CSÉPE BÉLA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kockázati tõketársaságokról és tõkealapokról szóló törvényjavaslat általános vitájában a benyújtott törvényjavaslatot már támogatásunkról biztosítottuk. Az elsõ hozzászólásunkban elmondott gondolatsort szeretném továbbfejleszteni.
Támogatjuk a törvényjavaslatot, és külön örömünket fejezzük ki, hogy még ebben a ciklusban sor kerülhet ennek a törvénynek a megalkotására. Ezt azért kell kihangsúlyoznom, mert az a veszély fenyegetett, hogy ez és más fontosabb törvényjavaslatok már a következõ ciklusra maradnak, és a gazdaság élénkítése szempontjából nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél hamarabb funkcióképessé váljon ez a törvény.
A ciklus vége felé mindig kis összegezés merül fel, így a ciklusban elfogadott gazdasági törvényeket én három csoportra osztanám. Voltak, amelyekben bizonyos korlátozó jelleg volt voltak, amelyek kiigazító jellegûek voltak, elég sokszor elõfordult, hogy már meghozott törvényeket kellett kiigazítani és a harmadik csoport, amelybe a kifejezetten építkezõ jellegû gazdasági törvények tartoznak, ezek a rendkívül konstruktív törvényhozási témák. Ide sorolnám ezt is.
Ki kell hangsúlyoznunk az Európai Unióhoz való csatlakozásunk folyamatát; gazdasági szempontból úgy gondolom, ez is egy építõkocka, hogy az uniós csatlakozásunk elõbbre menjen. A legalapvetõbb szempont azonban az, hogy a gazdasági növekedést kívánja elõmozdítani ez a törvény, és most ott tartunk, hogy a magára valamennyit adó párt immár a gazdasági növekedést teszi meg programja alapjává. Nyilvánvaló dolog, hogy a parlament lehetõségei körébe tartozó eszközökkel ezt kell elõmozdítani most a ciklus végén is.
Ez tehát a támogatásunk alapja. Szeretném megjegyezni, hogy itt a "kockázati tõke" kifejezés nem eléggé pontosan fejezi ki ennek a törvényjavaslatnak a rendeltetését, hiszen nem kifejezetten a kockázatvállalás ösztönzése, hanem a fejlesztés elõmozdítása a fõ cél. Tehát nem pusztán egy kockázati ösztönzés van - gyakorlatilag az van benne, de ennél szélesebb perspektívába kell tenni ezt a törvényjavaslatot, és ez pedig az egyéb beruházási szabályozók mellett megvalósítható gazdaságfejlesztés elõmozdítása. Tömören fogalmazva: a gazdaság bizonyos vérkeringés-élénkítését hozhatja létre ez a törvény, ha megfelelõen mûködik.
Támogatásunk mellett egy-két neuralgikus pontot is szeretnék kiemelni. Itt aggályunkat szeretném kifejezni, illetõleg kérdésfeltevéssel próbálnám elõmozdítani a jó törvényhozást.
Három ilyen témát szeretnék röviden elõvezetni. Az egyik a profiltisztaság. A törvényjavaslat a beterjesztés szerint a teljes profiltisztaságot követeli meg. Ennek okát abban jelöli meg, hogy azok az adószabályozások, amelyek csatlakoznak majd a kockázati tõketársaságok és tõkealapok mûködéséhez, csak akkor mûködhetnek, ha teljesen tiszta a profil. Véleményem szerint itt elsõdlegesnek kell lennie annak a szempontnak, hogy életképességet kell biztosítani ezeknek a Magyarországon teljesen új típusú társaságoknak, alapoknak. Az életképességhez hozzátartozik az is, hogy bizony más tevékenységet is folytathassanak. Megítélésem szerint az adószabályozást kellene olyan rugalmassá tenni e tekintetben, hogy ezeknek a társaságoknak, alapoknak valamilyen módon lehetõségük nyíljon más tevékenység folytatására is, tehát én nem támogatnám a teljes, abszolút profiltisztaságot.
A másik szempont, amit szeretnék fölvetni, a kis- és középvállalkozásokkal való összefüggés. Úgy látom, hogy ahogy a már megindult gazdasági növekedésben, ezen a téren is mutatkozik probléma. A már megindult örvendetes gazdasági növekedésnek is tulajdonképpen árnyoldala, hogy lényegében a kisvállalkozások tevékenysége nincs benne. Vannak olyan területek, ahol a kisvállalkozások esetében inkább csökkenés van. Összességében persze lehet növekedés, de a gazdaság szempontjából annyira fontos kisvállalkozások egyelõre még csak helyben járnak, vagy esetleg a visszaesés állapotában vannak. Ez a törvény, amely a vérkeringést kívánja elõmozdítani, megítélésem szerint nem érinti eléggé a kisvállalkozásokat. A középvállalkozásokat már inkább, de az éle mindenképpen a kifutásra alkalmas középvállalkozások és a nagyobb vállalkozások felé irányul. Úgy gondolom, hogy ezt a másik részt is érintenie kellene, ezért felvetem azt, hogy vajon helyes-e az a szabályozás, amelyet az elõterjesztés tartalmaz, amely szerint a kockázati tõketársaságok és kockázati tõkealapok létrehozási feltétele 500 millió forint jegyzett tõke. Véleményem szerint ennél alacsonyabban kellene majd a törvényben meghatározni ezt a határt.
Ugyanígy aggályomat szeretném kifejezni azzal kapcsolatban is, hogy kockázati tõketársaság, kockázati tõkealap hat teljes naptári évnél rövidebb idõre nem alapítható. Ezt az idõhatárt véleményem szerint itt is lejjebb kellene venni. Az összeg és az idõhatár lejjebb vételével úgy vélem, talán jobban belekerül ennek az új szabályozásnak a hatókörébe az a kisvállalkozói réteg, amely a gazdaság elõmenetele szempontjából rendkívül fontos.
A harmadik gondolat, amit a törvény szempontjából, szakmai szempontból fölvetek, hogy a törvényjavaslat nem korlátozza a megszerezhetõ társasági tulajdonhányad nagyságát. Ebben van bizonyos racionalitás, hiszen szabadon kell engedni a tõketársaságok mûködõképességét, illetõleg azt a lehetõséget, hogy õk bizonyos tulajdonhányadokat megszerezzenek, és ha nem korlátozza, akkor tulajdonképpen a teljes tulajdont is megszerezhetik. Ezzel kapcsolatban az az aggályom, hogy azért külön kell választani a fejlesztésre hivatott társaságot, illetõleg tõkealapot, és külön kell választani azt a gazdasági egységet, amelyet fejleszteni akarnak. Az az optimális, ha valamilyen módon benyomul a tõke ezekbe a gazdasági egységekbe, legyen az akár kis-, közép- vagy nagyvállalkozás. Természetesen a nagyvállalkozások is fõleg ebbõl a szempontból rendkívül fontosak; tehát ha benyomul oda, mûködik, de utána megfelelõ módon visszavonul, és egy, már fejlesztett gazdasági egység aztán funkcionál tovább, de alapjában megmarad a tõketársaság, a tõkealap eredeti funkciójánál, annál, hogy újabb lehetõséget keres a gazdasági életben, ahová befektet, és így élénkül a gazdaság. Tehát óvnám a törvényhozást, nehogy bekövetkezzen az az eset, hogy ezek a kockázati tõketársasági tõkealapok tulajdonképpen elõbb- utóbb a teljes társasági tulajdonhányad megszerzésével átalakulnak vállalkozásokká, és akkor eredeti funkciójukat elvesztik. Tehát itt véleményem szerint lehetne valami korlátot adni.
E három körben felvezetett aggályaim mellett befejezésül és összegezésképpen ismét szeretném kijelenteni, hogy értékeljük a törvényjavaslatot, örülünk annak, hogy ebben a ciklusban a tisztelt Ház most már minden bizonnyal meg fogja hozni ezt a törvényt, és ettõl is azt várjuk, hogy a gazdaság élénkülésével végre a hõn óhajtott gazdasági növekedés megfelelõen beinduljon.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)