DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Csendben, de határozottan hadd jegyezzem meg, hogy több mint két órája házszabály- ellenesen folyik a részletes vita; sajnálom, hogy egyik elnöklõ házelnök sem tudta mederben tartani. Kérem, hogy amint én eltérek a részletes vita szabályaitól, azonnal vonja meg tõlem a szót, figyelmeztetés nélkül. (Közbeszólás az ellenzéki pártok soraiból: Most!)
A 4. pontban elõterjesztett módosító indítvány kapcsán, amit Orosz Sándor képviselõtársammal együtt nyújtottunk be, próbáltam jogi érvekkel alátámasztani azt, hogy miért fontos annak a kitételnek a kivétele a kérdésbõl, amely úgy szól, hogy "megkülönböztetés nélkül". Azért, hogy különbséget tehessen a törvényalkotó a belföldi jogi személyek között. Ha ez bennmarad, akkor nem tehet különbséget; nem tehet különbséget abból a szempontból sem, hogy különbözõ feltételeket szab, nem sérti a tulajdonszerzés szabadságának elvét és a tulajdonszerzés egyenlõségének elvét - a gazdasági alkotmányosság, a piacgazdasággal összefüggõ gazdasági alkotmányosság két fontos elvét. Tehát azért kell kivenni ezt a szûkítõ "megkülönböztetés nélkül" utalást, hogy megkülönböztetést tehessen.
Azért nem értettem azt, hogy miért szóltak ellene ellenzéki képviselõtársaim, hiszen tudomásom szerint õk is azt akarják, hogy a belföldi jogi személyek között különbözõ szempontból különbséget tehessenek, például olyan szempontból is, hogy a belföldi jogi személy tulajdonosai között van-e külföldi.
Mióta ez a vita folyik, önöktõl csak ezt hallom - legalábbis az ellenzék egy részétõl, Gyimóthy Gézától mást hallottam, de erre majd kitérek a 2. pontra reflektálva -, hogy belföldi jogi személy szerezhessen, de olyan belföldi jogi személy ne szerezhessen termõföldtulajdont, akinek a tulajdonosai között külföldi jogi személy vagy magánszemély van. Ha benthagyjuk azt a kitételt, hogy "megkülönböztetés nélkül", akkor például azt a megkülönböztetõ feltételt sem szabad a jogi személyek esetében kiírni, hogy mondjuk, öt éve hivatásszerûen foglalkozzon mezõgazdasági termeléssel. Azt hittem, hogy ez egy viszonylag egyszerûen belátható jogi érv, és ráadásul hogy ebben a dologban egy irányba húzunk vagy egy irányba gondolkodunk, úgyhogy ez volt az indoka annak, amiért Orosz Sándor képviselõtársammal együtt az ajánlás 4. pontjában azt javasoltuk, hogy ez kerüljön ki.
Természetesen az egy más dolog, ha valaki magát az egész kérdést vitatja, de ha valaki bele tud helyezkedni abba, hogy lehet, hogy mégis ez a kérdés marad, akkor ez a kérdés így jobban szolgálja azt a jogalkotói és azt a politikai célt, hogy a belföldi jogi személyek között különbséget lehessen tenni, például a tulajdonosaik szerint. Hogy hogyan lehet ezt megoldani, az szerintem nem annyira bonyolult dolog, nem népszavazásra való, meg lehet oldani egyetlenegy gazdasági szervezetet, a részvénytársaságot leszámítva. Minden más esetben a belföldi, illetve a jogi személy alanyi köre egyértelmûen meghatározható, akár bt.-rõl, közkereseti társaságról, jogi személyiséggel bíró gazdálkodó szervezetrõl, jogi személyiséggel nem bíró gazdálkodó szervezetrõl vagy kft.-rõl van szó.
(19.20)
Egyetlenegy gazdasági társaság esetében nem lehet a tulajdonosi kört egyértelmûen meghatározni, ez pedig a részvénytársaság, mivel ott a részvény szabad vásárlása révén akár naponta változhat a jogi személy tulajdonosainak a köre, akár oly módon is, hogy külföldi jogi személy vagy külföldi magánszemély is tulajdonossá válik. Valószínûleg erre is lehet jogtechnikai megoldást találni, de akkor azt a földtörvénybe be kell tenni az után az általános szabály után, amely úgy szól - elnézést, azt hiszem, itt már túl mennék a részletes vita szabályain, mert a földtörvény most nem vita tárgya -, tehát meg lehetne csinálni, be lehetne tenni úgy a földtörvénybe a megkülönböztetést, hogy akár még a részvénytársaságok esetében is meg lehessen akadályozni azt, hogy az a gazdasági társaság, amelynek tulajdonosai között külföldi magán- vagy jogi személy van, ne szerezhessen tulajdont. Ez egy jogi technikai megoldás. Ez az, ami a 4. ponthoz Orosz Sándorral együtt, kettõnk által benyújtott kérdés módosítását illeti.
Ennek a kérdésnek, valamint a másiknak, nevezetesen a külföldiek tulajdonszerzésének a tilalmával kapcsolatos kérdésnek a feltétele tulajdonképpen három szabályozási tárgykört érint. Ezt a három szabályozási tárgykört szét kell választani. Ebbõl két általános jogi, törvényi szabály és egy speciális szabály az, ami a három szabályozási tárgykört teljeskörûen lefedi.
Az elsõ általános szabály, hogy belföldi jogi személy szerezhessen - majd késõbb - termõföldtulajdont. Ez egy általános szabály. Ezt tartalmazza a törvénytervezet, illetve a kérdés úgy van feltéve, hogy az állampolgár egyértelmûen arra válaszolhasson, hogy ezzel egyetért vagy nem ért egyet. S ha nem fog egyetérteni, miután ügydöntõ szavazásról van szó, akkor belföldi jogi személy sem szerezhet termõföldtulajdont. Ez az elsõ általános szabály.
A második általános szabály, hogy külföldi - sem jogi személy, sem pedig magánszemély - ne szerezhessen termõföldtulajdont. Ez a két általános szabály azonban egy területen érintkezik egymással, azon a területen, amikor belföldi jogi személynek külföldi tulajdonosa van. Ez egy speciális helyzet. Erre a speciális helyzetre egy speciális jogi tilalmat kell beépíteni a törvénybe, mert ebben az esetben a "lex speciale derogat legi generale" elve alapján a két általános szabállyal szemben ez a speciális szabály, nevezetesen a belföldinek számító jogi személy esetében, amennyiben annak külföldi tulajdonosa van, mégsem szerezhetne termõföldtulajdont. Itt is különbséget tenne a jogalkotó a belföldi jogi személyek között. Ez a második érve annak, amiért ki kell venni a kérdésbõl ezt a mondatrészt.
Jogalkotási szempontból pedig ezen a három lépcsõn keresztül oldható meg teljeskörûen a vitatott tárgykör, oldható meg az, hogy belföldi jogi személyek szerezhessenek, külföldiek továbbra se szerezhessenek, és ahol érintkezik a kettõ és van kijátszási lehetõség - vagy nem is kijátszási lehetõség, csak lyuk van vagy lenne az általános szabályon -, arra vonatkozóan egy nem bonyolult jogalkotási feladatként be kell építeni a lyukat betömõ, illetve a belföldi személyek esetében, amennyiben külföldi tulajdonosuk van, a termõföldtulajdon-szerzési lehetõséget.
A 2. pontban elõterjesztett módosító indítvány kapcsán: felvetõdött, és többen humorizáltak azon, hogy nem kell nyelvészkedni a kormány által benyújtott, a földdel kapcsolatos elsõ számú kérdéssel, illetve a helyére javasolt, aláírásokkal alátámasztott kérdésekkel kapcsolatban. Nyelvészkedni kell, mert valóban törvény által elõírt parancs - a népszavazási törvény írja elõ -, hogy a kérdésnek és a kérdésre adható válasznak egyértelmûnek kell lenni! Ez a kérdés nem egyértelmû. Tessenek úgy olvasni ezt a kérdést, hogy "Magyarországon külföldi sem egyénileg, sem szervezeteken keresztül, és maga a szervezet ne szerezhessen termõföldtulajdont". Arra utalt Szigethy István, hogy ez az utóbbi kitétel, hogy "maga a szervezet", nem azt mondja ki, hogy a külföldi tulajdonban lévõ szervezet s a többi, hanem ez minden szervezetnek megtiltja a termõföldszerzési lehetõséget. Lehet, hogy önök nem ezt akarták. Lehet, sõt meggyõzõdésem, hogy nem, mert az ellenzék hozzászólásai nem zárták ki a belföldi jogi személyek tulajdonszerzési lehetõségét.
Viszont Gyimóthy Géza elmondotta, hogy valljunk színt. Õ mondotta, önmagának feltéve ezt a parancsot, hogy valljunk színt. Õk nem akarják azt, hogy szövetkezetek... (Gyimóthy Géza: Én színt is vallottam!) -
tudom, azért idézlek - és belföldi jogi személyek földtulajdont szerezhessenek. Azt mondta, hogy maradjon az, ami a jelenleg hatályos 1994. évi LV. törvényben benne van, hogy belföldi jogi személy ne szerezhessen tulajdont.
A Független Kisgazdapárt vezetõje is aláírta ugyanezt a kérdést, aláírta Demeter Ervin is, az MDF frakcióvezetõje, Gáspár Miklós is, aki a Kereszténydemokrata Néppárt tagja, valamint Pokorni Zoltán. A négy aláíró közül egy - legalábbis a többihez képest - homlokegyenest ellentétesen értelmezte ezt a kérdést vagy a kérdés mögött lévõ szándékot. Ez is azt bizonyítja, hogy van tisztáznivaló a kérdésfeltevõk között is. Most nem mondok véleményt arról, hogy helyes vagy nem helyes az önök szándéka vagy a mi szándékunk, csak arra akartam reflektálni, hogy vajon valóban olyan egyértelmû és pontos az a kérdés, amire a népszavazás során az aláírást gyûjtötték.
Ezt valóban kérdezem. Nem nyelvészkedés és nem a vesszõ hovatétele szempontjából, hanem a szövegnek az elolvasása és az "és" kötõszónak a pontos, helyes alkalmazása alapján igenis úgy lehet értelmezni - Gyimóthy Géza színt is vallott, ahogy önmagának ezt megparancsolta -, hogy õk nem akarják, hogy belföldi jogi személyek termõföldtulajdont szerezzenek. Akkor önöknek is színt kell vallani, hogy elfogadják-e a belföldi jogi személyek földtulajdonszerzési jogát vagy nem. Azt hozzátehetik, hogy általánosságban el, de nem tudják elfogadni azoknak a belföldi jogi személyeknek a termõföldtulajdon-szerzési jogát, amelyeknek külföldi tulajdonosaik vannak. Ez tiszta beszéd! Ezzel - megítélésem szerint - a kormánypártok részérõl is egy csomóan egyetértenek. Gombos András és mások is elmondták, hogy nem a közvetett tulajdonszerzési - mert közvetett tulajdont valóban nem ismer a magyar jog - alapon, hanem más alapon. Õk sem, és sokan nem értenek - például magam sem - egyet azzal, hogy ilyen módon belföldi jogi személy tulajdont szerezzen, miközben külföldi akár jogi, akár magánszemély akár részlegesen, akár egészben az adott belföldi jogi személy tulajdonosa. Tehát ha a kérdések között elkezdünk válogatni, akkor megítélésem szerint mindegyik kérdés pontosításra szorul.
A 4. pontban elõterjesztett kérdés kapcsán elhangzott, hogy az a kormány elõterjesztése. Nem akarok mosakodni, sem elhatárolódni a kormánytól - tudom, hol ülök -, a két módosító indítványt valóban Orosz Sándorral mi fogalmaztuk meg, és beletellett jó néhány napba, amíg sikerült meggyõzni többek között a kormány képviselõit is, hogy miért fontos ebben az esetben a 4. pontban elõterjesztett módosító indítvány kapcsán a "megkülönböztetés nélkül" elhagyása. Ugyanezeket az érveket mondtuk el, amiket itt is elmondtunk.
S miért fontos az 5. pontban a jogi helyzetet pontosan megfogalmazó kitétel, az a kitétel, hogy az kerüljön bele, hogy továbbra se szerezhessen termõföldtulajdont külföldi természetes és jogi személy? Azért, mert az a jogi helyzet, hogy eddig sem szerezhetett, most sem szerezhet, és azt akarja megkérdezni a kormány, hogy vajon azzal egyetértenek-e az állampolgárok, hogy továbbra se szerezhessen.
(19.30)
Ez a kérdés így pontos, és ez a jogi helyzet. Azért is fontos a jogi helyzetnek ilyenként való rögzítése - amit Szigethy István megint elmondott -, mert jelenleg sem szerezhet, de ezen általános szabály alól vannak kivételek, például öröklés útján, kárpótlás révén szerezhet, szerezhetett, és ezután is szerezhet külföldi jogi személy. Nyilván ezt önök sem akarják megtiltani és megakadályozni.
Úgyhogy azt gondolom, hogy ha egy kicsit jobban odafigyelünk egymás érveire, akkor talán kiderül, hogy jó néhány kérdésben nincs olyan égbekiáltó nagy különbség, de természetesen ha mindenki Cato akar lenni, és mindenkinek megvan a ceterum censeója - csak az nem úgy szól, hogy "javaslom továbbá Karthágó elpusztítását", hanem "javaslom továbbá mindazok elpusztítását, akik nem azt mondják, amit én mondok" - , akkor ez a vita nem fog elõbbre jutni, ebben a kérdésben nem közelednek az álláspontok, hanem megítélésem szerint innen már politikai felelõsség kérdése.
Nemcsak mi nem fogjuk érteni egymás igazi szándékát, és nem tudunk segítõen hozzányúlni, akármelyik kérdés lesz feltéve. Ez még nem dõlt el, hogy melyik kérdés lesz feltéve, úgyhogy felesleges volt Balsai Istvánnak például velem kapcsolatban azt mondani, hogy én elõre eldöntöttem vagy megvannak az érveim. Majd amikor idekerül az aláírásos népszavazás ügye - ha lehetõségem lesz -, el fogom mondani, hogy mi a jogi helyzet, az én véleményem szerint természetesen. Ez nem tárgya a mostani módosító indítványokról folyó vitáknak. Azt gondolom, hogy ha az a vita sem a catói nagyság, hanem a catói megátalkodott következetesség alapján folyik tovább - amelyben egyfajta gyûlölködés fogalmazódik meg -, akkor bizony nagyon rosszul fogunk mindannyian szerepelni; nem egymás elõtt és egymás között, hanem a magyar társadalom és a magyar nép elõtt, amely egyre kevésbé látja azt, hogy végül is mire megy ki ez a népszavazás.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)