DR. FAZAKAS SZABOLCS ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Köszönöm a szót.
A tisztelt Országgyûlés határozatának figyelembevételével a kormány benyújtotta a kamarai törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A munkálatok során széles körû egyeztetést folytattunk le. Arra törekedtünk, hogy az érdekeltek egyetértésével olyan megoldásokat találjunk, amelyek rendezik azokat a problémákat, amelyek a kamarai törvény alkalmazása során kerültek felszínre.
A kamarai tagság részérõl jogos igényként merült fel a tagdíjrendszer felülvizsgálata, vagyis mérsékelni kell a kamarai tagok terheit, és a jelenleginél arányosabb teherviselést biztosító tagdíjrendszert kell kialakítani. A jelenlegi szabályozás szerint a kamarai tagok csak a székhelyük szerint fizetnek tagdíjat, ezért a kiterjedt fiókhálózattal rendelkezõ tagok esetében az arányos közteherviselés elve sérelmet szenved.
A törvényjavaslat lehetõséget biztosít arra, hogy az Országos Gazdasági Kamara alapszabályában rendelkezzen arról, hogy a gazdálkodó szervezetet a fióktelepek szerint illetékes területi kamarákban megilletik a tagok jogai és terhelik a tagok kötelezettségei, ebben az esetben a fizetendõ tagdíjat az érintett kamarák között arányosan meg kell osztani.
A hatályos kamarai törvény alkalmazása során világossá vált: a különféle fajtájú gazdasági kamarák tagkör-elhatárolásához a törvény nem ad elég támpontot. A javaslat a fenti problémát azzal oldja meg, hogy a vállalkozások részére nagyobb vállalkozási szabadságot ad. A kamarai tag a választás lehetõségével ötévenként egyszer élhet, és csak olyan fajta gazdasági kamarát választhat, amely tagsági körébe tartozó tevékenységet ténylegesen végez.
A gazdasági kamarák fontos gazdaságfejlesztési feladataira tekintettel a törvényjavaslat az Országgyûlés határozatának figyelembevételével tartalmazza, hogy a kamarák részt vesznek a törvényes feladataikkal összefüggõ célokat szolgáló, elkülönített állami pénzalapok és költségvetési célelõirányzatok felhasználására vonatkozó döntések elõkészítésében.
(19.40)
A közigazgatási feladatok átadásának folyamatát jelentõsen felgyorsítja a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely felhatalmazza a kormányt, hogy a kamarák egyetértése esetén a nem törvényi szinten megállapított közigazgatási hatásköröket kormányrendelettel át lehessen adni. A feladatok ellátásának pénzügyi feltételeit a törvényjavaslat azon rendelkezése teremti meg, amely alapján tevékenységükért a kamarák közigazgatási szolgáltatási díjat szedhetnek. A törvényjavaslat egyértelmûvé teszi, hogy a mesterképzés- és vizsgáztatás kamarai feladat. Az üzleti élet biztonságának javítása és a tisztességes piaci magatartás ösztönzése érdekében a gazdasági kamarák együttmûködnek a fogyasztóvédelmi hatóságokkal, a Gazdasági Versenyhivatallal, és - amennyiben a gazdálkodó szervezet törvényes mûködését másképp nem lehet biztosítani -, a cégbíróságon törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek.
A törvényjavaslathoz nagyszámú módosító javaslatot nyújtottak be. Ezúton is meg kívánom köszönni a módosító javaslatokat benyújtó képviselõk közremûködését. A javaslatok nagy része a pontosítást, a bevezetendõ új rendelkezések jobbítását szolgálta; elfogadásuk esetén minden bizonnyal a jogalkalmazók munkáját nagyban fogják segíteni.
Például a Göndör István és Pálfy István képviselõk által benyújtott módosító javaslat egyértelmûvé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet akkor jelentkezhet át másfajta gazdasági kamarába, ha a fennálló kamarai tagdíjtartozását igazoltan rendezte. Fontos összeférhetetlenségi szabályt fogalmaz meg a fenti képviselõk más módosító javaslata, amely szerint a gazdajegyzõ nem lehet a kamara önkormányzati testületének tagja. Támogatandó az a módosító javaslat is, amely a területi gazdasági kamara titkára alkalmazási feltételeként - egyebek mellett - elõírja a közigazgatási alapvizsgát. Elfogadtuk azt a módosító javaslatot is, amely 3000 forintban határozza a gazdálkodó szervezet által fizetendõ tagdíj legkisebb mértékét. A kamarák által többször fölvetett követelésnek adnak hangot azon módosító javaslatok, amelyek szerint a gazdasági kamarai tagdíjat az adóból levonó gazdálkodó szervezet az adótörvényben meghatározott mértékig levonhatja. A törvényjavaslat koncepciójával egybevág az a módosító javaslat is, amely a gazdálkodó szervezetek számára nagyobb választási lehetõséget biztosít a különféle fajtájú gazdasági kamarák között.
Ugyanakkor nem értünk egyet azokkal a javaslatokkal, amelyek elfogadásuk esetén az 1994 óta kialakult kamarai rendszert alapjaiban változtatnák meg. A kamarákat a gazdaság általános érdekeinek képviseleti szervei helyett az egyes vállalkozói érdekcsoportok érdekképviseleti szerveivé változtatnák. Ezzel megkérdõjelezõdne a gazdasági kamarák köztestületi jellege és az ehhez kötõdõ teljes reprezentativitást biztosító kötelezõ kamarai tagság.
Nem értett egyet a kormány azokkal a módosító javaslatokkal sem, amelyek a törvényjavaslat alapkoncepciójával ellenkeznek. Így például a kamaraválasztás lehetõségét akarták szûkíteni vagy egyes kamarák részére privilegizált helyzetet kívántak teremteni más fajtájú kamarák terhére vagy a kamarai önkormányzat érvényesülését akadályozták volna azzal, hogy az alapszabályban rendezendõ kérdéseket törvényben kívánták szabályozni.
Az egyéni vállalkozásról szóló törvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslat elfogadása esetén egy újabb közigazgatási feladatot kapnak a gazdasági kamarák. A hagyományos kisipari és kiskereskedelmi szabályozás helyébe lépett 1990-ben az egyéni vállalkozásról szóló törvény, amely felszámolta a vállalkozások megindítását akadályozó kötöttségeket. Az eltelt évek során ugyanakkor szembeötlõvé váltak a szabályozás fogyatékosságai. Így például nem hatékony a feltételek meglétének utólagos ellenõrzése. A törvény által biztosított túlzott szabadsággal sok vállalkozó visszaélt a fogyasztók és a költségvetés kárára. A felhalmozott tapasztalatok alapján a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a jövõben az egyéni vállalkozói igazolványok kiadását a gazdasági kamarák végzik azzal, hogy az elõírt feltételek meglétét elõzetesen vizsgálják.
Az új rendszer számos elõnnyel jár mind a vállalkozók, mind a fogyasztók, mind pedig a nemzetgazdaság számára. A gazdasági kamarák új feladatuk ellátása során eredményesen léphetnek fel a tisztességes vállalkozók hírnevét rontó kontárokkal szemben, és segíthetik a feketegazdaság elleni küzdelmet.
Az úgynevezett egyablakos rendszer bevezetésével a törvényjavaslat jelentõsen megkönnyíti a vállalkozások megkezdését. A gazdasági kamara a vállalkozó részére az érintett szervezetektõl beszerzi az adószámot, szükség esetén az adóazonosító jelet és a társadalombiztosítási számot, valamint kérésre a statisztikai számjelet.
Az egyéni vállalkozásról szóló törvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslathoz is több módosító javaslatot nyújtottak be, amelyek elsõsorban a pontosítást szolgálták. Ezek például olyan javaslatok, amelyek a kérelemben az egyéni vállalkozói igazolványban feltüntetett és a kamarák által kezelt adatokra vonatkoznak. A Kertész István és dr. Veres János képviselõk által benyújtott módosító javaslat a kamarai tagdíj meg nem fizetéséhez fûz szankciót, miszerint ebben az esetben az egyéni vállalkozói igazolványt vissza kell vonni. A T/4935/14. számú módosító javaslat az egyablakos rendszer eredményes, hatékony mûködése érdekében szoros határidõt határoz meg, célja az ügyintézés felgyorsítása. A kormány a fenti módosító javaslatokkal egyetértett.
Felmerültek ugyanakkor olyan módosító javaslatok, amelyek kodifikációs szakmai szempontból nem támogathatók, például amelyek a kormány részére a rendelet alkotására adott felhatalmazást meghatározott határidõhöz kötnék.
Ismételten megköszönöm a bizottságok támogatását, a konstruktív javaslatokat és észrevételeket.
Kérem a tisztelt Országgyûlést, hogy a törvényjavaslatokat azokkal a módosító javaslatokkal, amelyekkel a kormány is egyetértett, szíveskedjék elfogadni.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)