - ez az általános vitában is elhangzott - nem tudjuk az agrárium minden problémáját megoldani. A konszenzus kialakulni látszik, ezért nem akarok errõl többet beszélni, mert én magam is bízom abban, hogy lesz egy olyan kapcsolódó módosító indítvány, amit a kormány ezek után támogat, de a példáját hadd használjam fel.
Tessék belegondolni, ez a kétezer forint nem vesz részt semmiféle közteherviselésben. Ez azt jelenti, hogy ezt helyette valaki másnak - ahogy Filló Pál mondta: nyomdásznak, esztergályosnak, közalkalmazottnak - kell megfizetnie úgy, hogy levonnak a jövedelmébõl, és a munkáltatója fizet utána. Én azt hiszem, hogy ha ezt még azzal is megtetézzük, hogy jogszerzõ idõnek ismerjük el, ennek olyan messzemutató következményei is vannak, hogy majd amikor öreg lesz a most még alkalmi munkát vállaló, akkor nem az öreg-, idõskori járadékra fog rászorulni, hanem esetleg nyugdíjjogosultsága lesz saját jogán.
(12.10)
Azt gondolom, hogy ezt kellene figyelembe venni. S ehhez hadd tegyek hozzá egy nagyon furcsa példát. Nemrég a kamarai törvény kapcsán beszéltünk arról, hogy adóból levonható legyen a tagdíj. Erre az agrárosok azt válaszolták, ez nem jó, mert mi nem fizetünk adót. Tehát az, hogy maga a vállalkozás sem fizet, meg akit alkalmaz, az sem - egyszer beszélünk a feketemunkáról és az az elleni küzdelemrõl; azt hiszem, itt egy apró lépést teszünk, és nem kellene ebbe olyan dolgokat belemagyarázni, amiket majd más törvényekben kell megoldani.
Köszönöm szépen. (Taps.)