Mondhatjuk ezt azért, mert bár támogatandó irányokból, munkahely-teremtési célokból is ellátott minket a kormányzat rendesen, ugyanakkor van benne egy-két olyan kitétel, amit egész egyszerűen nem lehet támogatni. És nagyon remélem, hogy a részletes vita során egy-egy módosító mentén és talán a jobb belátásra térítés vágányán még változtatni lehet és menteni lehet azt, ami az általános vita során még menthetetlennek tűnt.

A legnagyobb problémánk továbbra is azzal van, hogy kaszinók esetében, játékadó esetében olyan degresszív típusú adózást vezetne be a kormányzat, amelynek az alapmotivációit értem vagy érteni vélem, mégis annyira távol áll mindenféle egészséges piaci folyamattól, és olyan veszélyeket rejt magában, hogy arra kérném a kormányzat képviselőit, hogy ha bizonyos típusú beruházásoknak vagy akár egynek kívánnak kedvezni, tegyék ezt meg más módon, tegyék ezt meg a nemzetgazdaságot építve és célzottan. De az a problémánk, hogy látható: ezen előterjesztés értelmében nincs ma Magyarországon olyan üzemegység vagy olyan kaszinó, amelynek kedvezhetnének. Nyilvánvaló, hogy jövőbeni beruházásnak kívánnak kedvezni.

Látható az is, hogy az a 10 milliárdos összeghatár, amit megjelöltek bevételi címszó alatt, hogy a 10 milliárdos bevétel fölött majd arányaiban kevesebb adót kell fizetni, ez tökéletesen ellentmond mindenféle logikának, ez azt mutatja, hogy egy bizonyos bevételi szint fölött arányaiban kevésbé vállaljon részt a közteherviselésből az, aki ilyen kaszinót vagy üzemegységet tud nyitni Magyarországon.

Túl azon, hogy a Jobbik egy tisztességes adókoncepciót támogatna, amely a termelő gazdasági szférába és nem vigalmi negyedekbe fektet, azt is elismerjük, hogy munkahelyteremtő beruházásokra szükség van. Azon vita van és vita lehet közöttünk, hogy milyen típusú beruházások legyenek ezek. De az tökéletesen elfogadhatatlan, hogy csak azért, mert egy üzleti terv rentábilis legyen a jövőben, ezért a kormányzat leendő bevételeket enged ki az állampolgárok és egyáltalán a költségvetés kezéből. Nyilvánvaló, hogy ezek az összegek hiányozni fognak valahonnan, és az is nyilvánvaló, hogy nemcsak egyetlen ilyen beruházás készül Magyarországon. Nagyon is tisztában vagyok azzal, hogy több ezer munkahelyet jelenthet az, hogyha a kormány egy ilyen beruházást keresztül tud vinni.

De van egy másik, nem is olyan messze innen, Budapesten, amelynek a megakadályozásába bizony komoly erőket ölt minden tisztességes politikai erő, egész egyszerűen azért, mert nem akarjuk vigalmi negyeddé változtatni a fővárost. Nem akarjuk azt, hogy olyan bűnözési formák jelenjenek meg a fővárosban, amelyek talán nyomokban megtalálhatóak, de ezek kiterjedése még nem éri el a kritikus szintet. Ha egy több tízezer főt befogadni képes vigalmi negyed alakulna ki itt, akkor nyilván egészen más lenne a helyzet. De látnunk kell azt, hogy nem az a megoldás, hogy minden hasonló beruházási forma esetében bizonyos bevételi szint felett csökkentik az adókulcsot, hanem az lenne a megoldás, hogy azt az egy specifikus beruházást, amit tisztességesnek gondol a kormányzat, nyilvánvaló - feltételezem én -, hogy nem homályos külföldi köröket engedne ide, hanem egy belátó, egészséges módon gazdálkodó társaságot, tessék akkor annak kedvezni. Tessék azon lokális megoldásokat és pályázati formákat kimunkálni, kidolgozni, amelyek révén ez tető alá hozható. Még egyszer mondom: nem mi akarjuk tető alá hozni, de ha önök akarják, tegyék így. Az viszont elfogadhatatlan, hogy teljesen homályos üzleti körök jövőbeni kaszinó- és vigalminegyed-beruházásaihoz most leendő adókedvezményeket próbáljanak megszavaztatni velünk. Ez az, amit normális ember nem nyelhet le.

A részletes vita során ki kell térni arra is, hogy vannak olyan, már az általános vita során felmerült problémák, amiket nem sikerült megoldani. A legnagyobb bajunk a fehér csekkel van. A fehér csekk ugyanis mentes volt a tranzakciós illeték alól. Tudjuk, hogy egy adófajtáról van szó, amit azért neveztek el illetéknek, egyrészt, hogy Brüsszellel ne kelljen lebokszolni, hogy ez használható vagy keresztülvihető-e a rendszeren, másrészt pedig, hogy könnyebben át lehessen vezetni.

(17.50)

Ezen fehér csekk azáltal, hogy most tranzakciósilleték-köteles lesz - és ezt a kormány teszi a "közteherviselés" nevében -, lényegében elveszi a Magyar Posta egyetlen stratégiai előnyét egy olyan liberalizált piacnyitás előtt, amikor az egész postai kört, ezt a stratégiai fontosságú magyar vállalati rendszert meg kellene óvni az idegen behatolóktól és attól a tőkefölénytől, ami egyébként Ausztriában már jellemző, és amely tőkefölény cégei, társaságai megjelennek a magyar piacon és kiszorítanak egy stratégiai, korábban állami hátterű vállalatot. Ez védelemre szorulna, ehhez képest itt egy támadást láthatunk ellene.

Összefoglalva pedig elmondható, hogy sajnálatos módon ez a saláta nem változtat az egykulcsos adózás okozta zsákutcán, nem csoportosít át adóbevételeket a termelő típusú szektorokba, így a magyar, saját tulajdonú iparba, feldolgozóiparba, mezőgazdaságba, gyógyturizmusba, hanem más, homályos üzleti köröknek, lehet az is, hogy tisztességes cégeknek is kíván kedvezni, de ezek összefolynak, nem válnak el egyértelműen, így nagyon nehéz lenne egy tisztességes adózási koncepció nélkül támogatni ezeket.

Még egyszer mondom, tehát arra hívnám fel a kormányzat figyelmét, ha tisztességes és építő beruházásokat kíván támogatni, s ehhez kéri a mi segítségünket is, akkor teremtsen egyértelmű helyzetet, és ne nyisson ki kiskapukat olyan beruházóknak nevezett gazdasági bűnözők számára, akik lehet hogy csak öt év múlva fognak megjelenni Magyarországon, de ezen kiskapuk kihasználásával kihúzzák magukat a közteherviselés alól.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)