KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Az alkotmány, továbbá az országgyûlési képviselõk választásáról szóló törvény, valamint a választási eljárásról szóló törvény módosításából álló csomag, amelyrõl az Országgyûlésnek döntenie kell, a jogalkotás által alapot biztosít ahhoz, hogy az alkotmány és a kisebbségi törvény rendelkezéseinek, az Alkotmánybíróság döntésének megfelelõen a Magyarországon élõ nemzeti és etnikai kisebbségek országgyûlési képviseletének hosszabb idõ óta igényelt választójogi feltételrendszeréhez végre megoldást találjunk.
A hazánkban élõ kisebbségekkel történõ konzultációs folyamat eredményeként kialakult és hatpárti egyeztetésre is bocsátott törvényjavaslat szerint a kisebbségek országgyûlési képviselõinek megválasztása az általánostól eltérõ szabályok keretében a kedvezményes megkülönböztetés elvének érvényesítésével történne. Ennek a sajátos közjogi normákból álló, a kisebbségek számára esélyegyenlõséget biztosító választási rendszernek az alkalmazása természetesen egyben azt is magában foglalja, hogy egyes alkotmányos elvek érvényesülését, így például az általános és egyenlõ választójog követelményét a célok által vezérelten korlátozni kell. Az alkotmányos jogok korlátozása a szükséges mértékben és ehhez igazodó arányokkal valamely más alkotmányos alapjog érvényesítése céljából jogállami feltételek között általában megengedett.
A kormány megítélése szerint ugyanakkor alkotmányossági szempontból az a legkevésbé aggályos megoldás, ha a kisebbségek képviselõinek megválasztására elsõ alkalommal, azaz 1998-ban nem az általános választásokkal együtt, májusban, hanem megfelelõ felkészülési idõt hagyva ez év októberében, az önkormányzati választásokkal egyidõben kerül sor.
Úgy gondolom, hogy a kisebbségi választásokkal kapcsolatos parlamenti vita tanulságos volt. A törvénycsomag vitája kapcsán elhangzott pro és kontra érvek megvilágították a törvényjavaslatban foglalt szabályozás támogatható megoldásait és hiányosságait egyaránt. A leginkább vitatott kérdések egyike éppen a kisebbségi képviselõk választásának idõpontja volt. Itt és most a módosító indítványok közül ezért kiemelten ezekrõl kívánok szólni.
Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság módosító indítványai, amelyekkel mind az anyagi jogi, mind pedig az eljárásjogi szabályok hatályba lépését a törvény kihirdetésének napjára kívánják elõrehozni, azt célozzák, hogy a kisebbségi országgyûlési képviselõk választására a kormányjavaslat alapkoncepciójától eltérõen már ez év májusában sor kerülhessen.
Úgy vélem, tisztelt képviselõtársaim, hogy a kisebbségi országgyûlési képviselet megteremtése nemcsak rendkívül fontos, de a többéves mulasztás miatt sürgetõ feladatunk is. Sajnálatos tény, hogy a választási rendszer átfogó reformja az alkotmányozási folyamat sikertelensége miatt nem történhetett meg, így a kisebbségi képviselet ügye is megoldatlan maradt. Mindazonáltal a kormány következetes álláspontja szerint a Magyar Köztársaság Országgyûlése a módosító javaslatokat vezérlõ szándékokat elismerve az indítványok elfogadásával nagyobb kárt okozna a jogállamiság, jogbiztonság elvének megsértésével, mint amekkora elõnnyel járhat a hazai kisebbségek országgyûlési képviselõinek májusi megválasztását szolgáló jogi lehetõségek biztosítása.
A kormány álláspontja azon az elvi okfejtésen alapszik, amelynek lényege a következõ:
Az országgyûlési képviselõk 1998. évi választásának idõpontját már több héttel ezelõtt kitûzte a köztársasági elnök, és a választás napjáig már most is kevesebb mint 72 nap van hátra. A jogbiztonságot feltételezõ jogállami mûködésben közjogi, szokásjogi gyakorlat, hogy a választás kitûzése után érdemben nem változhatnak meg a választójogi feltételek. Ezt a követelményt a szabadon választott parlamenti mûködési gyakorlat eddig következetesen érvényesítette. Az alkotmány tételes szabálya, miszerint a Magyar Köztársaság jogállam, ezt a közjogban érvényesítendõ szokásjogi követelményt normatív paranccsal az alkotmányosság zsinórmértékéül írja elõ. A jogbiztonság követelménye az Alkotmánybíróság nem egy döntése által megerõsítve többek között azt jelenti, hogy valamennyi jogszabályt, így különösen a demokratikus alapintézményeket érintõeket olyan határnappal kell hatályba léptetni, hogy megfelelõ idõ álljon rendelkezésre a végrehajtásához szükséges felkészülésre.
Ha a választások elõtt néhány héttel fogad el az Országgyûlés egy olyan törvényt, amely kihirdetésének napján hatályba lépve egy teljesen új jogintézmény létrehozásával az addig még soha nem alkalmazott alkotmányjogi szabályokat iktat be választási rendszerünkbe, joggal felvetõdhet a jogbiztonság sérelmének veszélye. Ezzel a megoldással ugyanis a választójog gyakorlását illetõen nemcsak a választópolgárokat bizonytalaníthatja el, hanem a választások törvényességének biztosítására hivatott választási szervek korrekt munkáját is veszélyeztetheti ez az erõltetett menetû, felkészületlenséggel és kapkodással terhes közjogi helyzet.
Ennél is jelentõsebb probléma a kisebbségek választójoga, akik érdekében megalkotni szándékozunk ezeket a szabályokat, akiket ugyanakkor a jog tartalmát tekintve sajátosan kétes értékû helyzetbe hozhatunk azáltal, hogy tételes jogot alkottunk ugyan, de a szavazásig rendelkezésre álló rövid idõtartamra figyelemmel nem biztosítjuk a jogaik kiteljesítéséhez és ezek gyakorlásához szükséges feltételeket.
A jogbiztonság követelményébõl fakad az az igény is, hogy a jogszabályok kiszámíthatóak legyenek. A kiszámíthatóság igencsak megkérdõjelezhetõ abban a jogrendben, ahol a választás kitûzése után a már megkezdett választási folyamat közepette változnak meg az országgyûlési képviselõválasztás általános feltételei egy alapvetõ jelentõségû módosítás által.
Mindezekre tekintettel a kormány álláspontja az, hogy a kisebbségek országgyûlési képviselõinek megválasztásáról szóló törvények azonnali hatályba léptetése alkotmányjogi szempontból és az alkotmányos mûködés gyakorlata tekintetében egyaránt aggályokat támaszt, ezért kérem a tisztelt Országgyûlést, hogy az erre irányuló módosító javaslatokat ne fogadja el. Kérem tisztelt képviselõtársaimat ugyanakkor, hogy a jelzett törvényjavaslatokat az elõterjesztõk által támogatott módosító javaslatokkal szíveskedjenek elfogadni.
Köszönöm megtiszelõ figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)