DR. ÁDER JÁNOS köztársasági elnök: (Elfoglalja helyét a szónoki emelvényen.) Miniszterelnök Úr! Házelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A magyar választók április 3-án döntöttek. Döntöttek arról, hogy mely pártokat, pártszövetségeket juttatnak parlamenti mandátumhoz. Döntöttek arról, hogy kikre bízzák az ország ügyeinek intézését. Döntöttek arról, hogy kire hárul a kormányzás felelőssége, és ki kap ellenzéki szerepet. Először fordult elő Magyarország történetében, hogy nem 10-12 kisebb-nagyobb, országos listát állító párt, hanem két pártszövetség mérkőzött meg egymással, a többi indulóra  ez a kampány kezdetétől világos volt  eleve statisztaszerep hárult.

Honfitársaim döntése világos és egyértelmű, azt félreérteni, félreértelmezni, félremagyarázni, kétségbe vonni nem lehet. 1990 óta soha ilyen sok nemzetközi megfigyelő nem vett részt az országgyűlési választások ellenőrzésében. A rendszerváltás óta soha ilyen kevés jogorvoslati eljárás nem volt. Ilyen korán még soha nem született meg a választás hivatalos, jogerős végeredménye. A választók április 3-ai döntése politikailag és jogilag megkérdőjelezhetetlen, és mindenkinek tiszteletben kell tartania. Az új Országgyűlés és a leendő kormány legitimációja minden vitán felül áll. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Az Országgyűlés alakuló ülésén először köszönetet mondok minden honfitársunknak, aki részt vett a választáson. Másodszor, köszönetet mondok mindazoknak, akik a szavazókörökben, a választási bizottságokban segítették a szavazás lebonyolítását és azoknak, akik a jogorvoslati eljárások során a benyújtott kifogásokat időben elbírálták, és ezzel biztosították a feltételeket, hogy az Országgyűlés ma megalakulhasson.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Alaptörvénye 9. cikkének (3) bekezdése szerint a miniszterelnök személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek. A pénteki megbeszélésünkön az új kormány megalakítására felkértem Orbán Viktor miniszterelnök urat, aki a felkérést elfogadta. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Ezért az imént idézett alaptörvényi rendelkezés alapján javaslom, hogy az Országgyűlés Orbán Viktor urat válassza meg Magyarország miniszterelnökének.

Tisztelt Ház! Az elmúlt tíz évben, amikor az Országgyűlés előtt szóltam, gyakran idéztem Deák Ferencet, most is ezt teszem. 1872 júniusában, amikor negyedik alkalommal országgyűlési képviselővé választották, a következőket írta:

Ha isten eddig megsegített bennünket, a magunk iparkodása és isten segítsége talán tovább visz azon a pályán, melyen a haza jövőjét biztosítani és a haza minden lakójának jobblétét elérni akarjuk. Véleménykülönbségek voltak, lesznek a politikában mint általában az emberi működésnek minden terén. Nem is volna jó, ha a politikai véleményekben is különbség nem volna, mert éppen a véleménykülönbségek által őrlődhetik ki az igazság. Csak azt adja isten, hogy polgár polgártársának, ha ellenfele is, ellensége ne legyen.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A választást követő napokban, miközben arra gondoltam, hogy mai beszédemben a kampány tanulságaival is foglalkozom, rájöttem, hogy sokkal fontosabbak a teendőink, semhogy néhány képviselő háborgó lelkével, minősíthetetlen stílusával vagy „A vesztes csapaton ne változtass!” stratégia értelmezésével foglalkozzunk. (Szórványos derültség a kormánypárti padsorokból.) Tehát inkább a ránk váró feladatokról beszélek. Deák Ferencnek, a reformkor nagyjainak vagy az 1867-es kiegyezés előkészítőinek a példája azt mutatja, hogy csak igenekből lehet országot építeni, de ahhoz, hogy ez az építkezés sikeres legyen, hogy a választók bizalmát elnyerhessék, megtarthassák, először nemet kell mondani néhány dologra.

(12.20)

Nemet kell mondani a kettős mérce alkalmazására, az öncélú, rövidlátó politikára, az idegen érdekek kiszolgálására. (Jámbor András felnevet.  Taps a kormánypártok soraiban.) Nemet kell mondani az alkotmányellenes szándékokra, a társadalom nyugalmának megzavarására, a békétlenségre. (Taps a kormánypártok soraiban.) Nemet kell mondani a hazugságra, a demagógiára, a jellemtelenségre, az elvtelenségre; nemet az alpári beszédre. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Arra biztatom önöket, hogy a következő években mondjanak igeneket; igent a nemzeti érdekek képviseletére, az ország gyarapodására, a magyarok biztonságára. Igent az érveket érvekkel ütköztető, tényekre építő vitákra. De legfőképp mondjanak igent közös sikereinkre, mert azoknak mindannyian örülhetünk. Örüljünk kastélyfelújítási programunk nemzeti önbecsülésünket erősítő eredményeinek, a régóta esedékes infrastruktúra-fejlesztéseknek, a teremtett világ megóvása érdekében megvalósított beruházásoknak, felújított vagy újonnan épített egészségügyi intézményeinknek. Örüljünk templomaink, búcsújáró helyeink, határon túli műemlékeink megújításának. Örüljünk új sportlétesítményeinknek, a sikeresen megrendezett világversenyeknek, és örüljünk annak, hogy fővárosunk gyarapodása új és felújított épületekkel csak a millennium időszakával mérhető.

Öröm és jogos büszkeség, amit mindannyian érezhetünk, hiszen az elmúlt évek a közvagyon jelentős gyarapításának esztendei voltak. Hálával és elismeréssel tartozunk mérnököknek, restaurátoroknak, építőipari szakembereknek, belsőépítészeknek, mindenkinek, aki a tehetségével, tudásával, szorgalmával részese volt ennek a munkának. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Jó lenne, ha mindenki tudna örülni a másik sikerének: a budapestiek a vidék gyarapodásának, a vidék a főváros erősödésének. Arra biztatom a falvakban, községekben, városokban élőket, hogy jöjjenek minél gyakrabban Budapestre, nézzék meg a felújított Operaházat, látogassanak el az Eiffel Műhelyházba, töltsenek el néhány órát a Magyar Zene Házában. A programok, helyszínek felsorolását hosszan folytathatnám. A fővárosban élőket pedig arra biztatom, hogy látogassanak el vidékre és a határon túlra. Az újjáépített borsi Rákóczi-kastélytól kezdve a felújított mátraverebély-szentkúti búcsújáróhelyen át az újjávarázsolt komáromi Csillagerődön keresztül az új sportlétesítményekig láthatják közjavaink gyarapításának kézzelfogható bizonyítékait, határon innen és túl. Mindeközben ismerjék meg az ott élők gondolkodását, szokását, hagyományait, kóstolják meg a különböző tájak ételeit, ízleljék meg borait, tapasztalják meg, hogy mit jelent földet művelni, állatot tartani, és hogy az mennyi erőfeszítéssel és lemondással jár. Tapasztalják meg, hogy mit jelent vidéki értelmiségiként vagy vállalkozóként boldogulni. Nyújtson kezet egymásnak minden jóakaratú ember, akinek fontos Magyarország és a magyar nemzet gyarapodása, mert ahogy Deák Ferenc figyelmeztetett minket: „polgár polgártársának ellenfele lehet, de ellensége ne legyen”.

Tisztelt Országgyűlés! „Ha visszatekintünk a múltra, örömmel kecsegtetem magamat azon hittel, hogy hazánk sorsa javult.”  mondta Deák Ferenc korábban idézett beszédében. „De nem elég, nem szabad csak a múltra tekinteni, tekintenünk kell főképp a jövőre. És akkor, ha nem is riadok el, de mégis aggódva nézek azon nagy tömegére a teendőknek, melyek hazánkban szükségesek…”  aggódva nézek azon nagy tömegére a teendőknek, melyek hazánkban szükségesek.

Tisztelt Ház! Az elmúlt év végén, látva a kedvező gazdasági adatokat, joggal bizakodhattunk, hogy túl leszünk a Covid-járvány okozta gazdasági nehézségeken, noha tudtuk, hogy a magas energia- és nyersanyagárak, valamint a növekvő infláció miatt eleve nehéz terepen kell haladniuk a gazdaságpolitika irányítóinak. Az orosz-ukrán háború azonban az egész világon, így az Európai Unióban és Magyarországon is mindent megváltoztatott. Miért?

Mind a kormányok, mind a vállalkozások számára komoly fejtörést okoz, hogy a gáz ára hatszorosa, a villany ára ötszöröse a korábbi években megszokottnak. A háború a mostani, jelentősen megnövelt árakat tartósan magasan tarthatja, sőt tovább is emelheti, a világ nyersanyag- és alapanyag-ellátását pedig jelentősen megnehezíti, nemcsak a vas- és acéltermékek, de jó néhány speciális ipari alapanyag és mezőgazdasági termék vonatkozásában is. Az Európai Bizottság adatai szerint az eszköz- és készlethiány az autó-, gép- és nyomdaiparban, gumiiparban, az elektronikai iparban, de már a gyógyszeriparban is riasztó méretűvé vált. A félvezetők nehezen hozzáférhetők, a mikrocsipekre 30 hetet kell várni. A helyzetet tovább rontja, hogy a csipgyártáshoz nélkülözhetetlen palládium és neongáz zömében Oroszországból és Ukrajnából származik. A magas infláció az alacsony jövedelmű országokban megélhetési válságot, növekvő társadalmi feszültséget és politikai robbanást eredményezhet. De az adósságban fuldokló, fejlett országok kormányai számára is további súlyos kérdéseket vet fel az infláció. Riasztó adat, hogy a világ adósságállománya, az állami és a magánszektoré is, 2007 óta megduplázódott.

Az élelmiszerárak kérdésével külön is érdemes foglalkozni. Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési szervezete március 17-én közzétett egy gyorsjelentést arról, hogy milyen hatással lesz egy elhúzódó orosz-ukrán háború a világ gazdaságára. Oroszország és Ukrajna meghatározó szereplő a globális élelmiszerpiacon. A két ország részesedése a világ kereskedelméből napraforgómag és -olaj esetében 53 százalék, búza tekintetében 27 százalék. Az alapvető gabonákból a törökországi import egynegyede, a kínai közel egynegyede, az indiai több mint 10 százaléka a hadban álló két országból származik. Tizenhat afrikai ország búzabehozatalának több mint fele érkezett a háborús övezetből. Az ENSZ szerint a hadicselekmények, a műtrágyagyártás csökkenése, a gazdasági infrastruktúra károsodása és a téli-tavaszi aszály miatt akár 50 százalékkal is csökkenhet az idei termés, ez pedig az árak további drasztikus emelkedéséhez, a szegényebb afrikai, ázsiai országokban ellátási gondokhoz, növekvő szociális feszültséghez és társadalmi robbanáshoz vezethet.

Az ENSZ humanitárius célú akcióihoz a gabona 85 százalékát Oroszországból és Ukrajnából vásárolta. Rossz belegondolni, hogy ha nem lesz elegendő gabona a lakosság ellátására, és még a humanitárius készletek is megcsappannak, annak milyen hatása lesz az ott élők életkörülményeire és az érintett országokból induló migrációra.

(12.30)

António Guterres ENSZ-főtitkár nem véletlenül kongatja a vészharangot.

Tisztelt Ház! Nem kell különösebb jóstehetség, hogy lássuk: nehéz év, nehéz évek várnak ránk. A Covid-járvány, bár szolidabb formában, még mindig itt van velünk. Úgy tűnik, a háború elhúzódik, ráadásul egy gazdasági válság készül ránk rúgni az ajtót. Az új Országgyűlésnek és az új kormánynak minden korábbi sikeres válságkezelési tapasztalatára szüksége lesz, hogy a világgazdaság háborgó tengerén Magyarország hajóját jó irányba kormányozza.

A választói felhatalmazás világos, a feladat emberes, a siker pedig emberfeletti erőfeszítést kíván. De akármilyen nehézségek lesznek, akármilyen vitában kell helytállniuk, bármilyen nemtelen támadások érik is önöket, soha ne feledjék: „A haza minden előtt!” (Hosszan tartó taps a kormánypártok soraiban.)