DR. BÁNK ATTILA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! A most tárgyalt törvényjavaslatok kapcsán valamennyi felszólaló elmondta, és többször is hivatkozott arra miniszter úr is, hogy az elõzetes hároméves egyeztetés során a pártok különbözõ álláspontot hangoztattak a különbözõ kérdésekben. Mielõtt a Független Kisgazdapárt álláspontját néhány dologban részletesebben kifejteném, engedjék meg, hogy ezekre reflektáljak.
Mint ahogy azt már a pártunk vezérszónoka is beszédében elmondta és utalt rá, a Független Kisgazdapárt a hároméves eljárás és az egyeztetések során végig következetes álláspontot hangoztatott. Ez az álláspont egyébként megjelent már korábban a parlamenti vitában is. Csak emlékeztetem a belügyminiszter urat arra, hogy legutoljára 1997 júliusában vett részt a Kisgazdapárt - egyébként egyedüli ellenzéki pártként akkor - azon a tárgyalássorozaton, ahol újra csak egyeztettük álláspontunkat minden fontosabb kérdésben. Akkor úgy tûnt számunkra, hogy mind a Magyar Szocialista Párt, mind pedig a Szabad Demokraták Szövetségének álláspontja közeledett a mienkhez, nevezetesen a kapcsolt és közös listák vonatkozásában, amelyrõl a késõbbiekben fogok beszélni. Ezt követõen azonban meglepetéssel tapasztaltuk azt, hogy a kormány e közös állásponttal szemben nyújtotta be azt az álláspontját, amely itt törvényjavaslat formájában megjelent.
Ha tehát itt bárki arra hivatkozik, tisztelt Ház, hogy itt pártok álláspontjukat naponta változtatják vagy hogy a tárgyalófél ugyanaz, de az álláspontja nem ugyanaz, mint korábban volt, akkor arra kérem, hogy nevesítsék is ezeket a megjelölt pártokat, mert a Független Kisgazdapárt nevében ki kell jelentenem, hogy ez egy végig következetes álláspont volt. Adalékként csak megjegyzem, hogy - "feledésbe ne menjen" jelszóval - írásban is közöltük több alkalommal, egy alkalommal a belügyminiszter úr, illetve egy alkalommal pedig a Belügyminisztérium részére ezt a következetes és - hangsúlyozom - végig ugyanazt tartalmazó álláspontunkat.
Ennyit az elõzményekrõl. Elnézést a kis kitérõért, de különbözõ megjegyzések hangoztak itt el anélkül, hogy megnevezték volna ezeket a pártokat, és úgy gondolom, hogy mind a tisztelt Ház, mind pedig az ország közvéleményében tudatosítani kell azt, hogy ha ilyet állítok, akkor meg is kell neveznem, hogy kirõl mondom.
Mindezt elõrebocsátva tulajdonképpen négy kérdéskört szeretnék érinteni az általános vita kapcsán, már csak azért is - emlékeztetem önöket -, mert korábban a párt hivatalos álláspontja ebben a kérdésben már elhangzott e Ház falai között.
Emlékeztetni szeretnék arra, az elõzõ felszólalásra utalok, melyben szabaddemokrata képviselõtársam arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan a szabaddemokraták mindent megtettek azért, hogy a mindenki által szóban támogatott javaslat szerint a Ház létszáma csökkenjen. Nos, úgy gondolom, hogy e vonatkozásban a már korábban elhangzott vezérszónoki álláspontot, illetve a Belügyminisztérium részére írásban is benyújtott álláspontunkat megismételhetjük. Változatlanul azon az állásponton vagyunk, hogy a Ház létszámát csökkenteni kell, azonban ezt a többször kifejtettek miatt kétkamarás rendszerben képzeljük el: 180 fõs alsóházban, illetve 70 fõs felsõházban gondolkoztunk.
Ezt az álláspontunkat sohasem rejtettük véka alá; sajnálatos módon a tárgyalódelegációk, a többi párt képviselõi ezt nem fogadták el. Így tehát azt mondjuk, hogy ebben az esetben, ha már így van, és a választások közelsége miatt ezt a variációt, ezt az elképzelésünket nyilván már nem tudjuk megvalósítani, úgy ennek a megvalósítása a következõ ciklusra váró feladat.
(16.10)
Szabaddemokrata képviselõtársam megemlítette, hogy álláspontja közel áll a Kisgazdapárt álláspontjához a választójogi törvénnyel kapcsolatosan, a szûkítés - azt hiszem, ezt a kifejezést használta - vonatkozásában. Azt is említette, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége nyitott arra, ha egy ilyen javaslat jön a Független Kisgazdapárt vagy más ellenzéki párt részérõl, azt megszavazza. Szaván tudjuk fogni a Szabad Demokraták Szövetségét, a mai napon ezen módosító javaslatunk benyújtásra került.
Mi ennek a lényege? Nos, a sokak által nem értett vagy érteni nem akart lényege ugyanaz, ami itt a Házban már többször elhangzott. Hivatkozhatom a vezérszónokunkra, de hivatkozhatom a Szabad Demokraták Szövetsége képviselõjének mostani nyilatkozatára is: szükségszerûen le kell csökkentenünk azt az esetet, amikor a Házban sok kis párt van jelen. Nemcsak azért, mert ez gyakorlatilag atomizálná a Ház munkáját, hanem egyáltalán, önmagában a kormányzást, a kormányzás lehetõségét is megnehezítené. Így tehát benyújtottuk azt a módosító javaslatunkat, amelyet remélhetõleg, legalábbis szóban már támogatnak a kormánypártok, és amelyet remélhetõleg a Ház is meg fog szavazni.
Mi ennek a lényege? A lényege az, hogy a közös listát állító pártokra egyenként esõ szavazatokat abban az arányban kell kiszámolni, amelyet a lista leadásakor az abban részt vevõ pártok az illetékes választási bizottságnál megadtak. Ennek elmaradása esetén a közös listára esett szavazatokat egyenlõ arányban kell a részt vevõ pártok között megosztani az 5 százalékos határ megállapításánál. E határ el nem érése esetén a kiesett párt szavazatait nem lehet beszámítani a lista más pártjainak szavazatainál. Én azt hiszem, ez olyan javaslat, ami itt ezek szerint többek, több politikai erõ véleményével találkozik, és ami a problémát megoldotta.
Néhány gondolatot a választási eljárásról szóló törvényjavaslathoz. E körben is, mint ahogy az már korábban elhangzott, tudjuk támogatni az elõterjesztést, bizonyos módosító javaslatokkal. Itt a törvény 67. §-ához fûzött módosító javaslatunkat ismertetném önök elõtt, elsõsorban azért, mert ez már felmerült a Ház vitájában. Az az álláspontunk tudniillik, hogy a tiszta szavazást, szavazási procedúrát elõsegíti az, hogy ha az állampolgár átveszi a szavazólapot, és bemegy a szavazófülkébe, akkor a lista aláírásával hitelesítse azt, hogy õ ezt a szavazólapot átvette, így választási csalásra gyakorlatilag nincsen lehetõség.
Egyetlen kérdést szeretnék említeni az alkotmány módosításával kapcsolatosan, a köztársasági elnök úr eljárásával kapcsolatban. A Független Kisgazdapárt szerint az általános választások idõpontja konkrét meghatározásának csak akkor van értelme, hogyha a köztársasági elnök jogosítványait is e törvényalkotó szándékhoz igazítjuk.
Mit értek én ez alatt? A törvény jelenleg 30 napot ír elõ arra, hogy a köztársasági elnök összehívja az Országgyûlést. Az az álláspontunk, hogy ebben az esetben - és erre vonatkozó önálló indítványunk is fekszik bent a parlament elõtt - a köztársasági elnök e 30 napos határidejét rövidítsük le 8 napra, oly módon, hogy a köztársasági elnöknek meg kell bíznia a legtöbb szavazatot elért párt vezetõjét a kormányalakítással. Így elkerülhetõ az, hogy a jelenlegi szabályozás szerint 30-30, azaz 60 nap is eltelhet a kormány megalakításáig, ami persze természetesen veszélyezteti a következõ év költségvetését, hiszen azt szeptember 1-jéig be kell nyújtani.
Gyakorlatilag ezek tehát azok a kérdések, amelyeket a Független Kisgazdapárt fontosnak tart. Mint ahogy azt korábban már hozzászólásunkban jeleztük, a változásokkal, a módosító indítványok megszavazásával azonban tudjuk támogatni e törvénytervezetet.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az FKGP és az SZDSZ padsoraiból.)