KUNCZE GÁBOR belügyminiszter, a napirendi pont elõadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Bevezetõmben mindenekelõtt szeretném kiemelni, hogy az a törvény, amelynek a módosításáról most tárgyalni fogunk, rendkívül fontos az önkormányzatok számára, ugyanis a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. számú törvény szabályozza komplex módon az önkormányzatok beruházásaihoz nyújtható központi támogatás két alapvetõ formáját.
(16.10)
A címzett és céltámogatások jogi szabályozása a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényen alapul, amely szerint a fejlesztések meghatározott körében címzett vagy céltámogatás segíti a lakosság életkörülményeinek javítását szolgáló beruházások megvalósulását.
A címzett támogatásokról, amelyek az önkormányzatok egyes nagy költségigényû fejlesztési feladataihoz egyedi mérlegelés alapján nyújthatók, az Országgyûlés egyedileg dönt, és törvényt alkot. Ugyancsak az Országgyûlés határozza meg a társadalmilag kiemelt támogatandó célok körét, az igénybevétel feltételeit. A konkrét támogatásokról kormányközlemény jelenik meg.
A címzett és céltámogatási rendszer az önkormányzatok gazdálkodásának pénzügyi szabályozása keretében 1991 óta mûködik. A kezdeti idõszak volt hivatott rendezni az átmenet feladatait. A címzett és céltámogatási rendszer mûködésének kezdeti kedvezõ hatásait felerõsítette, és egyben hozzájárult a mûködés áttekinthetõbbé tételéhez az a jogszabályi rendezés, amely komplexitásában kezeli a támogatás igénybejelentési, döntés-elõkészítési, döntési, finanszírozási, ellenõrzési és elszámolási rendjét.
Tisztelt Országgyûlés! A támogatási rendszer hétéves mûködésének tapasztalatai bebizonyították, hogy a támogatandó célok ténylegesen tömeges társadalmi igények kielégítésére szolgálnak. A címzett és céltámogatási rendszer egyszerre szolgálta és szolgálja a külsõ gazdasági hatás kompenzálását és a minimális szolgáltatások biztosítását. Az elsõre példa a szennyvízcsatorna-hálózat, a szennyvíztisztító telep építésének támogatása. A második esetnél az egészséges ivóvízzel való ellátás programja említhetõ.
A támogatási rendszer közvetetten elõsegíti a területi egyenlõtlenségek megszüntetését is, hiszen ha e támogatási forma révén a hiányzó infrastrukturális elem megépül, úgy az adott településen a lakossági ellátás hiánya csökken, az önkormányzatok közötti különbség mérséklõdik.
A támogatási rendszer jelentõsen hozzájárul az önkormányzatok infrastruktúrájának kiépítéséhez, fejlesztésének. Ennek alátámasztására néhány adat: 1991-97 között az önkormányzatok összkiadása mintegy 5000 milliárd forint, amelybõl több mint 830 milliárd forint a felhalmozású és tõke jellegû kiadás. Címzett és céltámogatással több mint 7200 beruházás valósult meg, kezdõdött el, összköltségük 482 milliárd forint, amelybõl közel 262 milliárd forint a támogatás. Ez több mint 2700 önkormányzatot érint, ahol a lakosság közel 96 százaléka él.
A címzett támogatások döntõ hányadát a jelentõs nagyságrendû több száz millió, gyakran több milliárd forint összköltségû kórházrekonstruciók kötik le. A szociális ellátás területén támogatott beruházások az idõskorúak, mozgáskorlátozottak, pszichiátriai betegek szakmai irányelveknek megfelelõ, ápoló-gondozó otthonban történõ elhelyezésének megteremtését szolgáló fejlesztéseket jelenti. A vízgazdálkodás területén elsõsorban ellátatlan települések, külterületi lakott helyek egészséges ivóvízellátását, valamint a legsürgetõbb ivóvízminõség-javítási feladatok megoldását segíti a támogatás. Az egyre gyakoribb viharkárok megelõzése érdekében 1997. évtõl a támogatásra javasolt körbe kerültek a belterületi vízrendezésre benyújtott legfontosabb és a feltételeknek megfelelõ igények. E támogatási rendszer lehetõvé tette továbbá színházrekonstrukciók, könyvtárak, középiskolák, általános iskolák és óvodák fejlesztésének megvalósítását.
Céltámogatási körben befejezõdött az egészséges ivóvízzel való ellátás programja. Az önkormányzatok felismerték a vízbázis és környezetvédelmi szempontból egyaránt fontos szennyvízelvezetés és -tisztítás jelentõségét, így a fejlesztési cél került az utóbbi években elõtérbe. Az oktatási ágazatban széles önkormányzati kört érintett a tornatermi program. Kiemelendõ továbbá, hogy a céltámogatási rendszer segítségével a korábban iskolával nem rendelkezõ településeken az általános iskola elsõ négy osztályának helyben történõ oktatásához épített tantermekkel újra megkezdõdhetett az oktatás. Mindemellett a nemzetiség által is lakott települések is kaptak segítséget a nemzetiségi oktatás célját szolgáló tanterem építéséhez. E programok befejeztével a továbbiakban a támogatás az életveszélyes általános iskolai tantermek kiváltására irányul. A céltámogatási rendszer az egészségügyi intézmények mûszerezettségi színvonalának emelését is segíti, amely elsõsorban az egészségügyi alapellátás feltételeit javítja.
Tisztelt Ház! Az elmondottak igazolják, hogy a törvény betölti szerepét, jelentékenyen hozzájárul a helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához szükséges beruházások megvalósításához. A támogatási rendszer sikeres mûködése mellett is szükséges azonban a rendszer továbbfejlesztése, azaz a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény korszerûsítése. Ezen túlmenõen a módosítást indokolják a mûködés során szerzett tapasztalatok az államháztartási reform elõkészítésérõl szóló kormányhatározatok, amelyek feladatul szabják a finanszírozási rendszer áttekinthetõbbé tételét és a címzett és céltámogatási rendszer felülvizsgálatát a Magyar Államkincstár létrejötte és ezzel egyidejûleg az Állami Fejlesztési Intézet mint a finanszírozás egyik törvényi címzettje megszûnése a területfejlesztési tanácsok mint lehetséges középszintû döntési fórum létrejötte. A korszerûsítés alapvetõ célja, hogy a támogatás eljárási rendje alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez, egyszerûsödjön és ellenõrizhetõbbé váljon.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az önök elõtt fekvõ törvényjavaslat a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló törvény módosítását tartalmazza. A módosítás sürgõs tárgyalásának alapvetõen két oka van. Az egyik ok az, hogy a törvényjavaslat módosítani szándékozik az 1997. évtõl címzett vagy céltámogatásban részesülõ beruházások kivitelezésének megkezdési határidejét, a közbeszerzésekrõl szóló törvény eljárási rendjére figyelemmel. Annak érdekében, hogy az 1997. évtõl támogatásban részesülõ önkormányzatok ne veszítsék el a támogatás felhasználására a jogosultságukat, szükséges a törvény mielõbbi megalkotása. A másik ok, hogy az 1992. évi LXXXIX. törvény melléklete 1998. évig tartalmazza a támogatási célokat és az igénybevétel feltételeit. Az elõre tervezhetõség érdekében tehát indokolt az ezt követõ három évre a támogatható célok és az igénybevétel feltételeinek mielõbbi meghatározása.
Végül ezen törvénymódosítás egyes részei szorosan kapcsolódnak a szintén tárgysorozatba vett, a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló törvényjavaslathoz. A javaslat lényege a következõkben foglalható össze: a címzett támogatásokat érintõ jelentõsebb változások. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a címzett támogatás nagy költségigényû és kiemelten fontos beruházások megvalósítására adható.
A címzett támogatások elaprózódásának megakadályozására, valamint annak elérésére, hogy valóban csak a nagy költségigényû és kiemelt fontosságú beruházások esetén legyen igénybe vehetõ a címzett támogatás, szükséges az önkormányzati térségi feladat fogalmának, valamint a beruházási összköltség 200 millió forint összegû alsó határának bevezetése a törvényjavaslat szerint. A címzett támogatásban részesülõ beruházások 90 százaléka meghaladja ezt az értékhatárt. Az értékhatár bevezetésére ez ideig azért nem kerülhetett sor, mert az értékhatár alatti beruházásokat, amelyek a benyújtott címzett támogatási igények darabszámát tekintve 75 százalékát adják, megvalósítani szándékozó, többnyire kisebb lélekszámú települési önkormányzatok kirekesztõdtek volna a támogatásból, hiszen eddig nem volt lehetõség az önkormányzatok beruházásainak széles körû támogatására.
(16.20)
A megyei területfejlesztési tanácsok mint új középszintû döntési fórum létrejöttével lehetõvé válik a központi támogatások centralizációjának oldása egy új támogatási forma bevezetésével. Ez az új támogatási forma a cél jellegû decentralizált támogatás. Ennek révén bõvül az önkormányzatok által igénybe vehetõ támogatási lehetõség. Az új támogatási forma teljes egészében lefedi az önkormányzati feladatkör felhalmozási kiadásait. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a támogatási forma nem címzett támogatásként mûködik, hiszen az erre vonatkozó szabályozási javaslat nem tartalmaz sem ágazati, sem költségkorlátot. A decentralizálás lehetõvé teszi, hogy a helyi ismeretek birtokában szülessen döntés a kis- és nagyértékû beruházásokról, valamint az eddig nem támogatott felújításokról.
Az önök elõtt fekvõ 1998. évi költségvetési törvényjavaslat szerint 4 milliárd forint összegben ezen a jogcímen jutnak a megyei területfejlesztési tanácsok, illetve a Fõvárosi Közgyûlés támogatási elõirányzathoz, a helyi jelentõségû beruházások, valamint a vis maior esetek részbeni vagy teljes támogatására. Az 1998. évi költségvetési törvényjavaslat feltételezi a most tárgyalandó törvényjavaslatban foglaltak parlamenti elfogadását, hiszen ez a decentralizációs törekvés áll összhangban hosszabb távon a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerének módosításáról szóló törvényjavaslattal.
Az igénybejelentések benyújtási határideje eltolódik annak érdekében, hogy a helyi önkormányzatoknak ne kelljen a támogatásról szóló döntést megelõzõ év tavaszán dönteniük a támogatás igénylésérõl, hanem a költségvetési koncepciójuk készítésekor, õsszel határozhassanak címzett támogatási igényük bejelentésérõl. A benyújtási határidõ mintegy hét hónappal késõbbre kerülésének célja tehát a minden szempontból megalapozott döntések kialakításának a lehetõsége, de hozzájárul az infláció hatásának mérsékléséhez is. Szigorítást jelent annak bevezetése, hogy az adott évi igény tekintetében a határidõ elmulasztása jogvesztõ. A címzett támogatás csak az igénybejelentésben, illetve a támogatást tartalmazó törvényben meghatározott célra használható fel.
A tapasztalatok azonban azt jelzik, hogy a szakmai törvények megalkotásából, illetve módosításából fakadhat olyan igény, hogy a feladat jelentõs módosulása miatt a címzett támogatással folyamatban lévõ beruházás lényeges adatainak módosítása szükséges. Ezekrõl az esetekrõl az Országgyûlés egyedi mérlegelés alapján, törvényben dönt.
A céltámogatásokat érintõ jelentõsebb változások a következõk:
Az 1999-2001. években támogatható célok köre az 1998. évihez képest nem szûkül, azaz továbbra is az életveszélyes általános iskolai tantermek kiváltását, orvosi gép, mûszer beszerzését, szilárdhulladék- lerakót, valamint szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló beruházásokhoz igényelhetõ támogatás.
A támogatási arány valamennyi támogatható célnél 10 százalékkal növekszik. Ezt az indokolja, hogy a beruházások összetétele eltolódott a fajlagosan drágább beruházások irányába, mint például a szennyvízelvezetés, -tisztítás. A támogatási arány növelésének célja, hogy a nagy fajlagos költségigényû infrastrukturális beruházásokat is meg tudják valósítani az önkormányzatok.
A törvényjavaslat a továbbiakban meghatározza, milyen arányban elégítendõk ki az egyes célokra benyújtott igények. Ezen szabályozással nem változik évente a támogatásban részesíthetõ célok köre. Amennyiben az éves költségvetés nem nyújt fedezetet valamennyi új, jogos támogatási igény kielégítésére, akkor az egyes céloknál meghatározott rangsor szerint részesülnek a feltételeknek megfelelõ igények céltámogatásban. E módosítás eredményeképpen a teljeskörûen kielégítendõ életveszélyes tanterem kiváltását támogató cél kivételével a többi célnél az igények egy részének kielégítésére nyílik lehetõség. Mindez kiszámíthatóbbá teszi az önkormányzatok számára a céltámogatás elnyerésének valószínûségét.
A céltámogatási igények benyújtásának határideje több mint tíz hónappal késõbbre kerül, így az önkormányzatok az adott évi költségvetésük készítésekor valamennyi körülmény egyidejû mérlegelése mellett határozhatnak céltámogatási igénybejelentésükrõl. Ezzel egyidejûleg megvalósul az a kívánalom is, hogy az igénybejelentéstõl a kormányközlemény megjelenéséig tartó idõszak rövidebb legyen. A benyújtási határidõ elmulasztása a céltámogatások esetében is jogvesztõ az adott évi igényekre vonatkozóan.
Az azonos célú, de kétféle támogatási forma elnyerésének és mûködésének ésszerûsítése miatt 1998. évtõl a céltámogatási kiegészítõ keret önállóan nem funkcionál, hanem beleolvad a területi kiegyenlítést szolgáló támogatási keretbe. A céltámogatási kiegészítõ keretbõl a már támogatásban részesült, folyamatban lévõ beruházásokhoz természetesen még ilyen címen juthatnak a további években a saját forrás kiegészítéséhez az érintett önkormányzatok.
Az adott évi új céltámogatások számának növekedését és az elõirányzatok jobb kihasználását eredményezi az a módosítás, amely szerint a helyi önkormányzatok központi támogatásának tárgyévi elõirányzatából, továbbá az elõzõ évek elõirányzat-maradványából június 30-áig lemondással, illetve a visszafizetésbõl és a törvény felhatalmazása alapján elvonással felszabaduló elõirányzat felosztható a jogos és a rangsorban következõ szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott céltámogatási igényekre. A július 1-jétõl lemondással felszabaduló elõirányzat a mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatását növeli.
A címzett és céltámogatásokat egyaránt érintõ jelentõs változások a következõk:
A központi támogatás igénybevételének és lemondásának szabályozása szigorodik az elõirányzat jobb kihasználásának és ellenõrizhetõségének érdekében. A törvényjavaslat részletes szabályokat tartalmaz a központi támogatásra való jogosultság elvesztésére, a fel nem használt és a felhasznált elõirányzatról történõ lemondásra, a fel nem használt elõirányzat törvényi felhatalmazása alapján történõ elvonására, valamint a jogtalanul felhasznált támogatás visszafizetésére.
Ennek megfelelõen például a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérõ a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes mûszaki leírásban nem térhet el a központi támogatás alapját képezõ jogerõs, érvényes hatósági engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától. Ellenkezõ esetben az önkormányzat elveszíti a központi támogatásra való jogosultságát. Ezenkívül a közbeszerzési törvényben foglaltak be nem tartása esetén is megszûnik a központi támogatásra való jogosultság.
A határidõhöz kötött kivitelezés megkezdésérõl, valamint a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatásáról értesíteni kell a Belügyminisztériumot. Az értesítés elmaradása esetén a határidõt követõen a támogatás elvonásra kerül.
A finanszírozás rendszerének módosítása több okra vezethetõ vissza. Az Állami Fejlesztési Intézet megszûnése után a Magyar Államkincstár vette át annak szerepét. A Belügyminisztérium az elõirányzat kezelõje, ezért az utalványozás rendjét a megváltozott körülményekre tekintettel újra kell szabályozni.
A központi támogatással létrejött önkormányzati vagyon elidegenítésével kapcsolatosan is tartalmaz változást a törvényjavaslat. A központi támogatással megvalósuló közmûberuházásoknál a hatályos törvény alkalmazásánál problémát jelentett az, hogy a szabályozás kizárólag gazdasági társaság alapítására vonatkozik. Annak érdekében, hogy a központi támogatással létrejött vagyon hosszabb távon szolgálja az önkormányzati feladatellátást, szükséges a szabályozás kiterjesztése a vagyon mûködtetésének idõszakára is, a beruházás befejezési évét követõ tíz évig.
(16.30)
A tervezett szabályozás egyben kiterjesztõ hatályú lenne minden központi támogatással megvalósult és aktivált beruházásra is. Az 1991- 92. években odaítélt központi támogatás felhasználására nincs idõkorlát. Azon esetekben, amelyek nem kerültek a helyi önkormányzatok folyamatban lévõ címzett és céltámogatását szabályozó törvény hatálya alá, mind a mai napig nincs határidõ a még fel nem használt és le nem mondott összegek felhasználására. E szabálytalan állapot megszüntetésére vonatkozik az 1998. április 30-ai határidõ bevezetése a felhasználhatóság korlátozására.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az Országgyûlés a törvényjavaslatot sürgõs tárgyalással napirendjére tûzte, négy bizottságnak adta ki a vita lefolytatására. Az önkormányzati és rendészeti, a költségvetési és pénzügyi, a környezetvédelmi és az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság megvitatta a törvényjavaslatot, és mind a négy bizottság általános vitára ajánlja azt.
Kérem önöket, hogy elmondottak alapján vitassák meg, módosító javaslataikkal - ha szükséges - javítsák, a végén pedig fogadják el a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)