AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényjavaslathoz meglehetõsen sok módosító indítvány érkezett. Többségük azonban jellemzõen csak a rendelkezések pontosítását, szövegezésbeli még egyértelmûbb megfogalmazását célozta. Ezekre a finomításokra a parlamenti szakasz jó lehetõséget nyújt, s úgy gondolom, hogy az ilyen korrekciók a jövedéki adóéhoz hasonló terjedelmû, teljesen új törvények esetében természetesnek tekinthetõk. Emellett néhány nagyobb jelentõséggel bíró kérdés is felmerült a vita során, s több területet érintõen a szavazás eredményeként várhatóan kiegészül, illetve változik az eredeti törvényjavaslathoz képest a szabályozás.
A bizottsági tárgyalások során a módosító indítványok közül minden olyan ésszerû, végrehajtható változtatást támogattunk, ami az adóelkerülés megakadályozása érdekében szükséges további szigorítást, a jobb ellenõrizhetõséget, a jövedéki termékpálya még zártabb rendszerének kialakítását célozza. Ezek közül kiemelném például az ugyanarra az üzemre, telepre vonatkozó újabb adóraktári engedély megszerzésének a korlátozását, amennyiben az elõzõ engedélyes, aki idõközben eltûnik, adósságot hagy hátra. Ilyen esetben elõször rendezni kell a tartozást, és csak azt követõen adható ki az újabb engedély. Ezzel megakadályozható, hogy más néven ugyanazon a helyen a tevékenységet változatlanul tovább folyassák.
Célszerûnek tartjuk az adóköteles ásványolajok körének az üzemanyag- adalékokkal való bõvítését is, továbbá a jövedéki adó utólagos visszaigényléséhez szükséges feltételek képviselõi indítványban javasolt kiegészítését, annak érdekében, hogy az adókijátszásnak semmilyen tere ne legyen.
Itt említem meg azt a változtatást is, hogy a bérfõzött pálinka kedvezményes adótétele a jövõ évtõl csak egy bizonyos mennyiséghatárig, évente száz hektoliterfok mennyiségig érvényesülne. Ha ezt a személyes családi szükségletet bõven fedezõ mennyiséget meghaladóan akar valaki pálinkát fõzetni, továbbra is megteheti, de csak a normál adó megfizetése mellett. Bár a törvényjavaslat is tartalmaz rendelkezést arra, hogy csak adóraktárnak adható el bérfõzött pálinka, és a jelenlegi fogyasztásiadó-törvény is rendezi jogszabályilag az adófizetés kérdését, de jól tudjuk, hogy az italboltokban vagy a háznál való kiméréssel ezeket a szabályokat kijátsszák. A kibocsátás oldaláról a javasolt rendelkezéssel ez a fajta feketeügylet korlátozható.
Tisztelt Országgyûlés! Az ásványolaj-adóraktár a módosító indítványok eredményeként, azok elfogadása esetén a beterjesztett törvényjavaslathoz képest pontosabb meghatározást nyer. Eszerint az ásványolajtermékek termelése, néhány pontosan körülhatárolható kört kivéve - például üzemanyag célú gáztermékek, pirobenzin -, csak kõolaj- finomítóban megengedett, vagyis az ásványolajtermékek hidegúti elõállításának, keverésének lehetõsége megszûnik.
Módosító indítvány révén új elem, hogy deklarálja a törvény abban a termékkörben az adóraktári rendszernek a kereskedelmi adóraktárakra vonatkozó kiterjesztését '99. január 1-jei belépéssel. A kereskedelem felé történõ nyitásnak gyakorlatilag nincs kockázata, a magas belépési korlát - 200 millió forint minimális jövedéki biztosíték, 50 ezer köbméter s a többi - és az egyéb feltételek szigorú elõírása azt kizárja. Ugyanakkor kedvezõen hathat a versenyre, az árakra. A kereskedelmi adóraktár engedélyezési lehetõségének elõre történõ deklarálását az indokolja, hogy az adóraktár létesítésének nagy beruházásigénye miatt elõrelátást feltételez.
Tisztelt Országgyûlés! A bizottságokban és a plenáris ülésen a legkomolyabb viták az adóraktári feltételrendszer körül voltak a beterjesztett szigorú szabályozás enyhítése érdekében. A módosító indítványok a "megbízható adós" kritériumában a hároméves jövedéki múlt helyett két év elõírását, az alkohol-adóraktárak esetében a jövedéki biztosíték minimálisan megkövetelt 50 millió forintos értékhatárának a jelentõs leszállítását, illetve az ingatlan mint jövedéki biztosíték általánossá tételét javasolták. Az eredeti álláspontunkból csak kisebb elmozdulást tudunk elképzelni és beilleszteni az új szabályozás koncepciójába. A jövedéki termékkörben ugyanis az adótartalom jellemzõen legalább 50 százalék felett van, de például a szesznél 80-90 százalék is lehet. Ilyen értelemben nincs szó igazi piaci termékekrõl.
A törvényjavaslatban meghatározott szabályok lepuhítása a jelenlegi helyzethez képest nem jelentene elõrelépést. Mindenképpen szükséges érdemi változtatást elérni abban, hogy az állam extra jövedelmét hordozó termékekkel csak olyanok foglalkozzanak, akik a lehetõ legkisebb kockázati tényezõt jelentik az állam számára. Nemzetközi tapasztalatok szerint, ahol ebben a termékkörben az állami monopólium nem érvényesül, az adóraktári rendszer szelektálja a termelõket, illetve a forgalmazókat, és eleve olyan körre korlátozza õket, hogy a folyamat az adóhatóság számára átláthatóvá váljon.
Az elmondottak figyelembevételével a parlamenti vitákban kompromisszumként körvonalazódott javaslatot végül a kormány el tudja fogadni. Ennek lényege, hogy a jövedéki biztosíték csökkenjen 40 millió forintra, és a megbízható adós kritériumainak három év helyett már két évi mûködés alapján meg lehet felelni. Ugyanakkor a kompromisszum másik elemeként viszont ingatlant nem lehetne jövedéki biztosítékként nyújtani. Az ingatlan ugyanis mint jövedéki biztosíték nehezen kezelhetõ. A vámhatóság nem rendelkezik kellõ szakértelemmel az értékbecsléshez, túl sok idõbe és költségbe kerül az ingatlan biztosítékként történõ elfogadása. Ha beváltására kerül sor, további bizonytalansággal kell számolni az elérhetõ ár tekintetében, és hosszadalmas, bonyolult eljárásra is. Ugyanakkor, ha az ingatlan egyébként rendelkezésre áll, az a banki garancia fedezeteként szolgálhat, így a vállalkozások szempontjából mégiscsak alkalmas a biztosíték nyújtására.
Tisztelt Ház! Nem tudjuk támogatni azt a módosító javaslatot sem, amely a szeszes italok adóztatásában visszahozná a százalékos adóelemet. A kizárólag a szeszfok alapján történõ tételes adóztatásra '97. január 1-jén tértünk át.
(17.50)
Megjegyzem, hogy ezt megelõzõen is a tételes adó volt a meghatározó. Az adónak átlagosan több mint 80 százaléka már korábban is eleve mennyiségi alapon került kivetésre. A százalékos adózást azért szüntettük meg, és hagyta azt jóvá egy évvel azelõtt a parlament, mert a tételes adóztatás átlátható, jól fogható, tervezhetõ, ezzel szemben a százalékos fogyasztási adó lehetõséget ad az adórövidítésre, ösztönöz az adó megspórolására.
Az év elején végrehajtott váltás jól elõkészítette az új adókonstrukciót, az adóraktári, illetve az adófelfüggesztési rendszer bevezetését. Ez az új konstrukció nem az értékfolyamatokra épít, nem a termék értékesítéséhez köti az adófizetési kötelezettséget. Az adókötelezettség a termék elõállításával keletkezik, a termék mennyiségi számbavételén alapul, és az adót akkor is meg kell fizetni, ha a termék nem kerül értékesítésre, hanem azt az adóraktárból például a termelõ adóraktárnak nem minõsülõ telephelyére szállítják.
Az adópolitikának elõretekintõnek kell lennie, ezért nem hagyható figyelmen kívül, hogy Európában márkatermékpiac van, ami meghatározza az európai csatlakozásra való felkészülés irányait a szeszipar számára. Az adópolitika sem adhat más irányú ösztönzést. A magyar szeszesitalgyártás csak akkor maradhat talpon, ha idejében vált a márkás, jobb minõségû termékek irányába.
Tisztelt Ház! Vita volt arról, hogy a dohánygyártmányok adójegyén szereplõ ár maximált vagy fix ár legyen. Az eredeti maximált áras megoldással szemben a fix ár mellett több érv is szól. Azon adóztatási elvet, hogy az adót a fogyasztó által megfizetett ár alapján kell leróni, a fix ár egyértelmûen érvényre juttatja, szemben a maximált árral. Ugyancsak a fix ár teremtene teljesen egyértelmû helyzetet az áralkalmazásnak a fogyasztók általi ellenõrzéséhez, kontrolljához is. A fix ár kizárja továbbá a kiskereskedõk diszkontban fiktív, nem valós, névre kért számla melletti, a valós bevétel eltitkolására alkalmas vásárlásait is.
Mivel versenyjogi szempontból is elfogadható, a kormány végül is támogatja a fixáras módosító javaslatot.
Tisztelt Országgyûlés! Kérem a kormány által is támogatott módosító indítványok és az egész törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)