DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Gyimóthy képviselõtársam is hivatkozott az elõbb felszólalásában egy módosító indítványomra, mellyel kapcsolatban én is szeretnék érvelni. Ugyanakkor szeretném jelezni, hogy egy komplett módosítóindítvány-csomagot nyújtottam be ehhez a törvényjavaslathoz, és több olyan ponton próbáltam változtatni, befolyásolni módosító indítványaimmal ezt a törvényjavaslatot, amelyet megítélésem szerint mindenféleképpen szükséges lenne ilyen formában megalkotnunk.
Vannak olyan módosító indítványaim, mely módosító indítványokat a kormány támogatott, és az illetékes, kijelölt bizottságok, a környezetvédelmi, valamint a mezõgazdasági bizottság is támogatták. Ezekrõl nem kívánok szólni, inkább azokról próbálnék meg néhány gondolatot megfogalmazni, melyek nem nyerték el sem az elõterjesztõ, sem pedig a bizottságok egy részének, jelen esetben a környezetvédelmi bizottság támogatását.
Az egyik ilyen pont, ami mellett érvelni szeretnék, az úgynevezett adalékanyagok, a takarmány- és élelmiszer- adalékanyagok kérdése. Több módosító indítványból áll ez a csomag, és próbálom levezetni az egész törvényjavaslaton keresztül ennek a behelyezését. Ez azt a célt szolgálná, hogy az élelmiszer-, valamint a takarmány-adalékanyagok ne kerüljenek bele a törvényi szabályozásba. Teszem ezt azért, mert az EU-szabályozás egyértelmûen másképp rendelkezik, mint ahogy a jelenlegi törvényjavaslatban benne van. Az EU-szabályozás az új élelmiszer esetében szabályozza a géntechnológiailag módosított szervezeteket, de a régi, meglévõ, jelenleg forgalom lévõ élelmiszerekre, valamint takarmány-adalékanyagokra nem vonatkozik.
Szeretném ezzel kapcsolatban idézni az EU erre vonatkozó rendeletének 1. cikkelyében, valamint a 2. cikkelyében foglalt egyértelmû szabályozást, amely kizárja a géntechnológiai szabályozásból ezeket az adalékanyagokat. Úgy gondolom, ha EU- harmonizációban gondolkodunk, akkor mindenféleképpen nekünk is ebbe az irányba kell elmozdulni, és tudomásul kell vennünk azt, hogy az EU-ban milyen szabályozás adott.
(10.10)
Ugyanakkor tudom azt is, hogy az élelmiszer-, valamint a takarmánytörvénybe, amit 1996-ban fogadott el ez a parlament, ezek a szabályozások nem kellõ tisztasággal kerültek be, és egyértelmû, hogy amikor az EU-csatlakozási tárgyalások elindulnak, a csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan ezeknek a törvényeknek a módosítására is sort kell kerítenie majd a következõ parlamentnek. Ezért is próbáltam abba az irányba elmenni, hogy elõzzük meg, hogy három törvénynek a módosítását kelljen elvégezni a következõ parlamentnek, már ebben a törvényben próbáljunk meg teljes egészében EU-konform szabályozást elfogadni, és csak az élelmiszer- , valamint a takarmánytörvénnyel kapcsolatban kelljen ilyen módosításokra sort keríteni. Sajnálatos módon ezt nem támogatták az elõterjesztõ képviselõi.
Ugyanakkor egyetlen módosító indítványnál - legalábbis az ajánlás értelmében - támogatást kapott ez a gondolatsor, ami számomra érthetetlen. Így úgy gondolom, hogy ha mondjuk, négy módosító indítvány a nem támogatott sorban van, egy módosító indítvány a támogatott sorban van, akkor ez teljes egészében diszharmóniát fog eredményezni, és egyértelmûen koherenciazavart fog elõidézni a törvényben. Gondolom, hogy ezt még egyszer végig kell gondolnia az elõterjesztõnek.
A módosítóindítvány-csomagomnak, ami ebbe a második szakaszba tartozik, a következõ pontja a géntechnológiai bizottsággal kapcsolatban próbál módosításokat beiktatni ebbe a törvényjavaslatba. Az 5. § (3) bekezdése foglalkozik ezzel a témával. Nagyon sokan megkerestek, és úgy gondolom, igazuk van, amikor ennek az 5. §-nak a (2), valamint (3) bekezdése próbálja meg szabályozni azt, hogy milyen módon, milyen összetételben álljon fel ez a nagyon fontos bizottság. Hangsúlyozom, nem hatósági jogkörrel, hanem csak hogy milyen legyen az összetétele véleményezési, szakértõi bizottságnak.
Így például a (2) bekezdés h) pontjában megfogalmazásra került, hogy a környezetvédelmi, valamint az egészségvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezetek és az általuk meghatározott módon választott képviselõk is tagjai legyenek ennek a bizottságnak. Én úgy gondolom, hogy teljes mértékben jogos az az igény, hogy ha ezek a szervezetek tagjai ennek a bizottságnak, akkor a hasznosítók, tehát az elõállítók mindenféleképpen valamilyen módon, ha másképp nem, legalább tanácskozási joggal részt vegyenek ebben a bizottságban.
Az elõterjesztõ ezt a fajta módosítóindítvány-csomagomat nem támogatta, de végül is úgy gondolom, hogy ezt a kérdést egy kapcsolódó módosító indítvánnyal kezelni tudjuk, és ígéretem van arra, hogy az elõterjesztõ ezt a kapcsolódó módosító indítványt támogatni fogja. Ez akképpen szólna, szeretném felolvasni, mert hiszen nincs a képviselõtársaim elõtt ez a kapcsolódó módosító indítvány: "A géntechnológiai bizottság ülésein tanácskozási joggal a hasznosítók szakmai érdekképviselete is részt vesz." Tehát tanácskozási joggal részt vesz a hasznosítók szakmai érdekképviselete. Én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos kitétel, és örülnék neki, hogyha ez a törvény része lenne.
Van még egy pontja ennek a kapcsolódó módosító indítványnak, mert hiszen leírja a törvényjavaslat azt, hogy ha a géntechnológiai bizottság megalakul, milyen tagok alkotják ezt a bizottságot. Csak az nincs benne a törvényben, hogy ez hogyan jön létre, ki fogja össze ennek a bizottságnak a mûködését, ki indítványozza ennek a megalakulását, és egyáltalán ki menedzseli ezt a bizottságot. Ezért én egy olyan mondatot is betettem ebbe a kapcsolódó módosító indítványomba, amely így szól: "A géntechnológiai bizottság mûködési feltételeirõl a földmûvelésügyi miniszter gondoskodik, aki felkéri a géntechnológiai bizottság tagjait a bizottság mûködésében való részvételre." Úgy gondolom, ezáltal ezen bizottság létrehozásának az alapjai megteremtõdtek, és nemcsak szervezeti, hanem anyagi alapjai is megteremtõdtek. Örülök neki, hogy az elõterjesztõ jelezte, hogy ezt a fajta módosító indítványomat támogatni tudja.
A következõ téma, ami a módosító indítványaimban megfogalmazódott, a különbözõ géntechnológiai hatóságok által engedélyezett tevékenységek engedélyének a közzétételére vonatkozik. Az eredeti törvényjavaslat azt írja, hogy a géntechnológiai hatóság hivatalos lapjában, valamint két országos napilapban kell közzétenni ezeknek a módosított szervezetnek az engedélyeit.
Én úgy gondolom, hogy nem szerencsés dolog az, hogy napilapokban jelennek meg nagyon szigorúan tudományos jellegû közlések, mert - bár senkit nem akarok megsérteni - úgy gondolom, hogy a napilapokat elsõsorban nem a tudomány, nem annak a szakterületnek a képviselõi olvassák, hanem laikus emberek olvassák ezt, és nem biztos, hogy pontosan tisztában vannak azzal, hogy tulajdonképpen mit is takarnak ezek a közlések. Ha a napilapokban jelenne meg ez a közlés, akkor bizonyos mértékben a piacot károsítanánk, vagy legalábbis a hasznosítót, tehát a felhasználót és a terméket piacra vivõ kereskedõket és elõállítókat hátrányos helyzetbe hoznánk, mert hiszen ezáltal esetleg bizonyos elõítéletek keletkeznének. Én úgy gondolom, hogy - mivel Magyarországon minden hivatalos törvényi és egyéb jogi szabályozásnak a közzétételére a Magyar Közlöny való - a Magyar Közlönyben való közzététel mindenféleképpen szerencsés lenne.
A környezetvédelmi bizottság egyébként támogatta ezt a módosító indítványomat, és ott az elõterjesztõ ezzel egyetértett. A mezõgazdasági bizottsági ülésen a mezõgazdasági bizottság ezzel nem értett egyet, és nem támogatta ezt a módosító indítványomat. Én szeretném még egyszer végiggondolásra javasolni, ugyanakkor kész vagyok befogadni azokat az érveket, érvrendszereket, amelyek azt mondják, hogy a Magyar Közlönyt ne terheljük ilyen szakmai kérdésekkel, hanem csak esetleg a Mezõgazdasági és Élelmezési Értesítõben, tehát a Földmûvelésügyi Minisztériumnak a hivatalos lapjában tegyük ezt közzé. Én erre fogadókész vagyok, és ezzel kapcsolatosan egy kapcsolódó módosító indítvány benyújtását tervezem, és ezt még a mai napon megteszem.
A csomagnak a következõ része a különbözõ nyilvántartásokról szól, hogy mit kell nyilvántartani egy-egy engedély vonatkozásában. Én úgy gondolom, hogy nagyon fontos az, hogy pontos nyilvántartások legyenek az intézetekrõl, pontos nyilvántartások legyenek arról, hogy milyen tevékenységet folytatnak, milyen kísérleteket végeznek azok az intézetek, és természetesen a felhasználók, illetve a forgalmazók milyen termékeket állítanak elõ, illetve milyen készítményeket forgalmaznak.
De ugyanakkor ennél a nyilvántartásnál van egy olyan pont, amelyik mindenféleképpen a titok körébe tartozik, ez pedig a géneknek a kérdése. A törvényjavaslat azt javasolja, hogy a géneket is szerepeltetni kell ebben a nyilvántartásban. Én úgy gondolom, hogy ez gyakorlatilag azoknak a tudományos kísérleteknek a legfontosabb része, amely kísérletek a jövõ érdekében történnek. Nos, ha ezeket a géneket nem megfelelõ titoktartással kezeljük, akkor lehetõség van arra, hogy esetleg illetéktelenek - nem akarom ezt a csúnya szót használni, de jobbat nem találok - kvázi lenyúlják, eltulajdonítják ezeket a tudományos eredményeket, és fel tudják használni ezeket az információkat.
Tudom azt, hogy általában amikor ezekre az engedélyezési eljárásokra sor kerül, akkor általában ezeknek az eljárásoknak a szabadalmi oltalma - vagy legalábbis a szabadalmi oltalom procedúrájának a megkezdése - természetesen megtörténik, a legtöbb esetben már szabadalmi oltalom alatt állnak ezek a gének, de azt nagyon jól tudjuk, hogy a szabadalmi oltalom többféle lehet. Vonatkozhat egy országra, például Magyarországra, és vonatkozhat, mondjuk, Európára vagy több országra, vagy az egész világra. Ezeknek a szabadalmi oltalmaknak a költségigénye is természetesen változó, hiszen az egy országra vonatkozó szabadalmi oltalom általában kevesebbe kerül, mint az egész világra szóló szabadalmi oltalmazás és ennek idõben is intervallum-tényezõje is van. Ezért én úgy gondolom, nem szerencsés dolog az, hogy ezáltal hátráltassuk ezeket a kísérleteket, hátráltassuk ezeket a folyamatokat, hogy arra kényszerítsük a kutatókat, hogy csak akkor jelentkezzenek be engedélyezési eljárásra, amikor már legalább Európában szabadalmi oltalom alatt áll ez a gén, vagy - ha továbblépünk - a világ összes országára vonatkozóan szabadalmi oltalom alatt áll.
(10.20)
Ezáltal a saját kutatóinkat, a magyarországi kutatást jelentõs mértékben hátráltatjuk. Úgy gondolom, az nem érdeke az országnak, hogy a magyar kutatókat - akik egyébként világviszonylatban nagyon elismertek, és az élcsoportba tartoznak - ilyen hátrányos helyzetbe juttassuk. Kérem az elõterjesztõt, hogy ismételten próbálja végiggondolni ezt a módosító indítványomat.
A módosítóindítvány-csomagom következõ része az, amely a nyilvántartásra kijelölt helyrõl szól. Az eredeti elõterjesztés úgy szól, hogy a laboratóriumi felelõs vezetõi névjegyzékének, a módosításokat végzõ laboratóriumoknak és egyéb adatoknak a nyilvántartására a földmûvelésügyi miniszter által kijelölt intézmény jogosult. Természetesen a földmûvelésügyi miniszter sokféle intézményt jelölhet ki.
Egy törvényjavaslatnak része az indoklás is, nemcsak maga a javaslat. Ha a 19. § indoklását megvizsgáljuk, akkor azt olvassuk, hogy a Földmûvelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó gödöllõi Mezõgazdasági Biotechnológiai Kutató Központ tartja nyilván. Tehát jogosítványt adunk a földmûvelésügyi miniszternek arra, hogy ezt az intézményt jelölje ki. Kvázi ezzel az indoklási szöveggel próbáljuk majd inspirálni, és bizonyos pálya irányában való mozgásra kényszeríteni a földmûvelésügyi minisztert, és ezt az intézményt jelölje meg ezen különbözõ, nagyon fontos tudományos anyagok és egyéb információk nyilvántartására. Ugyanakkor természetesen tudjuk azt is, hogy a Mezõgazdasági Biotechnikai Kutató Központ ilyen kísérleteket végez. Úgy gondolom, sem jogilag, jogdogmatikailag, sem pedig szakmai, sem morális, sem erkölcsi szempontból nem volna szerencsés dolog, hogy egy olyan intézményhez tegyük oda ezen információk õrzését és nyilvántartását, valamint kezelését, amely hasonló tevékenységet végez, mint bármelyik más, ezzel a tevékenységgel foglalkozó magyarországi kutatóközpont.
Ezért azt javaslom, hogy nevezzük meg azt az intézményt, amely intézmény általában Magyarországon ezen különbözõ tudományos eljárások, valamint a minõség ellenõrzésének és a minõség nyilvántartásának - mondjam ezt köznapi szóval - felkent intézménye, az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet, amely hasonló tevékenységet végez a szakma egyéb területein, akár állat, akár növény vonatkozásában. Úgy gondolom, ez az intézmény képes lehet arra, hogy ezeket a tevékenységeket elvégezze, mert hiszen csupán arról szól az elõírás, hogy nyilvántartsa és megfelelõ titokgondossággal gondozza ezeket az adatokat.
Úgy gondolom, ezek a mezõgazdasági bizottságban általam elmondott érvek - és támogatást nyert a módosító indítványom - legalábbis megfontolásra késztetik az elõterjesztõ képviselõjét és az elõterjesztõt abban, hogy ismét gondolja végig a támogatását, és próbáljon támogatásáról biztosítani. Hiszen a bizottsági ülésen végigvettük azokat az intézményeket, amely intézmények adott esetben számításba jöhettek volna e nyilvántartás kezelésére. Végül is oda lyukadtunk ki, hogy valóban az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet az, amely ezt a tevékenységet talán a legjobban tudná végezni. Úgy gondolom, ez mindenféleképpen megszívlelendõ dolog.
Még egyszer szeretném kiemelni ennek a módosító indítvány jelentõségét, mert hosszú távra képes meghatározni a géntechnológiai szervezetek módosításával foglalkozó kutatóintézetek, felhasználók és forgalmazók közötti együttmûködést, ennek a csapatnak a békéjét. Nekünk nagyon fontos az, hogy ez a tudományos kutatócsoport és ez a felhasználócsoport igenis békében, a jövõ érdekében próbáljanak együttmûködni, és fel se merüljön esetleg az, hogy egyes embereknek lehetõségük van arra, hogy visszaélhessenek ezekkel a nagyon fontos dokumentumokkal.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)