Tisztelettel emlékezve szólnék most néhány szót Kisteleki Lévay Henrik életéről, munkájáról. Jankovácon látta meg a napvilágot 1826. április 16-án, szegény kereskedőcsalád fiaként. Az 1840-es évek elején kereskedelmi tanulmányokat folytatott Pesten, majd a trieszti biztosítótársulat magyarországi fiókjánál gyarapította gyakorlati ismereteit. Az 1848-49-es szabadságharcban a haza szolgálatába állt, és csakhamar hadnaggyá léptették elő. Egy magyar biztosítótársaság alapításának eszméje már fiatalon megfogalmazódott benne. Buzgalmának, kitartásának köszönhetően 1857-ben megalakult az Első Magyar Általános Biztosító Társaság, amelynek alakuló közgyűlésén egyből a társaság vezérigazgatójává választották.

Lévay Henrik közbenjárásáig az országban csak néhány idegen biztosítótársaság működött. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság megalakítása a magyar nemzet életében jelentőségteljes mozzanat. Lévay bárónak sikerült a biztosítótársaság ügye mellé állítania a hazai közgazdasági élet legjobbjait, például Deák Ferencet, báró Eötvös Józsefet, gróf Apponyi Györgyöt és másokat is. Alapítóit a társaság létesítésére elsősorban a hazafiság, a magyar nemzeti öntudat indította. Olyan magyar biztosítóvállalatot kívántak teremteni, amely az értékek és vagyonok védelmét a hazában mindenütt elterjeszti, és amely kiállja a versenyt a külföldi biztosítóintézetekkel. Magyar tisztviselőket alkalmazott, és sok '48-as honvédnek juthatott, jutott így állás. Lévay Henrik az 1897-es üzleti évvel fejezte be sikeres szakmai működését, tehát 40 éven keresztül volt az Első Magyar Általános Biztosító Társaság vezérigazgatója.

Báró Kisteleki Lévay Henriknek a gazdasági munka mellett sok egyéb feladata volt, élénken vett részt közéleti tevékenységben, számos alapítvány létrehozása kötődik a nevéhez, vagyonából mindig juttatott másoknak is. Többek között alapító tagja lett a Magyar Írók Segélyegyletének és más társaságoknak, intézeteknek. Adományával hozzájárult a siketnémák országos alapjához, árva gyermekek megsegítéséhez, de a megyei tisztviselők segélyezésére is áldozott.

Érdemei elismeréséül 1868-ban Kisteleki előnévvel nemesi címet kapott, majd 1885-ben a magyar főrendiház tagjává nevezték ki. Gazdasági téren elért eredményeiért 1897-ben bárói rangot kapott. Biztosítási témában több írása, cikke is megjelent.

Szakmai érdemei és a jótékonyság területén végzett munkája még életében az egyik legelismertebb magyarrá tette, köztiszteletnek, általános szeretetnek örvendett. Halála után felesége vitte tovább közéleti jótékonysági tevékenységét, és őrizte mindazt a múltat, amely néhai férje nagyságával függött össze.

A Győrújbaráton felállított szoborral egy régóta dédelgetett, régóta tervezett álom vált valóra áprilisban. Nem véletlen, hogy Győrújbaráton állítottak, állítottunk emléket Lévay Henriknek, hiszen uradalmi birtokai terültek el azon a vidéken, Kisbaráton, amelynek központja akkor Táplánypuszta volt. A Lévay családból a kisbarátfalui temetőben többen is nyugszanak.

A báró születésének 186. évfordulóján felavatott szobrot a pannonhalmi főapát úr, dr. Várszegi Asztrik szentelte fel, a mellszobor elkészítésére a CIG Pannónia Zrt. hirdetett pályázatot, a biztosítótársaság felügyelőbizottságának elnöke, Járai Zsigmond adta át a szobrot, majd a település polgármestere, Juhászné Árpási Irma mondott beszédet.

Magam a köszöntőmben külön kiemelten a Győrújbaráton élő emberek értékőrző és értékteremtő tevékenységét, hiszen tudatos önkormányzati munkával, jelentős civil, közösségi, egyházi közösségi és helyi vállalkozói összefogással nagyon komoly és eredményes fejlődés zajlott a településen az elmúlt években. Ezen a településen, ezen a legnagyobb lélekszámú nem városi, Győr-Moson-Sopron megyei településen iskola-, óvoda-, településközpont-fejlesztés történt, civil szervezetek, sportszervezetek, a hagyományőrző néptáncegyüttes, a Csobolyó sikerei mind-mind azt üzenik, hogy Kisteleki Lévay Henrik értékteremtő szellemisége tovább él a mindennapokban a településen és a térségben.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

(19.40)