KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Tisztelt Elnöknõ! Tisztelt Képviselõtársaim! Az alkotmány, illetõleg az országgyûlési képviselõk választásáról szóló törvény módosításáról, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl, továbbá a választási eljárásról szóló törvényjavaslatokból álló választási csomag, amelyrõl önök most dönteni fognak, tartalmában ugyan kevésbé, de - amint arra már az expozéban is utaltam - kodifikációs szempontból mindenképpen jelentõs elõrelépést jelent a választójog gyakorlására vonatkozó jogi szabályozás területén.
A választójogi törvények felülvizsgálatára létrehozott hétpárti albizottság több fordulóban tárgyalta a választásokkal kapcsolatos jogszabályok módosításának kérdéseit. A bizottság véleményét a lehetõ legteljesebb mértékben figyelembe véve alakítottuk ki az Országgyûléshez benyújtott törvényjavaslatok végleges szövegét, így érthetõ, hogy a hasonló jelentõségû egyéb törvényjavaslatokhoz képest viszonylag kevés módosító javaslat érkezett a csomaghoz.
A leginkább vitatott kérdések egyike a közös listára vonatkozó százalékos határ volt. A benyújtott törvényjavaslat szerint a közös lista által elérendõ 10, illetve 15 százalékos határ teljesítése esetén a közös lista mandátumot szerezhet, és a dolog jellegébõl adódóan nem kerülhet sor annak vizsgálatára, hogy a közös listát állító egyes pártok hogyan szerepeltek.
E szabály módosítására a Független Kisgazdapárt kezdeményezésére módosító javaslatok születtek, amelyek lényege, hogy az önálló listát állító, illetõleg listáikat kapcsoló pártokhoz hasonlóan a közös lista állításában részt vevõ pártok tekintetében is meg kell vizsgálni az 5 százalékos küszöb teljesítését. A módosító javaslat ezt úgy kívánja elérni, hogy a küszöb számításánál a választópolgárok szavazatait - azok tényleges akaratától teljesen függetlenül - a pártok által meghatározott arányban rendeli megosztani a közös listát állító pártok között. A szavazatok megosztására vonatkozó megállapodást nyilvánosságra kell hozni, így a szavazók ennek tudatában tudják leadni voksaikat, ezért nem alkotmányellenes ez a megoldás. Ha a fentiek értelmében a közös lista állításában részt vevõ valamely párt nem éri el az 5 százalékot, nem szerezhet mandátumot, jelöltjeit a listáról törölni kell, a megállapodás szerint reá jutó szavazatok peidg elvesznek. Természetesen elõfordulhat, hogy a pártok nem állapodnak meg a szavazatok megosztásában, ebben az esetben a szavazatok egyenlõ arányban illetik meg õket. Ezt a módosítást elfogadhatónak tartom. Meg kell azonban jegyeznem, hogy várakozással tekintek az ennek nyomán kialakuló politikai gyakorlat elé.
A vitában ugyancsak sokan érintették az országgyûlési és az önkormányzati választások idõpontjának meghatározásával kapcsolatos kérdést. Nem alakult ki teljes konszenzus azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a választások idõpontját az alkotmány tartalmazza. Azzal a módosító javaslattal azonban teljes mértékben egyet lehet érteni, hogy az alkotmány az országgyûlési képviselõk, illetve a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló törvényekre utaljon a konkrét hónapok meghatározását illetõen. Ez így fog történni, az országgyûlési, illetve az önkormányzati választások idõpontja az anyagi jogi törvényekbe kerül be.
Az általános vitában szintén többen felvetették, hogy a népszavazási törvény hatálybalépése nincs teljes mértékben figyelemmel az olyan kezdeményezésekre, amelyek támogatására már korábban aláírásgyûjtést kezdtek. Ezt a problémát többpárti támogatással benyújtott módosító indítványok segítségével tudjuk kezelni, amelyeknek az a lényege, hogy a már megkezdett aláírásgyûjtést a törvény hatálybalépését követõ négy hónapig lehet még folytatni, azaz a törvényben újonnan megállapított határidõ mindenképpen rendelkezésre áll, másrészt pedig az ilyen kezdeményezések elõzetes vizsgálatára irányadó szabályokat nem vagy csak utólag kell alkalmazni.
Ugyancsak a népszavazási törvényjavaslattal kapcsolatban szeretném külön is megemlíteni azokat a módosító javaslatokat, amelyek a párhuzamos népszavazási kezdeményezések kezelésére kívánnak a jövõben megoldást adni. A több figyelemre méltó módosító javaslat közül az elõterjesztõ és a kijelölt bizottság Bihari Mihály indítványát támogatja, amelynek lényege, hogy ha az állampolgárok népszavazás elrendelését célzó aláírásgyûjtésbe kezdtek, akkor a kezdeményezés elutasításáig vagy - ha a kezdeményezés sikeres - a szavazástól számított két éven belül nincs lehetõség ugyanazon témában újabb népszavazási kezdeményezés benyújtására.
Tisztelt Képviselõtársaim! Engedjék meg, hogy végezetül megemlítsem Sepsey Tamás képviselõ úr két olyan módosító javaslatát is, amelyek nem nyerték el a kijelölt bizottság egyharmadának támogatását sem. Az egyik ilyen javaslata az volt, hogy a jogorvoslati eljárás egészüljön ki még egy bírói fórummal. Egyetértve a bizottság e vonatkozású döntésével azt mondhatom, hogy a kétfokú választási bizottsági eljárás és az azt követõ egyfokú bírósági kontroll elegendõ garanciát nyújt arra, hogy törvényes és megalapozott döntések szülessenek.
(20.10)
Másfelõl a választási eljárás alapelvei között szerepel a választási eredmény gyors és hiteles megállapításának követelménye. Meg kell említenem, hogy az országgyûlési választások második fordulójának az elsõ fordulót követõ két héttel történõ megtartásának igénye sem teszi lehetõvé újabb jogorvoslati fórum rögzítését.
Ugyancsak Sepsey képviselõ úr nyújtott be olyan módosító javaslatot, amellyel azt kívánja elérni, hogy a népszavazás elrendelésére irányuló aláírásgyûjtés ívein a kérdésnek ne kelljen az aláírásokkal azonos oldalon szerepelnie, hanem elég, ha a kérdés és az aláírás azonos lapon van feltüntetve. Ez egyrészt gyakorlati oldalról nem elfogadható, hiszen - itt utalni szeretnék Szigethy István képviselõtársamnak a részletes vitában ezzel kapcsolatban elhangzott érvelésére - a választópolgárnak kényelmetlenséget jelent, hogy megkérje az aláírásgyûjtõket, hogy fordítsák meg a papírt, és mutassák meg neki a kérdést. Ugyanakkor a jogbiztonság követelménye elvi síkon is elfogadhatatlanná teszi a módosító javaslatban megfogalmazott felvetést. A kérdés és az aláírás azonos oldalon történõ feltüntetése pedig többletköltséggel sem jár, hiszen semmi akadálya annak, hogy a papír mindkét oldalán szerepeljenek aláírások, csupán arra van szükség, hogy a kérdést is mindkét oldalon feltüntessék. (Derültség az MSZP soraiból.)
Ezúton szeretném megköszönni azoknak a képviselõtársaimnak a munkáját, akik a hétpárti egyeztetõ bizottság munkájában, továbbá a Belügyminisztériumban tartott többpárti egyeztetéseken részt vettek, valamint módosító indítványaikkal hozzájárultak a törvényjavaslatok pontosításához.
Úgy vélem, hogy a választási csomag általános és részletes vitája is bizonyította, hogy politikailag és szakmailag egyaránt megfelelõen elõkészített törvényjavaslatokat tett a kormány a tisztelt Ház asztalára. Ezért kérem, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt szíveskedjenek azokat elfogadni.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)