SZÕDI IMRE, a környezetvédelmi bizottság elõadója: Tisztelt Elnök Úr! A környezetvédelmi bizottság a '98. február 11-ei ülésén az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter képviseletében megjelent Országos Atomenergia Hivatal vezetõjének elõterjesztésében megtárgyalta a H/5393. számon benyújtott országgyûlési határozati javaslatot.
A bizottság a határozati javaslatot szükségesnek, az elõterjesztést idõszerûnek tartja, és megállapította, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében létrehozott egyezmény - csatlakozva a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával, a nukleárisbaleset-elhárítással, a nukleáris anyagok fizikai védelmével, a nukleáriskár-felelõsséggel és a nukleáris biztonsággal foglalkozó nemzetközi egyezményekhez - az atomenergia alkalmazásának újabb területén fogalmaz meg nemzetközi elvárásokat és teljesítésük ellenõrzésének módját.
(17.50)
A biztonsági követelmények között szerepelnek olyan alapelvek, mint az egyének, a társadalom, a környezet hatásos védelmének kötelezettsége, a jövõbeni generációk szükségtelen terhelésének elkerülése és a radioaktív hulladékok keletkezésének a gyakorlatban lehetséges legkisebb mértékben való korlátozása. Az egyezmény attól a naptól számított 90 napon belül lép hatályba, amikor a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség fõigazgatójánál letétbe helyezték a 25. ratifikációt.
Az egyezmény részesei a kötelezettségek teljesítésérõl, a kiégett fûtõelemek, illetve radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatban érvényesített elveikrõl és gyakorlatukról, valamint a kiégett fûtõelemek és radioaktív hulladékok készletérõl jelentést készítenek, amelyet a szerzõdõ felek legalább háromévenként összehívandó felülvizsgáló ülésén értékelnek.
A fent említett idõpontok alapján kijelenthetõ, hogy a nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségek teljesítésére kellõ idõ áll Magyarország rendelkezésére. Az egyezmény végrehajtását megkönnyíti, hogy az atomenergiáról szóló törvény - az 1996. évi CXVI. törvény - megalkotása során már figyelembe lettek véve a radiokatív hulladékok kezelésével kapcsolatos, nemzetközileg elfogadott alapelvek. Az idõközben megjelent kormány- , illetve miniszteri rendeletek a radioaktív hulladékok elhelyezésével, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével kapcsolatos feladatok személyi és szervezeti kereteinek rögzítésével, a pénzügyi feltételek biztosításával, illetve a radioaktív hulladékok és sugárforrások nyilvántartásának szabályozásával ugyancsak elõsegítik az egyezményben megjelölt elvárásoknak történõ mielõbbi megfelelést.
A törvényi keret megteremtésén túlmenõen fontos a radioaktív hulladékokkal, illetve az elhasznált fûtõelemekkel kapcsolatos feladatok elõkészítése és végrehajtása. Az egyezmény jellegébõl adódóan elsõsorban technikai, jogi, hatósági, adminisztratív feladatokkal és intézkedésekkel foglalkozik, amelyek megfelelõ szabályozással megfelelõen egyértelmûsíthetõk.
A kiégett fûtõelemek és a radioaktív hulladékok tárolásának van viszont egy sokkal érzékenyebb pontja, ez pedig a társadalmi reagálás. Az egyezmény két helyen is említi, hogy a lakosság számára elérhetõvé kell tenni a tároló létesítményekre vonatkozó információkat. Ennek jelenlegi hazai helyzete érdekes, és bizonyos vonatkozásban példaértékû. A paksi atomerõmû 12 kilométeres körzetében 1992 nyarán alakult meg egy különleges települési szövetség, amit 13 város és község hozott létre, a neve: Társadalmi Ellenõrzõ és Információs Társulás. A társulás nem az atomerõmû ellen, hanem a folyamatos párbeszéd fenntartása és a települések polgárainak reális érdekvédelme céljából szervezõdött.
Az erõmûben 1993-ban indult meg a kiégett fûtõelemek 50 éves átmeneti tárolását szolgáló létesítmény elõzetes tervkészítése, és ezzel egyidejûleg egy nagy volumenû tájékoztató kampány a társulás településein. Az atomerõmû körüli társulás tapasztalatai alapján jött létre 1996-ban a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs Társulás, amelyhez hat baranyai település csatlakozott. A társulás abban a körzetben szervezõdött, ahol a kiégett fûtõelemek és a nagy aktivitású anyagok végleges hazai elhelyezésének egyik kutatási csomópontja van. A vonatkozó kormányprogram 2040-re irányozza elõ a magyarországi telephely kiválasztását.
1997 elején jött létre Tolna megye déli részén, a kis és közepes aktivitású hulladékok végsõ elhelyezésével kapcsolatos kutatásokhoz kötõdõen a Társadalmi Ellenõrzõ és Tájékoztató Társulás. Jelenleg 1993 óta nemzetközi projekt keretében folyik az atomerõmûvi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezéséhez szükséges telephely kiválasztása. Ugyancsak tárcaközi program szolgál a nagy aktivitású hulladékok hazai végleges elhelyezésének elõkészítéséhez és az ehhez kapcsolódó kutatási programok végrehajtásához.
Az elmondottakból következik, hogy a határozati javaslat társadalmi-gazdasági hatásai pozitívak, végrehajtására az Országos Atomenergia Hivatal felkészült. Az elõterjesztés a jogszabályszerkesztés követelményeinek megfelel.
A környezetvédelmi bizottság az elmondottak alapján a határozati javaslatot általános vitára és határozathozatalra egyhangúlag alkalmasnak tartja.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)