SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az általam benyújtott javaslat lényege, hogy kiküszöbölje azt a csorbát, amit a kormánypártok az egyháztörvényen eddig ejtettek, és hogy Magyarország elkerülje azt a szégyent, hogy az Országgyűlés helyett ismét a strasbourgi bíróságnak kelljen kimondania, hogy a törvény nem felel meg az európai normáknak, hogy Magyarország nem tartja be az általa aláírt nemzetközi egyezményeket, és azt, hogy a törvény alapjogot sért.
Csak rövid áttekintésként hadd mondjam el, hogyan is folyt ennek a törvénynek az elfogadása. Az első, tavaly júniusi, egyébként viszonylag progresszív KDNP-s változatot a Fidesz az utolsó pillanatban, házszabályellenes módon, zárószavazás előtti módosítókkal megtorpedózta, aminek az lett a következménye, hogy az Alkotmánybíróság elmarasztalta.
Aztán második felvonásként Lázár János benyújtotta a "pont, pont, pont" néven elhíresült javaslatot, amit azért hívunk azóta is "pont, pont, pont"-törvénynek, mert a javaslat bizottsági tárgyalása előtt nyolc órával, azaz előző nap éjfélkor még nem volt a törvénynek se címe, se szövege. Aztán amikor másnap reggel megkaptuk a szöveget, kiderült, hogy a kormány nyíltan felvállalja, hogy a jövőben egy független intézmény, azaz a bíróság helyett a politika fogja rendezni az egyházügyi, hitéleti kérdéseket, nem szempont az állam és az egyház szétválasztásának elve, és ami még ennél is súlyosabb, a kormány vállalta, hogy a kötelező érvényű európai emberi jogi egyezményekben foglaltakkal szemben nem szükséges a hatékony jogorvoslathoz való jog, azaz az elutasított egyházak nem fellebbezhetnek a döntés ellen.
Februárban újra elővettük a törvényt, de a legsúlyosabb pontjai sajnos nem lettek orvosolva, sőt kiderült, hogy az egyházi bejegyzés folyamata nem egy bizottsági döntés eredménye, hanem az, hogy ki lehet egyház, az egri Fidesz-frakciógyűlésen dőlt el. Ezek után nem ért minket váratlanul a Velencei Bizottságnak a néhány héttel ezután kijött jelentése, amiben súlyosan elmarasztalta a törvényt.
Az általam benyújtott javaslat szűken a Velencei Bizottság javaslatait tartalmazza. Természetesen ennél jóval több ponton szeretnénk módosítani a törvényen, de azt gondoltuk, hogy egy ilyen úgynevezett minimálcsomag mégiscsak átmehet a Házon, és mi itt helyben a Magyar Országgyűlésben tudjuk orvosolni azt a nagyon súlyos problémát, amit később nemzetközi nyomásra majd úgyis meg kell tennünk.
A javaslat lényege az, tisztelt képviselőtársaim, hogy visszaállítsuk a tavaly év végi állapotot, azaz minden egyházként működő vallási közösséget jegyezzen be az Országgyűlés. Természetesen nem támogatjuk alapvetően azt, hogy a politika szóljon bele ebbe a hitéleti, egyházügyi kérdésbe, de legalább azt szeretnénk, hogy alapszinten feleljen meg a nemzetközi normáknak a javaslat. Az Országgyűlés bejegyzése után az ügyész keresete alapján a Fővárosi Ítélőtábla állapíthatja meg, hogy ha az egyház nem felel meg a törvény 14. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Ezt a bíróság az idén december 31-ig teheti meg. A Fővárosi Ítélőtábla határozatával szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Kúriához lehetne fellebbezni, ezzel eleget tennénk a hatékony jogorvoslathoz való hozzáférés követelményének, és tudnánk korrigálni a törvény egyik legsúlyosabb alapjogsértésén.
Mielőtt KDNP-s képviselőtársaim nagyon megijednének, hadd mondjam el, hogy a javaslat nem foglalkozik a már bejegyzett egyházakkal, hiszen a javaslatom nem mondja ki azt, hogy az ügyésznek minden egyház ügyében keresetet kell indítani. Ezt természetesen csak ott tenné meg, ahol felmerülne az, hogy nem felel meg a jogszabályi követelményeknek.
A törvény másik eleme, amit a Velencei Bizottság is elmarasztalt, és amin mi is javítanánk, az az egyházi működés feltételével kapcsolatos. Túlzásnak és nyomon követhetetlennek tartjuk azt, hogy megállapítsa az Országgyűlés, illetve a törvény, hogy mit jelent a százéves nemzetközi és a húszéves hazai működés.
Tisztelt Ház! A törvénymódosítás eredeti céljával egyetértünk: tisztázzuk végre az állam és az egyház kapcsolatát, teremtsünk rendezett viszonyokat és szűrjük ki azokat, akik eddig a törvény hibáit és kiskapuit kihasználva ügyeskedtek és nyerészkedtek az állami költségvetés forrásaiból. De, tisztelt képviselőtársaim, ezt ne úgy tegyük meg, hogy közben alapjogot sértünk, ne úgy tegyük meg, hogy megint magunkra húzzuk az Európai Unió nem kimondottan jó értelemben vett figyelmét, és ne úgy tegyük meg, hogy kiöntjük a gyereket a fürdővízzel együtt.
Kérem, támogassák a javaslatomat. Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)