Nagy Frigyes Tartalom Elõzõ Következõ

DR. NAGY FRIGYES földmûvelésügyi miniszter, a napirendi pont elõadója: Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! Több vonatkozásban is aktuális törvényjavaslat került a tisztelt Ház elé a szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslattal.

Idõszerû azért, mert a szõlõ- és borgazdálkodás jelenlegi szabályait a szõlõ- és gyümölcstermesztésrõl, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi XXXVI. törvény és annak végrehajtására kiadott, többször módosított 40/1977. MÉM-rendelet tartalmazza.

Ez a szakzsargonban bortörvénynek nevezett rendeletegyüttes a többszöri módosítás és aktualizálás ellenére ma már nem mindenben felel meg a szõlõ- és borgazdálkodás megváltozott viszonyai közötti szabályozási igényeknek. A gazdasági törvények átalakuló struktúrájában a törvény már nem illeszkedik az új élelmiszertörvény és a hegyközségekrõl szóló törvény révén kialakult szabályozási környezetbe. Mindezekre tekintettel is indokolt az új bortörvény kidolgozása.

Az elmúlt évek átalakulóban lévõ társadalmi és gazdasági viszonyai szükségképpen megváltoztatták a szõlõ- és borgazdálkodás környezetét. A magántulajdonon alapuló piacgazdaság kialakulása, az ország gazdasági kapcsolatainak átrendezõdése alapvetõen meghatározzák azt a gazdasági és jogi feltételrendszert, amelyben az ágazatnak az elkövetkezendõ évtizedekben mûködnie kell. A magyar borjog, tartalmi vonatkozásait tekintve, azonban alapvetõen ma is korszerûnek tekinthetõ.

Az Európai Unió szakértõcsoportja 1993-ban vizsgálta meg a magyar borjoganyagot, amely vizsgálat eredménye abban összegezhetõ, hogy ez a joganyag jórészt megfelel azoknak a követelményeknek, azoknak a normáknak, amelyek az Európai Unió országaiban az EU-jogszabályok révén hatályban vannak. Ez volt az alapja annak, hogy az Európai Unió 1994-ben a bormegnevezések kölcsönös védelmérõl és ellenõrzésérõl megállapodást írt alá Magyarországgal, amit az 1994-es IX. törvény hirdetett ki.

Ugyanakkor megállapítható, hogy a két jogforrás szerkezetében alapvetõen különbözik. Az Európai Unió szabályozásai alapján ágazatspecifikus, és a borjog néven ismert jogszabálygyûjtemény tartalmazza az ágazatra vonatkozó összes rendelkezést. Nálunk viszonylag szûk az ágazatot közvetlenül érintõ jogi szabályozás, fõként a funkcionális jogszabályok tartalmazzák az ágazati sajátosságokat, így az adózást, a költségvetési kapcsolatok, támogatások, rendtartási ügyek és a többi kérdését.

A másik vonatkozás, ami idõszerûvé teszi a törvényjavaslatot, az éppen küszöbön álló csatlakozási tárgyalás. A csatlakozást megelõzõ jogharmonizációs folyamatban is kiemelt szerepet játszik a magyar borjog korszerûsítése, amely a csatlakozás elõkészítésének szerves része, az ágazati felkészülési stratégia kiemelt területe. A magyar borjog nemzetközi integrációra való alkalmassága azért is fontos, mert a szakágazat jelentõs mértékben exportorientált, a borok nemzetközi kereskedelmi pozíciója pedig alapvetõen függ attól, hogy milyen nemzetközi szabályozási garanciákat biztosít a termékekre vonatkozóan.

A törvény nem lehet lazább a mértékadó nemzetközi szabályozásnál, mert ez borainkat a nemzetközi piacon hátrányos helyzetbe hozná. Az Európai Unió elõírásainál szigorúbb szabályozást viszont csak azokban az esetekben célszerû fenntartanunk, illetve bevezetnünk, ahol sajátos hagyományaink, borkultúránk és minõségi boraink védelme, hírnevének megõrzése ezt indokolja.

Ugyanakkor a bortörvény alkalmas a csatlakozási felkészülés során a magyar érdekek markáns nevesítésére. Ennek egyik területe lehetne a Kárpát-medence és annak vonzáskörébe tartozó területek szõlõtermesztésének és borászatának a jelenlegi északi és déli felosztásból eredõ eltérõ, önálló övezetbe soroltatása. Harmadrészt aktuális a törvényjavaslat a jól ismert belsõ piaci helyzet, a jelentõs eladatlan készletek miatt, ami részben a borhamisítások elterjedésének, illetve az illegális elõállítás és forgalmazás problémakörének köszönhetõ.

A törvényjavaslat olyan normarendszert kíván meghatározni, amely elzárja az illegális, illetve nem megfelelõ elõállítás útját, és már a forgalmazást lehetetlenné teszi. Ezzel egyidejûleg fontos a hatósági ellenõrzési szabályok, továbbá a szankciórendszer olyan kiegészítése, hogy a védekezés ezen jelenségekkel szemben eredményes legyen.

Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! A fenti igényeknek megfelelõen elkészített törvényjavaslat mindenekelõtt a következõkben jelent elõrelépést a hatályos szabályozással szemben:

A szõlõtermesztéssel és bortermeléssel kapcsolatban a preferált célokhoz garantálja az állam támogatását.

Mind az asztali, mind a minõségi bor termelését illetõen szigorú minõségi követelményeket állít.

A hatályos szabályozással szemben a normák feltétlen érvényesítésére törekszik, kizárva az engedélyezés útján való eltérések lehetõségét.

A szabályozás technikájában is közelít az uniós joghoz azzal, hogy az asztali borra, valamint a minõségi borra vonatkozó szabályokat bizonyos kérdésekben kettéválasztja.

Az unióban használatos kategóriákat vezet be, például a meghatározott termõhelyrõl származó minõségi bort.

A szakigazgatási feladatokban fontos hatásköröket ad a hegyközségi szervezeteknek.

Szigorú szankciókat rendel az elõírások megszegése esetére: üzemek idõleges bezárása, mûködési engedély visszavonása, minõségvédelmi bírság és a többi.

A szõlõtermesztés szabályai körében lényeges változás, hogy az árutermelõ szõlõültetvény mérete az eddigi 1500-ról 500 négyzetméterre csökkent, ezzel az árutermelés körébe, illetve a hegyközségek szervezetébe kerül az eddigi házikert-szõlõknek az a része is, amelynek termése meghaladta a személyes szükségleteket. Másfelõl megnöveli az összes számításba vehetõ szõlõ-termõterületet, ami a csatlakozási tárgyalásokon a pozícióinkat erõsíti.

A forgalomba hozatal szabályai körében rendelkezik a törvényjavaslat a származási bizonyítványról, valamint az állami ellenõrzõjegyrõl. A származási bizonyítvány közelmúltban megalkotott szabályai beépülnek a javaslatba, s ezzel lehetõvé válik, hogy minden termék ellenõrzött származású legyen, illetve hogy azonosíthatatlan, ültetvényháttér nélküli termék ne kerülhessen forgalomba. A hatályos szabályozással szemben változás, hogy a szõlõ, az asztali bor és a meghatározott termõhelyrõl származó minõségi bor származási bizonyítványát a hegyközség adja ki, a hegyközségi tanácsnál pedig csak a meghatározott termõhelyrõl származó, különleges minõségi borra marad fenn ez a jog.

(13.40)

A szõlészeti, borászati szakigazgatást, illetve az ellenõrzés rendszerét a hatályos szabályokhoz képest a törvényjavaslat jelentõsen átalakítja; mindenekelõtt - összhangot teremtve a hegyközségi törvény módosításával - szakigazgatási szervként határozza meg a hegyközségi szervezeteket, amelyek egyes ügyekben engedélyezõ szervként, más ügyekben szakhatóságként járnak el, és mind a szõlõtermesztésben, mind a bortermelésben a jogszabályok, valamint a rendtartás érvényesülése érdekében ellenõrzést végeznek.

A hatósági ellenõrzés során észlelt rendellenességek megszüntetése érdekében az eljáró szakigazgatási szervek széles körû intézkedési lehetõségeket kapnak, és a tervezet szabályai garantálják a más közigazgatási szervek, például rendõrség, vám- és pénzügyõrség együttmûködési kötelezettségét.

A törvényjavaslat lehetõséget ad arra, hogy a hatósági ellenõrzés akadályozása vagy meghiúsítása esetén az üzemet az Országos Borminõsítõ Intézet, a kereskedelmi egységet pedig a jegyzõ azonnal bezárathassa úgy, hogy az e tárgyban hozott határozat azonnal végrehajtható legyen. Ismétlõdés esetén pedig a mûködési engedély visszavonására is lehetõség nyílik.

Ugyanilyen jogkövetkezményekkel fog járni az ellenõrzés során tapasztalt ismételt vagy súlyosabb szabályszegés is. Ezekkel a rendelkezésekkel elérhetõ, hogy szükség esetén hatósági úton érvényt lehessen szerezni a szõlõ- és borgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartásának.

A törvényjavaslat elõkészítése során törekedtünk arra, hogy egyfajta szakmai konszenzus alakuljon ki. A szakmai szervezetek nagyon sok javaslattal éltek, azonban ezeket nem sikerült minden esetben idõben ütköztetni, illetve a vitát nem lehetett minden fél számára megnyugtató módon rendezni.

A kormány kinyilvánított szándéka az, hogy a törvényjavaslat vitája során minden olyan javaslatot, amely nem érinti az alapkoncepciót, de szakmai szempontból a törvényjavaslat bizonyos vitatott pontjait a különbözõ szakmai szervezetek véleménye alapján megnyugtató módon rendezi, támogatni fogja.

Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! Szakmai szempontból szoros tartalmi összefüggés áll fenn a bortörvény és a hegyközségi törvény módosítása között. Az eddigi tapasztalatok alapján nemcsak a közigazgatásban, hanem a szõlõ-, borgazdaság szereplõi körében is általánosnak mondható az a vélemény, hogy a köztestületként mûködõ hegyközségekre szükség van. A törvény helyesen határozta meg a szervezetrendszer céljait, feladatait, és a szervezeti, mûködési kérdések szabályozása is megfelelõ. Ennek ellenére mára idõszerûvé vált a hegyközségi törvény felülvizsgálata a hegyközségi szervezetek megalakulása, illetve a kezdeti mûködés tapasztalatai alapján.

A hegyközségi törvény módosításának indokát a következõkben lehet meghatározni:

Korrigálni kell bizonyos szervezeti és mûködési szabályokat annak érdekében, hogy a hegyközségi szervezetek mûködése zökkenõmentes legyen. A szabályozás kiegészítésével alkalmassá kell tenni a hegyközségi szervezeteket arra, hogy a jövõben a szõlészeti, borászati szakigazgatási feladatok jelentõs részét ezek a termelõi önkormányzatok lássák el.

Ki kell küszöbölni a hegyközségi tagok hasonló célú köztestületekben, illetve érdekszervezetekben való egyidejû, kötelezõ tagságának kényszerét. Ez utóbbi érdekében a törvényjavaslat elõírja, hogy csak a szõlõ- és bortermeléssel foglalkozó gazdálkodók esetében nem kötelezõ a gazdasági kamarai tagság. Ha más tevékenységük is van, azzal természetesen a kamarai törvény hatálya alá esnek.

Az agrárpiaci rendtartás intézményrendszerével kapcsolatos változás lenne, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, amely a terméktanácsokhoz hasonlóan vertikális szervezõdésû, terméktanácsi szerepet kapna.

Az elõterjesztõ célja nem az volt, hogy érdekeket sértsen, hanem az, hogy a termelõket sújtó többletterheket, amelyekkel szemben nem jár többletszolgáltatás, valamilyen módon kiküszöbölje, illetve hogy ezt a többletterhet a termelõk válláról levegye.

Tisztelt Képviselõtársaim! Kérem a tisztelt Országgyûlést, hogy a törvényjavaslatokat szíveskedjen elfogadni. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Honlap