A kormány tavaly, tán tavalyelőtt egy plakátkampánnyal is igyekezett ezt a célt szolgálni, ezért meglepetésünkre a foglalkoztatási bizottságban a kormány álláspontja úgy hangzott, hogy megosztott volt ebben a kérdésben. A különössége ennek a vitának az, hogy a Nefmi, az akkor még Nefmi, tehát a ma már EMMI néven ismert minisztérium pontosan tudta, hogy miről szól ez a törvényjavaslat, pontosan tudta, hogy miről szól az európai uniós direktíva, és ezúton is gratulálok Balog Zoltán miniszternek, hogy egy olyan minisztériumot vett át, amelyik pontosan tudta, hogy miért van erre a direktívára szükség, és miért kell átvenni. (Zaj.)

Ezzel ellentétben a Nemzetgazdasági Minisztérium - amelynek immár női munkaerő-piaci biztosa is segítené azt, hogy a nők sokkal jobban tudjanak visszailleszkedni a munkába, és amelynek az új bébiboom című vitairatában szerepel is ennek az EU-s direktívának az átvétele - ott a foglalkoztatási bizottság ülésén valamilyen érthetetlen okból elutasításra javasolta ezt a javaslatot.

Az érvelésük a következő volt. Az volt az érvelésük, hogy a gyest, amikor az EU-s direktíva szerint... (Az elnök csenget.) Köszönöm szépen, elnök úr. Nem tudom túlkiabálni a tömeget. Tehát ha a gyest megosztjuk az apa és az anya között, akkor az NGM teljesen hibás gazdasági érvelése szerint ezzel a tb-jogviszonyt is egyfajta módon megdupláznánk, hiszen a gyes alatt a nő ingyenes tb-ellátásban részesül. Ezzel csak az a probléma, hogy az apa ilyenkor nem vesz saját jogon részt a tb-biztosításban, hanem az anya jogán, ugyanis az anya a gyes alatt - talán ezt nem tudják egy ilyen erős férfitöbbségű parlamentben - tb-járulékot fizet.

Tehát az a helyzet állt elő, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nefmi egymással szembefeszült, és én bár arra készültem, hogy alapvetően esélyegyenlőségi érvekkel próbáljam őket meggyőzni arról, hogy ezt át kell vennünk, végül is közgazdaságilag kellett cáfolnom a Nemzetgazdasági Minisztérium helytelen számítását. Ez egy különös helyzet, de mindenesetre nem sikerült akkor ott meggyőznöm a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselőjét, hogy hallgasson a Nefmiben ülő szakértőkre, akiknek ebben a tb-jogviszonyügyben teljes mértékben igazuk van.

Azzal is érveltek ott az elutasításnál, hogy Magyarország a maga módján már így is megfelel az EU-s direktívának, amikor is úgy fogalmazott a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértője, hogy ha tulajdonképpen összeadjuk az apai pótszabadságot a nullától a 16 évig, akkor az tulajdonképpen kiad egy hónapot. Azt gondolom, hogy egy EU-s direktívát nem ilyen módon kéne átvenni, ilyen megúszós módon, ez teljesen életidegen, hogy az évi x napot összeadva adja össze a majdnem egy hónapot, hanem egész egyszerűen azt kéne megnézni a két miniszternek - Matolcsy Györgynek és Balog Zoltánnak összeülni és megnézni -, hogy hogyan lehet ezt az irányelvet valóban figyelembe venni és átültetni. Erre irányul a mi javaslatunk.

(17.00)

A lényege, tehát még egyszer megismételve, az, hogy a 36 hónapos szülési szabadságból egyetlenegy hónapot az apa vegyen ki, különben ez az egyetlenegy hónap elvész. Ez alatt az egy hónap alatt van lehetősége az édesanyának a bölcsődébe beszoktatni, munkahelyet keresni, hiszen jól tudjuk, az anyák 50 százaléka nem kap munkát, miután gyereket szült, ezért ez a megoldás nagymértékben javítaná a nők munkaerő-piaci esélyeit, a népesedési mutatókat. Azt gondolom, pontosan a kormányprogramba illeszkedő javaslatról van szó. Ez is mutatja azt, hogy az NGM és a Nefmi között vita volt.

Azt kérem, hogy az NGM vizsgálja felül az álláspontját, és az új miniszterrel egyeztessenek arról, hogy végül hallgassák meg a valódi szakmai érveket, és támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)