DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A törvényjavaslat vitája, valamint az ahhoz kapcsolódó közel kétszáz módosító javaslat azt bizonyítja, hogy a tisztelt Ház, felismerve a szabályozás idõszerûségét, kiemelt jelentõséget tulajdonított e törvényjavaslatnak.
Ugyanakkor kétségtelenné vált az is, hogy a tisztelt Ház egyetértett a törvényjavaslat indokolási alapjául szolgáló azon szabályozási elvekkel, amelyek azt a kormányzati célt hivatottak érvényre juttatni, hogy az ilyen tevékenységet folytató vállalkozásokban ne érvényesülhessenek kriminális érdekek, illetve a jogi feltételeknek egyébként formálisan megfelelõ magánnyomozói vállalkozások ne elégíthessenek ki bûnözõi törekvéseket. Megítélésem szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a kodifikációs munkálatok és a parlamenti viták eredményeként egy olyan törvény szülessen, amely megfelel a probléma megoldására irányuló társadalompolitikai érdekeknek.
A törvényjavaslat benyújtását mindenekelõtt az indokolta, hogy az ilyen jellegû tevékenységet jelenleg szabályozó kormányrendelet elégtelennek bizonyult azoknak a sajátos normáknak a megalkotására, amelyek megfelelõ részletességgel szabályozzák e bizalmi jellegû, a megbízó polgár személyes és vagyoni érdekei szempontjából kockázatot jelentõ magánjogi jogviszonyokat.
A törvényjavaslat parlamenti vitája, a normaszöveghez fûzött módosító javaslatok tartalma arról tanúskodott, hogy a tisztelt Ház alapvetõen egyetértett a rendõrségrõl szóló törvényben az e szabályozási tárgykört illetõen megfogalmazott, másrészt a hatályos kormányrendeletben rögzített, már beváltnak tekinthetõ szabályozási elvekkel és megoldásokkal is.
A módosító javaslatok koncepcionálisan is érintették a törvényjavaslatot. Ilyennek tekinthetõk mindenekelõtt a szakmai kamarára vonatkozó módosító indítványok. A kamarai szabályokat pontosító nagyszámú javaslat arra irányult, hogy a szakmai kamara személyi hatálya - szemben a törvényjavaslatban foglaltakkal - mind az egyéni vállalkozókra és gazdasági társaságokra, mind pedig ezek foglalkoztatottjaira is kiterjedjen. A javaslat csupán az egyéni vállalkozók számára írta elõ a kötelezõ kamarai tagságot, így a gazdasági társaságok, s az általuk foglalkoztatottak a gazdasági kamarák tagjai maradtak volna. Kétségtelen, hogy a koncepcionális javaslat elfogadásával hatékonyabban érvényesíthetõk a szakmai kamara létrehozását indokoló célkitûzések.
Hasonlóképpen a törvényjavaslat elõnyére váltak azok módosító javaslatok is, amelyek a szakmai kamara mûködésének belsõ viszonyaira vonatkoznak.
Támogatjuk azt a képviselõi módosító javaslatot is, amelyben az egyéni vállalkozókkal, a gazdasági társaságok vezetõ tisztségviselõivel szembeni feddhetetlenségi követelmény fogalmazódott meg. Ez minden valószínûség szerint hozzájárul ahhoz, hogy tovább csökkenjenek a megbízó kiszolgáltatottságából eredõ kockázati tényezõk.
Számos javaslat szolgálta a törvényesség pontosítását, illetve az idõközben hatályba lépett más jogszabályokkal való összhang megteremtését; ugyanakkor a módosító javaslatok nem kis hányada olyan jogi evidenciákat kívánt érvényesíteni, illetve olyan szövegjavaslatokra irányult, amelyek egyébként a törvényjavaslatnak is részét képezték.
Heves vitát váltott ki a profilkényszer kérdése. Emlékeztetni szeretnék azonban arra, hogy a specializálódás a szakmai kamara létrehozásának egyik alapfeltétele, melynek bevezetését erõs kriminálpolitikai megfontolások is indokolttá teszik. Egyébként éppen a profilkényszerrel szemben érkezett a legkevesebb ellenvetés a szakma részérõl, vélhetõen azért, mert a szakmai kamara létrehozásához még fokozottabb érdeke fûzõdik a vállalkozásoknak, mint a profilkényszerre vonatkozó szabály elhagyásához.
Hasonló megfontolások említhetõk az összeférhetetlenségi szabályokkal kapcsolatban is. E szabályok megalkotását fontos jogi és kriminálpolitikai érvek tették szükségessé, jórészt annak érdekében, hogy a köz- és magánjogi jogviszonyok összekeveredésének, egybemosódásának veszélyei elkerülhetõvé váljanak. Ezen túlmenõen az ilyen jellegû szabályok megalkotását más társadalmi érdekek is indokolják.
A törvények elõkészítésében, a jogszabályszöveg megfogalmazásában aktívan közremûködtek az érintett vállalkozások érdekszövetségei. Ez a törvény tehát a jogszabály címzettjeinek bevonásával készült, nem pedig mellõzésükkel, miként az egyes kritikákban megfogalmazódott.
Tisztelt Képviselõtársaim! A vállalkozás keretében végzett magánnyomozói, személy- és vagyonvédelmi tevékenységrõl, és nem utolsósorban a szakmai kamaráról szóló törvény megszületéséhez alapvetõ társadalompolitikai érdek fûzõdik, amennyiben e jogszabályok hatályosulásával tovább fokozható az állampolgárok és szervezõdéseik személy- és vagyonbiztonsága.
Végezetül szeretném kiemelni, hogy e törvényjavaslat elfogadásával eredményesen befejezõdik az a több éve folyó szerteágazó jogalkotási munka, amely nagymértékben elõsegíti az állampolgárok magánszférája önvédelmi lehetõségeinek kiszélesítését, illetve az önvédelem legális technikáinak és eljárásainak szakszerûbbé tételét.
Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)