DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Az általános vitában szó esett a törvényjavaslat értelmérõl, illetõleg fontosságáról, ezért én ezt nem szeretném megismételni; viszont benyújtottam a büntetõ törvénykönyv módosításához néhány módosító indítványt. Lényegében valamennyi módosító indítvány a büntetõ törvénykönyvnek a különbözõ orvosi beavatkozásokkal kapcsolatos részével foglalkozik, amely tulajdonképpen egy új fejezetet hoz létre a büntetõ törvénykönyvben.
Az elsõ módosító indítványom egy olyan újonnan létrehozott tényállásra irányul, amely úgy szól, hogy "a születendõ gyermek nemének megváltoztatása". Véleményem szerint nagyon helyes dolog, hogy a büntetõ törvénykönyv büntetendõnek minõsíti az ilyen típusú genetikai változtatást, és ebben a tekintetben, azt hiszem, nyilvánvalóan büntetõjogi korlátokat is kell szabni az ilyen típusú vállalkozásokkal szemben. Hiszen a mai orvostudomány ma már képes - vagy nagyon hamar nagyobb tömegekben is képessé válik - olyan típusú genetikai beavatkozásokra, amelyek adott esetben a megszületendõ gyermek különbözõ genetikai jellemzõt, így például a nemét is befolyásolják.
Nagyon fontos része ennek a szabálynak az a pont is, amely azzal foglalkozik, hogy abban az esetben, ha ezt a fajta beavatkozást valamifajta orvosi vagy betegségmegelõzési ok miatt végzi el az illetõ orvos, abban az esetben természetesen ez nem bûncselekmény, tehát nem büntetendõ a cselekmény elkövetése. Ebbõl kiindulva készítettem el módosító javaslatomat, amely arról szól, hogy ne pusztán a születendõ gyermek nemének, genetikai jellemzõjének a megváltoztatása legyen az a pont, amellyel szemben adott esetben büntetõjogi korlátokat kell szabni, hanem a születendõ gyermek más genetikai jellemzõit is be lehessen vonni ebbe a körbe.
Módosító indítványomat részben az inspirálta, hogy orvosi körökbõl felhívták a figyelmet az egyéb genetikai jellemzõkkel kapcsolatos veszélyekre is, és tudomásom szerint az Országos Egészségügyi Tanács is - részben emiatt is - beterjesztésre alkalmatlannak találta a törvényjavaslatot. Ezt a bizottsági ülésen is elmondtam, és elhangzott a Népjóléti Minisztérium ott levõ képviselõjének a szájából is, hogy miután a kormány benyújtotta az Országos Egészségügyi Tanácshoz ezt az indítványt - általában az egész büntetõ törvénykönyv orvosi vonatozású módosításait -, az illetõ testület azt kérte, hogy pontosításokat végezzenek el rajta, és ezután hozzák vissza. Ez a visszahozatal a testület elé nem történt meg, hanem a kormány inkább beterjesztette a parlament elé.
Visszatérve magára a módosító javaslatra: más genetikai jellemzõk megváltoztatása ugyanolyan problémákat okozhat, hiszen a genetika tudománya rohamosan fejlõdik, és ilyen tekintetben gondoljunk arra - nagyon laikusként, hiszen én nem vagyok orvos -, hogy adott esetben a hajszíntõl kezdve a bõr színéig nagyon sok minden olyan külsõdleges tényezõ is megváltoztatható, ami ilyen tekintetben mindenképpen gondot okozhat. Éppen ezért szerencsés még idõben a büntetõjogi védelmet az ilyen típusú orvosi beavatkozások elõtt megnyitni.
Az az ellenérv nem áll, hogy ebben az esetben gyógyító célra nem lehet ezeket elvégezni, hiszen azt gondolom, az az elsõdleges cél ebben a tekintetben is, hogy minél több egészséges ember szülessen, minél kisebb legyen a testi hibával vagy más módon született gyermekek száma. Erre ez nem áll, hiszen az elõbb idézett módon abban az esetben, amikor ezt az egészség védelme érdekében teszik, az természetesen már az eredeti tényállás szerint sem büntethetõ.
(16.20)
Éppen ezért célszerûnek tartanám a társadalom védelme szempontjából és a társadalmi érdekek védelme szempontjából azt, ha nem pusztán a születendõ gyermek nemének, hanem más genetikai jellemzõinek a megválasztásában sem lenne, hogy úgy mondjam, ilyen típusú korlátlan szabadság. Ez egy erkölcsi kérdés is, azt hiszem, mindenképpen ide kell hozni ezt a szempontot is, hiszen természetesen mindenki azt szeretné, ha minél tehetségesebb, minél jobb képességû, minél szebb gyermekei lennének. Abban az esetben, ha itt megnyílik a más genetikai jellemzõk megválasztására a lehetõség, és ha ezt ilyen módon büntetõjogi szankciókkal nem fenyegetjük, akkor az ugyanolyan káros hatásokkal járhat, mint a törvényjavaslatnak ez a tényállása, amely a születendõ gyermek nemének a megválasztására vonatkozik. Szintén társadalmi érdek, hogy ezt ne lehessen szabadon megtenni. Ennyit az egyik módosító indítványomról.
A másik módosító indítvány összefügg a Btk. új 173. §-a (4) bekezdésének módosításával; véleményem szerint különös, ellentmondásos és megmagyarázhatatlan rendelkezést tartalmaz ez a bekezdés. Ez a törvényhely fõszabályként kimondja, hogy az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése olyan bûncselekmény, amely magánindítványra büntetendõ. Ezt a javaslat beterjesztõje lényegében teljesen helyénvalóan azzal indokolja, hogy az ilyen cselekménnyel okozott sérelem elsõsorban magánjellegû, az érdeksérelem megtörténte a sértett, illetve a magánindítvány tételére jogosult személy megítélésétõl függ. Ezzel teljes mértékben egyetértek. A javaslat e megoldást az orvos és beteg közötti viszony bizalmi jellegével is alátámasztja. E tekintetben tehát azt gondolom, hogy helyes rendelkezés a magánindítványra való üldözhetõség.
Ugyanakkor ez a javaslat ugyanebben a pontban meglepõ fordulattal áll elõ, azzal, hogy ha az egészségügyi önrendelkezési jog tényállásával együtt, azzal összefüggésben más, nem magánindítványra üldözendõ bûncselekményt is elkövetnek, a szóban forgó bûncselekmény is hivatalból üldözendõnek minõsül. Szokatlan eljárás a büntetõ törvénykönyvben ez a kitétel. Ezt a javaslat azzal indokolja, hogy ebben az esetben az elõzõ bekezdésben taglalt szempontok háttérbe kerülnek, vagyis ezek a személyes szempontok, az orvos-beteg viszony. Ugyanakkor hivatkozik arra, hogy a kapcsolódó köztörvényes bûncselekmények felderítése során a szóban forgó tényállás felderítése mindenképpen szükséges. Természetesen szükséges lehet ennek a tényállásnak a felderítése, ugyanakkor nem értünk egyet azzal, hogy ha összefüggésben van más bûncselekménnyel, akkor meg kell szûnnie annak a jognak, hogy magánindítványra kelljen üldözni, hiszen ez továbbra is egy személyes ügy, továbbra is az illetõ személynek és az orvos-beteg közötti személyes viszonynak a kérdése, ebbõl következõen ez a bizalmi viszony megbomlik akkor, ha egy összefüggésbõl fakadóan más bûncselekmény elkövetése ezt köztörvényes bûncselekménnyé teszi.
Éppen ezért ezt a magam részérõl nem tartom szerencsésnek Azt a problémát veti fel ez a megoldás, hogy ebben az esetben elveszik annak az illetõ adott személynek a lehetõsége arra nézve, hogy maga befolyásolja az ügyet, hogy eldönthesse, akarja-e, hogy adott esetben bíróság elé kerüljön ez az ügy, és adott esetben akár ítéletet is hozzanak, hiszen az összefüggés tényének megállapítása - amirõl ez a javaslat szól, vagyis ha azzal összefüggõen nem magánindítványra büntetendõ bûncselekményt is elkövetnek - meglehetõsen széles mérlegelési lehetõséget biztosít. Ebbõl fakadóan elveszik az az önrendelkezési joga a magánindítvány jogosultjának, hogy õ maga döntse el, akar-e ebben a tekintetben éppen ennek az ügynek az erkölcsi és orvosi, bizalmi vonatkozásai miatt egy ilyen szempontot érvényesíteni; ez az õ döntése, hogy akarja-e vagy pedig nem.
A módosító indítványok támogatását szeretném kérni a Ház plénumától, és azt gondolom, hogy mindkét esetben olyan módosítást végezhetünk, amely jobbá teszi ezt a javaslatot; nem politikai jellegû ezeknek a módosításoknak a háttere. Azt gondolom, hogy érdemes megfontolni azokat, amiket a módosító indítványokkal kapcsolatban elmondtam mind a születendõ gyermek kapcsán, illetõleg genetikai jellemzõikre vonatkozóan, mind pedig a magánindítványra üldözéssel kapcsolatban. Azt hiszem, hogy a büntetõ törvénykönyv javítását szolgálná ez a két módosítás.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiból.)