DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont elõadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tisztelt Ház ez év április 29-én fogadta el a határõrizetrõl és a határõrségrõl szóló törvényt, amely ez év október 1-jén lép hatályba. A törvény vitáját követõ április 22-i zárszavában a miniszter úr tisztelt képviselõtársaimat tájékoztatta, hogy a Belügyminisztérium a törvény vitájával párhuzamosan, a honvédelmi törvény elõírásaival összhangban az Országgyûlés honvédelmi bizottságának bemutatta azt a kormányelõterjesztés-tervezetet, amely a határõrség fejlesztési koncepcióját tartalmazta.
A tervezettel kapcsolatos országgyûlési bizottsági vitában a felvetõdött észrevételek és javaslatok arra indították a Belügyminisztériumot, hogy a határõrség fejlesztésének tervezett koncepcióját a határõrizeti törvény megalkotása elõtt ne terjessze a kormány elé.
Tettük ezt azért, mert egyetértettünk azokkal a képviselõi véleményekkel, melyek szerint a határõrség fejlesztésének egyértelmûen meg kell felelnie valamennyi, a törvényben meghatározott szervezeti és mûködési elvnek, az ehhez igazodó személyi és dologi feltételeknek. A határõrizeti törvény elfogadását követõen ismételten átgondoltuk a határõrség fejlesztési koncepcióját, ezen belül a hivatásos állományra való átállással, az euro-atlanti követelményben megfogalmazottaknak megfeleléssel kapcsolatos kérdéseket, és azokat újra bemutattuk a parlament illetékes bizottságának.
Mindezeket figyelembe véve terjesztettük a kormány elé a javaslatunkat, amelyeket a kormány 2141/97. (V. 30.) számú határozatával elfogadott. Ezután benyújtotta a tisztelt képviselõtársaim elõtt lévõ országgyûlési határozati javaslatot, amely a honvédelmi törvény e rendelkezésének megfelelõen biztosítja, hogy az Országgyûlés határozza meg a határõrség - amely kettõs rendeltetése alapján a fegyveres erõk része is - szervezetének fejlesztési irányait.
Az országgyûlési határozati javaslat tervezetében kifejezõdik az a követelmény, miszerint a határõrség technikai felszereltségét, szervezetét az ország fegyveres védelmi tervében meghatározottakkal összhangban úgy kell kialakítani, hogy kellõ alapot nyújtson a határrendészeti feladatok végrehajtására, különös tekintettel az Európai Unióhoz történõ csatlakozásunk vállalt, az úgynevezett harmadik országgal szembeni kötelezettségeknek, ideértve a határrendészeti rendeltetésû, megfelelõ mobilitással rendelkezõ egységekkel szemben támasztott követelményeket is.
A határõrség átalakítása kormányhatározat alapján már 1989-ben megkezdõdött, és azóta folyamatos, összhangban a magyarországi társadalmi változásokkal és az Európában körülöttünk lezajlott eseményekkel. Ennek során elõször a határátkelõhelyeken, majd a zöldhatárt õrzõ kirendeltségeknél hivatásos határõrök váltották fel a sorkatonákat. Az átalakításnak ez a része 1995 végére befejezõdött. Az elmúlt évek alatt annyi tapasztalat gyûlt össze, hogy ma már nyugodtan mondhatjuk, az akkori döntés helyes volt, és a hivatásos határõrizetre való áttérés beváltotta a hozzá fûzött reményeket.
Erre jó példa a néhány napja Beremend közelében, a horvát határon történt esemény, amikor fegyveres banditák tüzet nyitottak a határõrökre. Ebben az esetben a hivatásos járõr pontosan a nemzetközi egyezményekben és a szabályzatban elõírtak szerint cselekedett. Nem jó belegondolni, mi történt volna ha egy kilenc hónapra behívott fiatal a rövid szolgálati idõnek megfelelõ kiképzés után és tapasztalat nélkül keveredik egy ilyen helyzetbe. Ez az eset is azt példázza, hogy nekünk tapasztalt, a feladatokat jól ismerõ, hivatásos határõrökre van szükségünk.
A határvadász századokat 1993-ban szintén kormányhatározat alapján hozták létre, elsõsorban határvédelmi feladatok ellátására. Idõközben az erõs migráció, a fokozódó embercsempészet, a határmenti feketegazdaság megfékezése és a növekvõ határforgalom szükségessé tette, hogy biztosítási, zárási, forgalomirányítási feladatok ellátására is bevonják õket. Ma az államhatáron nincs olyan nap, hogy ne lenne szükség a határõrizetben a határvadászokból létrehozott riadócsoportok alkalmazására.
A sajtóból sokan emlékezhetnek a hónap elején Gyõr-Vámosszabadi határátkelõhelyen tiltott határátlépést megkísérlõ negyvenegy külföldi állampolgár elfogására. Ehhez az akcióhoz a határvadászokra volt szükség, akik lezárták az átkelõhely mellett az államhatárt, felkutatták a fás-bokros területen elbújt személyeket. A határvadász századok tehát megállták és megállják a helyüket. Külön meg kell említenünk 1995 nyarán és õszén a Baranya háromszögben a déli határ megerõsítését, amikor tíz határvadász század õrizte a határmenti lakosság biztonságát.
A sorállományú határvadászok tevékenysége azonban a határõrség egy korszakához kötõdik. Ez a korszak a határõrségi törvény életbelépésével lezárul, és egy új idõszak kezdõdik a határõrség életében. Ennek az új korszaknak két fõ jellemzõje lesz.
Az egyik az, hogy a határõrség a törvénnyel olyan jogköröket kapott, mint például az igazoltatás, elõállítás különbözõ esetei, a helyszíni bírságolás a határátkelõhelyeken, a nyomozati jogkör, amely ellátáshoz felkészült hivatásos állomány szükséges. Ilyen feladatokat éppúgy nem lehet egy kilenc hónapra behívott sorkatonára bízni, mint ahogy a rendõrségnél sem szolgálnak sorállományúak.
A másik fõ jellemzõ, hogy a határõrségnél olyan fejlesztési irányt kell meghatározni, amelynek végén a testület szervezetében, mûködésében tagjai felkészültségét és technikai felszereltségét tekintve teljes mértékben meg kell, hogy feleljen az Európai Unió követelményeinek. Amikor hazánk majd csatlakozik az unióhoz, a határõrségnek is kapcsolódnia kell az unió határõrizeti, bûnüldözési információs rendszereihez, és tudnia kell zökkenõmentesen együttmûködni ezekkel a szervezetekkel.
Az Európai Unió igen nagy jelentõséget tulajdonít a külsõ határok õrizetének, mert a napjainkra jellemzõ nagy kelet-nyugat irányú migráció végcélja valójában Nyugat-Európa. Ez ma az egyik legkomolyabb probléma kontinensünkön. Ezért is foglalkozott a csatlakozási kérdõíven számos kérdés azzal, hogyan is képzeljük el a külsõ határaink õrizetét a létszám, szervezet, módszerek, alkalmazott technika tekintetében. A kérdésekre adott válaszokkal Magyarország gyakorlatilag elkötelezte magát egy eurokonform határõrizeti szervezet kialakítására, és a külsõ határok megbízható õrizete mellett.
Mivel Magyarország sajátos földrajzi helyzete miatt a külsõ határ hatékony õrzése mellett kisebb mértékû szûrésre a nyugati határon továbbra is szükség lesz, ehhez is alkalmazkodni kell a határõrségnek. Mindehhez további szervezeti átalakítás szükséges, és nagyon fontos a képzési feltételek javítása, hiszen, ahogy nem születünk katonának, úgy határõrnek sem.
Ahhoz pedig, hogy a határõrök megtanulják a jogszerû tevékenységet, beszéljenek nyelveket - hiszen õk találkoznak elõször a külföldi állampolgárral -, megfelelõ tanintézeti háttér szükséges.
Fontos feladat a technikai ellátottság fejlesztése is, amely az elmúlt években is folyamatos volt, még ha gazdasági lehetõségeink a szükségesnél lassúbb ütemet engedtek is meg.
Valószínû, hogy ezekre a követelményekre a határõrségi törvény tárgyalását megelõzõ hétpárti egyeztetés során valamennyi parlamenti párt gondolt. Ezért is hangzott el számos észrevétel arról, hogy milyenek legyenek a határõrség feladatai, milyen legyen majd a csatlakozás után a határok õrizete, milyen technikai eszközökkel rendelkezzenek a határõrök.
A kormány szándéka az, hogy a határõrség további átalakítása szigorúan az alkotmány elõírásaihoz és a várható követelményekhez igazodjon a testület kettõs rendeltetésének figyelembevételével. Ezért szerepelnek a határozati javaslatban most csak a szervezeti változásokkal kapcsolatos kérdések.
A késõbbiekben készül majd el az országvédelmi terv, amely pontosan megszabja majd a határõrség katonai védelmi feladatait is. Ekkor dõl el az a kérdés, hogy a határvadász századok feladata lesz-e az, hogy elsõként szembeszálljanak az esetleges ellenséggel, vagy ezt a feladatot a Magyar Honvédség a határra felvonuló csapatai látják el, és a határvadászokra a felvezetési, biztosítási, lakosságmentési feladatok hárulnak.
Ennek a döntésnek a függvényében lesz célszerû majd meghatározni azt is, hogy a határvadász századok milyen fegyverekkel és technikai eszközökkel rendelkezzenek.
(23.20)
Tisztelt Képviselõtársaim! A határõrség mûködéséhez elengedhetetlen a végrehajtásban alkalmazott új ismerethalmaz is, amely a hivatásos állomány alkalmazását teszi szükségessé. Vajon elvárhatjuk-e egy kilenc hónapra behívott sorkatonától, hogy a több törvényben és jogszabályban szabályozott tevékenységet jogszerûen végezze, legalább valamennyire beszéljen a szomszéd ország nyelvén, és tudjon bánni a számítógéppel is. Vagy ha minderre jelentõs költségek árán felkészítjük, mennyit fog szolgálni a kilenc hónapból?
Mindezek alapján - figyelembe véve a kormány által már benyújtott, a sorkatonai szolgálat idõtartamának kilenc hónapra történõ csökkenésérõl szóló törvényjavaslatot - kérem az Országgyûlést, hogy értsen egyet a határozati javaslat melléklete szerinti szervezeti lépésekkel, amelynek következményeként a határõrségnél megszûnne a hadkötelezettség alapján teljesített sorkatonai szolgálat, és ezzel teljes állománya hivatásos határõrökbõl állna.
A sorozott állomány kivonásának folyamata - amely a szervezet átalakításának nemcsak célja, hanem egyben feltétele is - olyan ütemezéssel kerül végrehajtásra, hogy lehetõség legyen a hivatásos állománnyal való feltöltésre. Így a ma még vegyes állományú, hivatásos és sorállományt egyaránt foglalkoztató szervezetek is átalakulnak hivatásos, szerzõdéses és közalkalmazottakból álló szervezetekké, a határvadász századok pedig - amelyek az átszervezés szempontjából a legfontosabb elemet alkotják - szerzõdéses századokká alakulnak, és alkalmasak lesznek a béke- és a minõsített idõszaki feladatok ellátására egyaránt. Ezzel együtt jelentõsen - 26-ról 15-re - csökken a határvadász századok száma.
A hivatásos századokat úgy helyezik el az államhatár mentén, hogy nagyobb részük a keleti és a déli határok mentén állomásozik, de minden határszakaszon biztosított legyen a határvédelmi és határõrizeti feladatok ellátása. A határvadász századok számának csökkentése miatt a sorállomány teljes kivonása után csökkenni fog a határõrség összlétszáma is.
Az átszervezéssel nagymértékben átalakulnak a határõrség vezetõ szervei, változik belsõ struktúrájuk és létszámuk is csökkenni fog. Feladat-összevonással, a tagoltság csökkentésével, a sorállományhoz kapcsolódó elemek megszüntetésével, az alsóbb szintek önállóságának növelésével egy racionálisabb, fejlesztési céljainkhoz jobban igazodó vezetési rendszer jön létre. A teljes hivatásos szervezetre való átállást, amely emberek sorsát közvetlenül érinti, természetesen csak egy jól mûködõ, hatékony humánstratégia alkalmazásával lehet megvalósítani. Erre a határõrség felkészül az átszervezés megkezdésének idõpontjáig. A hivatásos határvadász századok felállításával viszont több mint 1300 új munkahely jön létre, amely a határtérségekben javítja az elhelyezkedési lehetõségeket.
A határrendész szakma iránti érdeklõdést mutatja, hogy a határõr- igazgatóságok támogatásával több határmenti középiskolában indul fakultatív alapon határrendész szak.
A teljes hivatásos állományra való áttérés a számítások szerint a sorállományra fordított, a kivonulásukkal fokozatosan felszabaduló költségekbõl fedezhetõ. Plusz költséget jelent a végkielégítések és két új tanintézet létrehozásának anyagi fedezete. Ez az összességében közel 900 millió forintos pénzügyi teher azonban az 1998. és az 1999. évi költségvetés között oszlik meg.
Amennyiben a határõrségnél a sorállomány megmaradna, a kilenc hónapos katonai szolgálat bevezetése másfél milliárd forintos többletköltséggel járna anélkül, hogy a határõrség korszerûsítése bármennyit is lépne elõre. Az átszervezés tehát a kilenc hónapos katonai szolgálathoz képest a határõrség gazdaságosabb mûködését is elõsegíti.
Tisztelt Képviselõtársaim! A határõrségi törvény tárgyalása során örömmel tapasztaltam azt a konstruktivitást, azt a jobbító szándékot, amely mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselõk részérõl megnyilvánult, és végül a törvény színvonalának javítását eredményezte. Kérem, ismét segítsék elõ, hogy most is egy jó országgyûlési határozat szülessen, és ezzel is erõsödjön a határõrség fölötti parlamenti ellenõrzés. Ezzel az átszervezéssel a határõrség átalakításának folyamata befejezõdik.
Ha most egy kedvezõ döntés elindítja a testületet az elõbbiekben vázolt fejlõdés útján, minden reményünk megvan arra, hogy az Európai Unióba való belépés idejére olyan határõrséggel és olyan határõrzéssel rendelkezzünk, amely nem jelent akadályt a csatlakozásban.
Mindezek alapján kérem, hogy a kormány által benyújtott országgyûlési határozati javaslatot - amely összhangban van határaink biztonságának garantálásával, biztosítja határrendészeti feladataink végrehajtását, megfelel távlati céljainknak és nemzeti érdekeinknek - fogadják el.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)