KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Természetesen nem a mai nap az elsõ, amikor errõl a kérdésrõl ebben a Házban vita folyik, sõt nem is ez a parlament az elsõ parlament, amely ebben az ügyben állást kell hogy foglaljon.
Emlékeztetem önöket, hogy 1992, a kisebbségi törvény elfogadása óta áll fenn az a helyzet, hogy a kisebbségi törvény elõírta a parlamenti képviselet biztosítását a kisebbségek számára, és azt azóta nem sikerült rendezni. Nem sikerült rendezni, kedves Sepsey képviselõtársam, az elõzõ parlamenti ciklusban sem. (Dr. Sepsey Tamás: Ti szavaztátok le!) Kedves képviselõtársam, ha visszaemlékszünk az akkori szavazásra - elõ kell keresni -, ott a pártok megosztottak voltak a kérdés elbírálását illetõen, és ezért nem jött létre akkor ennek a törvénynek a megoldása. Hadd tegyem hozzá, hogy akkor is volt olyan javaslat a Ház elõtt, ami alapján - ha abban megfelelõ egyeztetések és konszenzusra törekvés lett volna - a kérdés megoldódhatott volna már a '94-es parlamenti választások elõtt is.
Az új parlament összeülése után - hadd emlékeztessem önöket - a parlament úgy döntött, hogy egy új alkotmányt fog elõkészíteni, és ennek az elõkészítésnek a részeként rendezi a kisebbségek parlamenti képviseletének ügyét is.
(17.00)
Mint az mindenki elõtt ismert, ez a törekvés végül is elbukott, új alkotmány elfogadására nem került sor. Ennek az egyenes következménye viszont az lett, tisztelt képviselõtársaim, hogy a hatpárti egyeztetések nem tértek ki a kisebbségek parlamenti képviseletének rendezésére. Ekkor kezdett a kormány egyeztetéseket a pártok között, elõször 1997 augusztusában. Az elsõ egyeztetésre szeptemberben került sor.
Én ezeknek az egyeztetéseknek, tisztelt képviselõtársaim, végig részese voltam, ezért aztán arra a kérdésre én a magam nevében tudok válaszolni, miért van az, hogy miközben a parlament összes pártja véres verítéket izzad magából, hogy megoldja a parlamenti kisebbségek képviseletét, most mégis itt állunk egy olyan helyzetben, amikor feltehetõen májusban választások már nem lehetnek.
Azért van ez a helyzet, tisztelt képviselõtársaim, mert soha olyan egyeztetést nem tudtunk lefolytatni, ahol a pártok egyezségre lettek volna képesek jutni. Mindenki megtette a saját maga javaslatát, ahhoz ragaszkodván pedig a többiekét nem volt hajlandó támogatni, ezért soha nem lehetett azt a támogatást semmilyen javaslathoz megszerezni, ami szükséges lett volna ahhoz, hogy a Házban megfelelõen állást foglalhassunk a kérdésben. Szeptember hónapban például, kedves Sepsey képviselõtársaim, az MDF olyan állhatatos volt, hogy meg sem jelent az egyeztetõ tárgyaláson (Derültség az MSZP soraiban.), hogy csak egy példát említsek ezek közül. De nem akarok végigmenni azon, hogy mely pártoknak volt következetes az álláspontja végig és mely pártoknak nem, mert nem akarok most a Ház falai közé egy ilyen vitát behozni abban a helyzetben, amikor végül is egy olyan szituációba manõvereztük bele magunkat, hogy miközben mindenki deklarálja, hogy meg akarja oldani a kisebbségek parlamenti képviseletét, ennek most esélye, lássuk be, a májusi választások kapcsán nincsen.
Végül is a kormány kénytelen volt beterjeszteni a kormánypártok által egyébként támogatott javaslatot november hónapban. De megint arra kell emlékeztetnem képviselõtársaimat, hogy a december hónapban lefolytatott általános vita azt a következtetést vetítette elõre, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén és a májusi választást megcélozva több frakció, ahogy azt jelezték is a felszólalóik, Alkotmánybírósághoz kívánt fordulni, ezzel viszont bizonytalanná tette volna a májusi általános választásokat, benne természetesen a kisebbségi választást.
Ebben a helyzetben került sor a törvény visszavonására, és a kormánynak következetes álláspontja volt, hogy október hónapban tartsuk meg a kisebbségi választásokat, és most a választások elõtt ennek a törvényi feltételeit teremtsük meg. A kormány javaslata e tekintetben konzisztens volt, ez azonban a mai délelõtti szavazáson elbukott, hiszen nem támogatták a frakciók, egy kivételével, az alkotmány ennek megfelelõ tartalmú módosítását. Ezzel viszont elõállt az a helyzet, hogy a választójogi törvény és a választási eljárásról szóló törvény között ellentmondás keletkezett, hiszen a választójogi törvényrõl azt a módosítást szavazták meg a frakciók, hogy a kihirdetése napján lépjen életbe, a választási eljárásról szóló törvényt, ami megteremtette volna a választójogi törvényhez szükséges eljárási szabályok törvényi hátterét, június 1-jével tervezte a Ház hatályba léptetni.
Ilyen körülmények között viszont a kormány - egyébként kitartva korábbi álláspontja mellett, amelyben azt javasolta, hogy most májusban azon alkotmányos veszélyek miatt, amelyek a jogbiztonsággal kapcsolatosak, ezen belül két kisebbség esetében a megfelelõ támogatás megszerzésével kapcsolatosak, azzal kapcsolatosak, hogy a választópolgárokat nem készítettük fel, és azon alkotmányos aggályokkal, amelyeket a vitában képviselõtársaink továbbra is megfogalmaztak - kitartott azon álláspontja mellett, hogy most májusban választások ne legyenek, hiszen ennek sokkal több a veszélye, mint amennyit esetleg a kérdés megoldásával nyerni lehetne.
Ezért van az, tisztelt képviselõtársaim, hogy a kormány támogatja azokat a javaslatokat, amelyeket az alkotmányügyi bizottság elfogadott, vagyis hogy a választási eljárásról szóló törvény 13. és 14. §-a, amelyek az októberi választásra utaltak, maradjanak el, a választójogi törvény esetében pedig a most elfogadandó módosítások június 1-jével lépjenek hatályba. Ezek a módosítások most azt eredményezik, hogy abban az esetben, ha a parlament ezeket a szavazataival támogatja, létrejönnek azok a törvények, amelyekkel legkésõbb a következõ parlamenti választáson, vagyis 2002-ben meg lehet tartani a kisebbségek parlamenti képviselõ-választását, ugyanakkor viszont a következõ parlamentnek természetesen megnyílik a lehetõsége arra, hogy ha úgy dönt, és ehhez megfelelõ alkotmányos megoldást is talál, a választásokra akár a ciklus közben, elõbb is sor kerüljön.
Ezért én arra kérem a tisztelt képviselõtársaimat, hogy szavazzák meg az alkotmányügyi bizottság által tett módosító javaslatokat, és a következõ parlament egyik elsõ feladata legyen - ezt persze csak elvben tudom mondani, ilyet természetesen nem hagyhatunk hátra a következõ parlamentre -, hogy a kérdést végérvényesen, megnyugtatóan és valóban a magyar közjogi berendezkedésnek megfelelõen rendezni fogja. És akkor ugyan 1998- ban sem oldottuk meg a kisebbségek parlamenti képviseletét, de nemzetközi partnereink elé kiállhatunk azzal, hogy megoldás van, belátható idõn belül a közjogi rendszerbe illeszkedõ képviselet biztosítására lehetõségünk lesz.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)