AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pontok elõadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A pénzügyi rendszer mûködési feltételeit szabályozó négy alaptörvény módosítását a kormány elsõsorban azért kezdeményezte, hogy a jövõ év elejétõl az OECD-felvételünkben vállaltaknak megfelelõen megteremtõdjenek a külföldi vállalkozások belföldi fiókjai létrehozásának feltételei. Emellett néhány korrekciós jellegû lépést is indítványozunk, amelyek sorából az univerzális bankrendszer létrehozására, továbbá a devizaliberalizáció folytatására vonatkozó javaslatok emelhetõk ki.
A devizatörvény módosításával alapvetõ cél az azonos versenyfeltételek biztosítása a fióktelep számára is, ezért a fiók - a leányvállalathoz hasonlóan - devizabelföldinek minõsül. A fióktelep devizabelföldi státusza például azt jelenti, hogy folyó fizetési jogcímen, forintért, szabadon vásárolhat konvertibilis devizát, valutát, más devizabelföldi vállalkozáshoz hasonlóan. A tõkemûveletek körében érvényesülõ különbözõ kötöttségek, a devizabelföldiek és devizakülföldiek közötti különbözõsége az anyacég és a fiók közötti kapcsolatokban is érvényesül. Ilyen módon a fióktelep mûködése devizajogi szempontból megfelel a külföldi anyacég belföldön létrehozott leányvállalatára érvényes szabályozással.
Az 1995-ben elfogadott devizatörvény felhatalmazást adott a kormány számára liberalizációs lépések kormányrendeletben való szabályozására. Erre eddig két alkalommal, 1996. július 1-jével és 1997. január 1- jével került sor. A gazdaság külsõ egyensúlyi helyzetének minõségi javulására is tekintettel indokolttá vált az eddig kormányrendeletben szereplõ szabályok beépítése a törvénybe. Így például a törvényben fog megjelenni teljes mértékben, hogy a természetes személyek folyó mûveleti jogcímeken korlátlanul vásárolhatnak devizát a tõkemûveletek körében a belföldiek szabadon megvásárolhatják OECD-tagországok kormányai, illetve vállalkozásai meghatározott értékpapírjait a külföldiek devizahatósági engedély nélkül vásárolhatnak belföldiek által kibocsátott kötvényt, pénzpiaci eszközt, ha annak kibocsátáskori lejárata hosszabb, mint 365 nap.
A belföldiek devizaszámláin jóváírható devizabevételek jogcímei bõvülnek, például a külföldi befektetésekbõl származó bármilyen devizabevétel is jóváírható a külföldiek konvertibilis forintszámláin történõ jóváírás jogcímei ugyancsak bõvülnek a tõkemûveletek körében a tõkemûveleteknél a még részben fennálló devizakorlátozások fokozatos liberalizációja jegyében a jövõ évben további lépésekre kerül sor. A javaslat szerint a belföldiek devizahatósági engedély nélkül, utólagos bejelentési kötelezettség mellett vásárolhatnak majd ingatlant külföldön. (Folyamatos zaj.)
A külföldi hitelfelvétel oldaláról is liberalizációra kerül sor az egy éven túli hitelfelvétel tekintetében.
A vállalkozói devizaszámla, illetve a külföldiek konvertibilis forintszámlájának jogcímei a gyakorlatban szerzett tapasztalatok alapján tovább bõvülnek. Belföldiek szélesebb körben vásárolhatják az OECD-tagországokban székhellyel rendelkezõ vállalkozások értékpapírjait, valamint külföldiek már szabadon megvehetik a belföldön kibocsátott nyílt végû befektetési alapok jegyeit is.
Összességében a javaslatok hozzájárulnak a devizaszabályok korszerûsödéséhez, elõsegítik a nemzetközi gazdasági kapcsolatokba való még intenzívebb bekapcsolódásunkat, áttekinthetõbbé, kezelhetõbbé teszik a szabályozás értelmezését, alkalmazását.
Tisztelt Ház! A biztosítási törvény egyértelmûen elõírja, hogy Magyarországon csak bejegyzett, az Állami Biztosításfelügyelet engedélyével rendelkezõ biztosítóintézet végezhet biztosítási tevékenységet. A külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióknyitásának megengedésével egyidejûleg a biztosítási piac megbízható mûködésének fenntartása érdekében szükséges, hogy a biztosítóintézetek alapítására, mûködésére, felügyeletére vonatkozó szabályokat a fióktelep formájában mûködõ biztosítókra is Brtelemszerûen kiterjesszük.
A most benyújtott módosítás rendelkezéseinek többsége olyan speciális szabályokat tartalmaz, amelyek a biztosítás sajátos jellege miatt a fióktelepekre vonatkozó általános törvényi rendelkezéseken túl a biztosító-fióktelep esetében is indokoltak.
A szabályozás megalkotásakor alapkövetelménynek tekintettük a hazai székhelyû biztosítókkal való azonos elbírálást. Ahhoz, hogy a biztosító fióktelepek a magyarországi székhelyû biztosítóintézetekkel azonos biztonsággal mûködjenek, ugyanazon rájuk vonatkozó alapítási, mûködési, ellenõrzési szabályokat kell érvényesíteni, hiszen elvileg olyan országok biztosítói is alapíthatnak majd Magyarországon fióktelepet, ahol a szabályozás és a felügyeleti ellenõrzés alacsonyabb követelményeket támaszt, mint hazánkban. A biztonságos mûködés jogi garanciáit a szervezeti, jogi szabályokon túl a vezetõkkel szemben támasztott szakmai, üzleti, megbízhatósági követelmények támasztása és az alapítás, mûködés pénzügyi feltételeinek elõírása, betartásuknak a szigorú ellenõrzése szolgálja.
A biztosítási törvény a személyi feltételeket, az alapításhoz szükséges tõkekövetelményeket és a mûvelhetõ biztosítási tevékenységeket a szervezeti formától is függõvé teszi. Mivel a biztosító-fióktelep által végezhetõ biztosítási ágazatok köre nem korlátozott, a személyi és tárgyi feltételek támasztása is az engedélyezett biztosítási ágon belül korlátozás nélküli tevékenységvégzésre jogosult részvénytársaságra érvényes szabályok szerint történik.
A javaslat szerint a biztosító-fióktelepet a módosítás után a biztosítási törvény a biztosító fogalmába sorolja, és kimondja, hogy a biztosító a jövõben fióktelep formájában is mûködhet. A biztosító- fióktelep által vállalt kötelezettségek teljesítését szolgáló tartalékok képzésére és felhasználására a magyarországi elõírások érvényesek, a tartalékok fedezetéül szolgáló eszközöket Magyarországon a fióktelepnél kell tartani. Mivel 1996. január 1-je óta Magyarországon kompozit biztosító nem alapítható, az élet- és nem életbiztosítási ág együttes mûködése fióktelep esetében sem megengedett. Ha az alapító külföldi biztosító tevékenységi engedélye mindkét ágra kiterjedt, és Magyarországon is mindkettõt mûvelni akarja, két fiókot kell erre alapítania.
A biztosítási törvény hatálybalépése óta néhány olyan változás ment, illetve megy végbe, amely indokolttá teszi további módosítások kezdeményezését is. Így a javaslat szerint a jövõben az Állami Biztosításfelügyelet ellenõrizhetné a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt, úgynevezett kártalanítási számla mûködését is, amely kiegyenlítõ számla a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás pénzügyi terheit viseli a biztosítási fedezettel nem rendelkezõ károkozók esetén. Emellett lehetõvé válna, hogy a biztosítóintézetek az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak részére nyugdíjalap-kezelési, a magánnyugdíjpénztárak részére pedig vagyonkezelési tevékenységet is végezhessenek.
Tisztelt Országgyûlés! A hitelintézeti és az értékpapírtörvényt módosító törvényjavaslatok a fióktelepek létesítését az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet engedélyéhez kötik, és kiterjesztik a fióktelepekre a felügyelet felügyeleti hatáskörét. A nemzeti elbánás elvét biztosítva a fióktelep csak azokat a tevékenységeket végezheti, amelyeket a hitelintézeti és az értékpapírtörvény szerint a Magyarországon bejegyzett, a külföldön bejegyzett intézménnyel azonos típusú magyar pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások végezhetnek, és amelyek végzésére a külföldi pénzügyi intézmény, illetve befektetési vállalkozás a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.
A fióktelep létesítését a törvényjavaslatok alapján a magyarországi székhellyel rendelkezõ intézmények alapítására vonatkozó rendszer szerint kell lebonyolítani, azzal az eltéréssel, hogy az ott meghatározott dokumentumokon kívül egyéb olyan dokumentumokat is be kell nyújtani - például létesítõ cég alapító okiratát, felügyeleti engedélyek másolatát és a többi -, amelyek a létesítõ intézmény tevékenységét mutatják be.
Az általános elõírásoknak megfelelõen fióktelep létesítésének további feltétele a megfelelõ személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolása.
(16.20)
Így a magyar számviteli elõírásoknak megfelelõ számviteli rend, megfelelõ adatkezelési és adatfeldolgozási rendszer, hitelintézeti fióktelep esetén giro-csatlakozás, a központi hitelinformációs rendszerhez történõ csatlakozás, megfelelõ szabályzatok megléte. (Zaj.)
A fióktelep vezetõ állású személyeire szigorú szabályok vonatkoznak, így a vezetõk között megfelelõ szakmai képzettség és tapasztalat mellett legalább egy olyan magyar állampolgárságú devizabelföldi személynek kell lennie, aki legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.
A hitelintézeti és az értékpapírtörvényt módosító javaslat a fióktelep létesítéséhez és mûködéséhez a létesítõ külföldi pénzügyi intézmény vagy befektetési vállalkozás által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott dotációs tõkét rendel, amely lényegében a jegyzett tõke funkcióját tölti be a fióktelepek esetében, és összegében megegyezik az azonos típusú intézmény számára elõírt minimális tõkekövetelménnyel.
A prudenciális szabályozásban a tevékenységi limitek a dotációs tõke, illetõleg a fióktelep magyar számviteli szabályok szerint elkészített beszámolójában szereplõ saját tõke mértékéhez kötõdnek. Sajátos, csak a fióktelepekre vonatkozó szabályként tartalmazza a hitelintézeti törvény módosításának javaslata az úgynevezett eszközfenntartási mutatóval mért azon követelményt, hogy a fióktelep magyarországi kötelezettségeinek mindenkor megfelelõ mértékû likvid, illetõleg likviddé tehetõ eszközzel rendelkezzen Magyarországon. (Folyamatos zaj.)
A törvényjavaslatok elõkészítése során külön figyelmet igényelt az adatkezelés és az adatfeldolgozás kérdése is. Az adatok banktitok és értékpapírtitok sérelme nélkül történõ külföldre juttatásának lehetõségét, összhangban az adatvédelmi jogszabályokkal, szigorú szabályok rögzítik. A betét-, illetõleg befektetõ-védelemmel kapcsolatosan megállapítható, hogy az egyes országokban igen eltérõek a rendszerek. Ebbõl adódóan a belföldi elõírásokat meghaladó védelemmel rendelkezõ hitelintézetek, illetõleg befektetési szolgáltatók ugyanúgy megjelenhetnek a magyar piacon, mint azok, amelyek nem tagjai semmilyen védelmi rendszernek. Ha a fióktelepet létesítõ intézmény országában a magyarnál kedvezõbb feltételekkel mûködõ biztosítási rendszer mûködik, az ügyfelek számára ugyan elõnyös lehet, de versenyhátrányba hozza a magyar cégeket.
A fentiek miatt, figyelmen kívül hagyva a székhely szerinti országban meglévõ védelmi rendszert, a fiókok számára minden esetben a törvényjavaslatok elõírják az Országos Betétbiztosítási Alaphoz, illetõleg a Befektetõvédelmi Alaphoz történõ csatlakozást, és megtiltják a betétbiztosítás exportját, azaz a fióktelep kötelezettségeire csak az Országos Betétbiztosítási Alap, illetõleg a Befektetõvédelmi Alap biztosítása vehetõ igénybe.
A hitelintézeti és az értékpapírtörvény módosítására irányuló javaslatok másik fontos eleme, hogy összhangban a nemzetközi tendenciákkal, a hitelintézetek számára lehetõvé tegyük a befektetési szolgáltatási tevékenységek teljes körének végzését. Ebben az irányban az idén hatályba lépett törvények már megtették az elsõ lépést, mivel az állampapírok forgalmazása, valamint a származékos ügyletek végzése már most megengedett. A továbblépés nem pusztán az egyéb befektetési eszközökkel, elsõsorban a nyilvánosan kibocsátott vállalati papírokkal történõ kereskedés lehetõvé tételét igényli, hanem ezzel együtt át kell alakítani a bankok és a befektetési szolgáltatók prudenciális szabályozását is.
A javasolt szabályozás alapvetõen a tevékenységszabályozás-jellegen alapul, vagyis azonos tevékenységhez azonos követelményeket rendel. A tevékenységszabályozás elve azonban két esetben nem érvényesíthetõ egyértelmûen: egyrészt a befektetési szolgáltatási tevékenységet csak kismértékben végzõ hitelintézetek számára a tõkekövetelmények számítására, az Európai Unió direktíváival összhangban, egy egyszerûsített eljárást indokolt fenntartani, másrészt pedig a többi hitelintézet esetében a tevékenységszabályozás mindenképpen keveredik az intézményszabályozási elvekkel.
A tevékenységszabályozás elvét fenntartandó, a jövõben is szükségesnek tûnik a pénzügyi szolgáltatási, valamint a befektetési szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó fontosabb elõírások két külön törvényben való rögzítése, ám azokat át kell alakítani az univerzalitás követelményeinek megfelelõen.
A törvényjavaslatokban a befektetési szolgáltatási tevékenységekhez fûzõdõen a prudenciális elõírások a megfelelõ tõkekövetelmények rendszerén alapulnak, amely tõkekövetelmények az EU direktíváira támaszkodnak. Ennek megfelelõen kialakítjuk a befektetési szolgáltatást végzõ cégek piacikockázat mérésének, s az ennek megfelelõ tõkekövetelmények meghatározásának rendszerét a 6/1993-as EU direktíva alapján, amit a befektetési szolgáltatási tevékenységet jelentõs volumennel végzõ hitelintézetek is kötelesek alkalmazni.
A piaci kockázatok meghatározásának alapja a kereskedési könyv intézménye. A törvényjavaslatok elõírják a kereskedési könyv alkalmazását a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások számára.
A banki nyilvántartások két részre válnak, egyrészt megmarad a hagyományos, úgynevezett banki könyv, másrészt bizonyos instrumentumok a kereskedési könyvben kerülnek nyilvántartásra. Hasonló instrumentumok kerülhetnek a banki és a kereskedési könyvbe is, attól függõen, hogy hosszú idõre, befektetési céllal vagy rövid idõre, kereskedési céllal szándékozik a bank azokat megtartani. Amennyiben valamely pozíció megszerzése egy, a banki könyvben nyilvántartott instrumentum kockázatának fedezetéül szolgál, akkor azt szintén a banki könyvben kell nyilvántartani. A kereskedési könyvben nyilvántartott piaci pozíciók kockázatának meghatározására részletes szabályokat kell adni. Elõ kell írni továbbá, hogy a piaci kockázatok fedezetére a hitelintézetnek, illetõleg a befektetési vállalkozásnak megfelelõ tõkével kell rendelkeznie. Ugyancsak meg kell határozni a tõkekövetelmény kiszámításának szabályait. Ezeket a részletes szabályokat a javaslat szerint kormányrendelet fogja szabályozni.
A szavatoló tõkeelemeket a javaslatok kiegészítik a harmadik szintû tõkeelemmel, amely egy legalább kétéves lejáratú alárendelt kölcsöntõke, és csak a kereskedési kockázatok tõkefedezetére használható fel.
A javaslatok biztosítják, hogy az egyes tevékenységek fedezetéül szolgáló tõkék között ne lehessen átfedés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tõkét adminisztratív módon eleve fel kellene osztani a két tevékenység között, csupán a dupla számbavételt kell elkerülni.
A törvényjavaslatok elkülönítik az univerzális bankon belül a befektetési üzletággal, a számlavezetéssel, a hitelezéssel és a kockázatértékeléssel foglalkozó szervezeti egységeket és vezetõket annak érdekében, hogy a hitelintézetek rendelkezésére álló bennfentes információk felhasználása ne torzítsa a tõkepiaci folyamatokat. A javaslatok megszabják a belsõ ellenõrzés számára, hogy vizsgálja meg rendszeresen ennek az elkülönülésnek a fennállását.
A javaslatok elõírják, hogy a hitelintézetnek és befektetési vállalkozásnak rendelkeznie kell a kockázatok nyomon követésére és kezelésére alkalmas rendszerrel. A kockázatok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat a javaslat szerint pénzügyminiszteri rendelet fogja meghatározni.
A hatályban lévõ értékpapírtörvény szerint Magyarországon tõzsde tagja csak Magyarországon bejegyzett befektetési vállalkozás lehet. Egyéb befektetési szolgáltatók, így a bankok is csak kereskedési joggal rendelkezhetnek. Mivel a bankok teljes körû befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére lesznek jogosultak 1999. január 1- jétõl, ennek következtében a tõzsde tagjai nemcsak befektetési vállalkozások lehetnek majd, hanem a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézetek is, beleérve a fiókteleppel rendelkezõ külföldi hitelintézeteket, amelyek fióktelepük útján vehetnek részt a tõzsdei kereskedésben.
Tisztelt Országgyûlés! A beterjesztett törvényjavaslatok elfogadása tovább erõsíti a pénzügyi rendszert. A fióktelepek megjelenése a magyar piacon hozzájárul új, magas szintû szolgáltatások kínálatának kialakulásához, ami egyértelmûen érdeke a szolgáltatásokat igénybe vevõ ügyfeleknek, a magyar gazdaságnak. A verseny várható növekedése szintén az ügyfelek jobb kiszolgálását eredményezi.
A bankok tevékenységének kibõvítése a befektetési szolgáltatások teljes körére hozzájárul a magyar bankok versenyképességének növeléséhez, és így erõsíti a szektort.
A devizaliberalizáció folytatása, illetve a korábbi kormányzati lépések törvényi megerõsítése ugyancsak elõsegíti az integrációra való felkészülést.
Ezért kérem, hogy a benyújtott törvénycsomagban lévõ módosító javaslatokat támogatni és az egész törvénycsomagot megszavazni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)