Önök az elmúlt hetekben többször foglalkoztak a földpályázatokkal, a miniszter úr Bács-Kiskun megyében is kijelentette, hogy a pályázatok körül minden rendben van, és nem fognak egyetlenegy szerződést sem felbontani. Ön másképp fogalmazott Mezőcsáton, ahol elismerte, hogy voltak hibák, de ki fogják javítani, és kijelentette, hogy a következő pályázatoknál azt javasolja, hogy a gazdák előre egyezzenek meg egymással. Azt szeretném mondani, államtitkár úr, ezt mi többször fölvetettük és javasoltuk, de önök eddig a miniszterelnök úrral az élen azt mondták, hogy ilyen mutyizást nem engednek, amit persze nem értünk, hiszen 1250 forintos fix bérleti díj van, nem értjük, hogy akkor a gazdák megegyezése miért probléma, ezt eddig miért nem látták.

E helyett a megegyezésen alapuló bérbeadás helyett önök egy erősen vitatható pályázati bírálati rendszert alkottak, amelynek a lényege a következő. Széles körű szakmai alapú pontozás, tele aránytalanságokkal, és egy teljesen szubjektív, a pontok 40 százalékát eldöntő elem, amely részben megismétli az objektív kritériumokat, részben megfoghatatlan szempontokhoz nagyon magas súlyszámokat rendel. A Nemzeti Földalap közérdekű adatként részemre megküldött, illetve a gazdák által korábban megvásárolt pályázati csomagok melléklete szerint maximum 30 pontot kaphattak a már korábban is állattartást végzők, hektáronként 10 fő foglalkoztatásbővítés mindössze 10 pontot ér, 5 hektár feletti ültetvénytelepítés vállalása 12 pont, ezzel szemben a szubjektív alapon bírálható üzleti terv a pályázati anyagokban lévő pontozás szerint 105 pontot ér. Ezért fordulhatott elő, hogy Borsodban Kanyok Attila cége, amelynek korábban sem állata, sem egyéb mezőgazdasági tevékenysége nem volt, 500 hektárt vihetett el a régebben is állatokat tartó, hosszú évek óta mezőgazdasági tevékenységet folytató helyi gazdálkodó elől. Így lehetett nyertes a Váli-völgyben tetőfedő vállalkozó, Felcsőúton Flier János, Baranya megyében Prettl János érdekeltségei. Ezzel szemben Kaskantyún nem nyert az a birkatartó, aki 20 éve bérli az állami földet, akivel szemben helyből senki nem pályázott. A miniszter úr a három faluval messzebb lakó csengődi nyertesnek személyesen adta át a szerződést, úgy, hogy nem érdekelte, hogy a korábbi kistermelőt tönkreteszi ez a döntés, hisz legelő nélkül nem lehet birkát tartani, és ezt a szakmai tényt kétharmados többséggel sem lehet felülírni, államtitkár úr.

Államtitkár Úr! Önök a választások előtt a helyben lakó gazdálkodók segítését ígérték, ezzel szemben a vidéki kisember helyett a határokat nem ismerő, mindent maguknak akaró politikai kegyenceket hozták helyzetbe. Arra kérnék választ: milyen birtokpolitika az, amely a tanyán élő, magának és a család többi tagjának megélhetést biztosító alól egy tollvonással kirántja a gazdálkodás alapját adó földet? Belátják-e, hogy ez így tovább nem mehet? Ön szerint is titkosíthatók-e a közérdekű adatok? Hajlandók-e a korrekcióra?

Erre kérnék választ, államtitkár úr. (Taps az MSZP soraiban.)