NACSA LŐRINC (KDNP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Miniszter Úr! 2022. február óta háború zajlik a szomszédunkban, egy olyan háború, amit senki nem akart és senki nem támogat. Sajnos, azóta már páran támogatják, az elején még úgy indult, hogy senki nem támogatja.

A Fidesz-KDNP és a magyar kormány álláspontja a háború első napjától kezdve világos: mi békét szeretnénk Ukrajnában. Nem véletlenül fogadott el egy országgyűlési határozatot még az előző országgyűlési ciklus végén a magyar parlament, amelyben elítéltük az orosz agressziót, amelyben kiálltunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és amelyben a mielőbbi békekötés érdekében tett európai uniós és nemzetközi közösségi erőfeszítést hangsúlyoztuk. Továbbra is, a február óta eltelt időszakban is arra a meggyőződésre jutottunk, és fenntartjuk az álláspontunkat, hogy a nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy mielőbb béke lehessen Ukrajnában. Ehhez szükség van az Európai Unió tagállamaira, tisztségviselőire, ehhez szükség van az ENSZ-re, ehhez szükség van az Egyesült Államokra. Teljesen világos, mint meghatározó szereplő az Egyesült Államok nélkül ez a béke nem fog létrejönni, vagy csak túl későn.

Teljesen világos, hogy a háború nagyon súlyos következményekkel jár egész Európára nézve. Láthattuk azt, és sokan kormánypárti képviselőtársaim közül is ott voltak  biztos ellenzéki képviselőtársak is, csak velük nem találkoztam  a magyar-ukrán határon a segítségpontokon. Emberfeletti az a munka, amit végeznek a határon az önkéntesek, az egyházi szervezetek, a karitatív szervezetek, az önkormányzatok és az állami hatóságok. Azt gondolom, hogy egy példa nélküli összefogásnak lehettünk szemtanúi az elmúlt fél évben. Köszönet illet mindenkit, aki részt vett abban, hogy most már közel másfél millió ukrán menekültnek tudtunk segíteni, és tudtunk segíteni azoknak a harmadik országbeli menekülteknek is, akik éppen Ukrajnában tartózkodtak, ott végezték a tanulmányaikat, vagy munkavállalási célból ott voltak. Volt lehetőségem a határnál zimbabwei egyetemistával, indiai orvossal és Kanadából jövő diákkal is találkozni. Úgyhogy azt gondolom, hogy nemcsak hogy erőnkhöz mérten, hanem erőnkön felül is, akkor is segítettünk, és most is segítünk. Ha önök olvassák a rendőrség ez irányú beszámolóit, világos, hogy a mai napig körülbelül 5-15 ezer között van azoknak a száma, akik mindennap újból és újból jönnek, akár a közvetlen magyar-ukrán határon, Kárpátalján keresztül, akár pedig Ukrajnából Románián keresztül.

Teljesen világos volt az álláspontunk akkor, és teljesen világos ma is: a háborút békével kell befejezni, és mihamarabb be kell fejezni. Olyan terheket ró ez a háború természetesen az érintett népeken kívül egész Európára, amelyek ellen tenni kell, és amelyek ellen a hatékony és gyors döntéshozatal az egyik legfontosabb és legkézenfekvőbb eszköz.

A humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében a kormánynak nagyon gyorsan döntenie kellett számos esetben.

(12.30)

Példaként említeném az érkező gyerekek oltását, hiszen nemcsak Covid ellen, hanem számos olyan, az Európai Unióban vagy éppen Magyarországon kötelező oltással nem rendelkeztek az ukrán menekült gyermekek, amelyek kellettek a magyarországi és az uniós belépéshez. Említhetném a munkavállalási pontok felállítását és az elhelyezkedést segítő programokat, a beiskolázási programokat ezeknek a gyermekeknek, akik itt maradtak, és úgy döntöttek, hogy nem mennek tovább, hanem Magyarországon maradnak, és kivárják azt az időpontot, amikor visszatérhetnek hazájukba, ha vissza szeretnének térni. Láthatjuk azt is, hogy mekkora segítséget sikerült nyújtani a kárpátaljai közösségnek, mind azoknak, akik ott maradtak, mind annak, aki úgy döntött, hogy eljön ebben az időszakban, a munkavállalástól kezdve az iskoláztatáson keresztül különböző támogatásokig.

Magyarország történetének legnagyobb humanitárius programja is nemcsak hogy zajlott, hanem zajlik ezekben a percekben is, folyamatosan érkeznek az adományok a határra, és folyamatosan viszünk adományokat a kárpátaljai régióba és a Kárpátokon túlra, a háború sújtotta ukrán területekre is. Ez a magyar kormány és a karitatív szervezetek, valamint a nemzeti közösségünk közös erőfeszítése. Megható volt látni, hogy Délvidékről, Erdélyből, Felvidékről is küldtek adományokat Kárpátaljára, a nemzetrészek is összefogtak annak érdekében, hogy tudjanak segíteni az ott élő embereken.

Már nemcsak mi mondjuk, hanem a New York Timesban, a Financial Timesban, különböző nemzetközi nagy lapokban is megírták azt, hogy Európában energiaválság van, és azt is megírták sokan, és egyre többen beszélnek róla elemzők, hogy az energiaválság legfőbb okozója a szankciók, az elhibázott brüsszeli szankciók. 11 ezer szankció van érvényben, mi most itt az energetikaiakról beszélünk, mert azt látjuk, hogy olyan szankciók kerültek bevezetésre, amelyek jobban ártanak Európának, amelyek jobban ártanak az európai gazdaságnak, az európai családoknak, mint amennyire ártanak Oroszországnak, amelyet az Európai Unió szankcionálni akar.

Ilyenkor Gréczy Zsolt mindig megrázza a fejét, hogy ez nem így van, de a napnál is világosabb, hogy 160 milliárd euró bevétele volt az első hat hónapban a Gazpromnak. Ez több, mint a tavalyi egész éves bevétele, és ebből 85 milliárd eurót az Európai Unió államai fizettek ki, illetve energetikai cégeik fizettek ki az orosz Gazpromnak. Innentől kezdve teljesen világos: ha valaki fél év alatt megkeresi az egész éves bevételét, akkor az nem rosszabbul járt, hanem jobban (Gréczy Zsolt közbeszól.), az elsős matematikában is megtanítják, hogy melyik a nagyobb szám.

Az is teljesen világos, hogy ezek az energetikai szankciók az európai gazdaságot és az európai családokat nagyon nehéz helyzetbe hozzák. Az orosz energia szankciója megbénítja az európai ipart, és ezzel versenyhátrányba fog kényszerülni a kontinens, és ne adj’ isten, oda is eljuthatunk, hogy sok európai cégnek le kell húznia a rolót, és ez elindíthat egy munkanélküliségi spirált is. Azt gondoljuk, hogy ezeket a szankciókat újra kell gondolni, azt gondoljuk, hogy az energetikai szankciók nem helyesek, mert jobban fájnak a szankciót kivető félnek, mint a szankcionált félnek, és ezek a szankciók most fájóan visszaütnek Európára. Közeledik a tél, látjuk azt, hogy érkeznek a különböző országokból a hírek, az emberek tüntetnek a szankciók ellen, az emberek tüntetnek a magas energiaárak ellen, mert ezek visszaütöttek Európára.

Amikor Brüsszelben ránk kényszerítették ezeket a szankciókat és bevezették, akkor azt ígérték, hogy ez azért fontos és azért jó, mert hamar elhozhatja a háború végét, mert térdre kényszeríti az orosz gazdaságot, az orosz államnak nem lesz pénze a hadviselésre, és innentől kezdve villámgyorsan le tud zárulni a háború. Hát, kedves képviselőtársaim, ha körbenéznek, nem ez a helyzet ma a világban, nem ez a helyzet ma Oroszországban, és nem ez a helyzet most Ukrajnában. A szankciók nem hozták közelebb a háború végét, ellenben messzebb tolták azt. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem tartották be a brüsszeli bürokraták azt, amit ígértek, nem hozták közelebb a háború végét a kivetett energetikai szankciók.

Amit még különösen problémának látok, és erről itt a magyar parlamentben is érdemes beszélni, hogy mindezek ellenére a magyar baloldal folyamatosan támogatja a szankciókat, önök szankciópártiak: hétről hétre elmondják, hogy a szankciók működnek, sőt több és még szigorúbb szankciókat ígérnek. Már a kampányban, a háború kezdetét követő hetekben is önök arról beszéltek, hogy el kell zárni a gázcsapokat azonnal. Önök akkor arról beszéltek, hogy ki kell vetni olyan szankciókat, amelyek térdre kényszerítették volna a magyar gazdaságot, ami óriási ütés lett volna a magyar gazdaságra, óriási hátrányt szenvedett volna el a magyar ipar és a magyar vállalkozások.

Az önök miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter mondta azt, hogy a valóság azonban az, hogy a szankciók működnek, ráadásul ez a legbékésebb út a Nyugat részéről. Varju László is azt mondta, hogy a szankciók legcélzottabb fajtája az energetikai szankció, ezek működnek. Barkóczi Balázs DK-s képviselő szintén azt mondta, hogy ezzel a gázvásárlással egyetlen magyar sem jár jól, egyedül az európai szankcióktól szenvedő Oroszország járhat jól  nyilvánvalóan nem igaz. De idézhetnék Tordai Bencétől, Donáth Annától, Fekete-Győr Andrástól, bárkitől, akik elmondták, legutóbb például a Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc, hogy a szankciók jók és működnek, de tegnap a Demokratikus Koalíció napirend előttijében is meghallgathattuk, hogy ezek a szankciók jók és működnek.

Éppen ezért kértük a kormányt, hogy indítson nemzeti konzultációt, mert Európában egyedül a magyar emberek először elmondhatják a véleményüket a brüsszeli szankciókról (Kálmán Olga: De jó lesz!), hiszen amikor a brüsszeli bürokraták ezt kitalálták a versailles-i megállapodás ellenére  még egyszer mondom, 27 európai állam- és kormányfő megállapodott abban, hogy az energetikát nem érinthetik a szankciók, erről közös miniszterelnöki megállapodás volt, majd ezt a megállapodást felrúgták , valamilyen külső nyomás hatására az Európai Unió bürokratái úgy gondolták, hogy nem érvényes ez a megállapodás, felülírták, és elkezdték lebegtetni a gázszankciót, elkezdték az olajszankciókat emlegetni, és mivel a gáz ára az egekbe szökött, amihez az Európai Unió hibásan hozzákötötte a villamosenergia-árat is, ezért az is az egekbe szökött.

Ha megnézik önök a gáz vagy a villamos energia európai tőzsdei árának az alakulását, akkor teljesen világos a görbe: tavaly ősszel elkezdett valamennyire emelkedni a korábbi olcsó energiaártól, ez az akkor bevezetni kívánt klímaadó miatt történt meg, a piac beárazta az Európai Unió által kényszerített klímaadót, majd a háború kitörésekor volt egy felívelés, és aztán egy visszaesés a háború második-harmadik hetében, visszaesett az energiaár a korábbi szintre, a piac megijedt, aztán korrigált.

És mikor kezdődött el igazán a gáz és a villamos energia árának az emelkedése? Ha megnézik a görbéket, teljesen világos: a hatodik szankciós csomagtól, az energetikai szankciós csomagtól kezdve, amikor belengették a gázszankciókat, belengették az olajszankciókat, és aztán Magyarországnak sikerült egy kivételt kiharcolnia, hiszen Csehország, Szlovákia és Magyarország mentesült a vezetéken érkező olaj szankciója alól. Teljesen világosan látszik, hogy a tőzsdei ár egekbe szökése a hatodik szankciós csomagtól figyelhető meg.

Így tehát továbbra sem értjük, hogy önök miért a szankciókat támogatják, miért szankciópártiak, miért nem állnak végre egyszer a magyar gazdaság és a magyar emberek oldalára. A mostani törvényjavaslat is kapcsolódik ehhez a témához, hiszen 2022. május 25-ei hatállyal háborús veszélyhelyzetet hirdetett ki a magyar kormány az orosz-ukrán háború miatt, hogy különleges jogrendben a gyors és határozott döntéshozatallal és jogszabályalkotással tudjunk reagálni a háború okozta biztonsági, humanitárius, gazdasági és energetikai következményekre.

Az Országgyűlés 2022. június 8-án szavazta meg a veszélyhelyzet meghosszabbítását, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló jogszabály elfogadásával. A jogszabály célja egyértelmű volt: minden szükséges eszköz álljon rendelkezésre a menekülő emberek segítésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése érdekében.

A mostani veszélyhelyzet hatálya november 1-jéig áll fenn. A jelenlegi hatályos szabályozás szerint a kormány veszélyhelyzeti rendelkezéseit az Országgyűlés időkorlát nélkül meghosszabbíthatja, ugyanakkor a mostani, általunk tárgyalt módosítás értelmében egy időkorlát kerül bevezetésre. Ha önök önazonosak és hiteles politikusok szeretnének lenni  a „maradni” túlzás , és önök korábban időkorlátot követeltek a veszélyhelyzet meghosszabbításánál, akkor önök támogatni fogják minden eddigi nyilatkozatuk szerint ezt a törvényjavaslatot, hiszen önök azt kérték, hogy kerüljön időkorlát bevezetésre. Ez a módosítás rögzíti, hogy a kormány 2022. november 1-jei hatállyal a veszélyhelyzet 30 napon túli meghosszabbítására az Országgyűlés felhatalmazását alkalmanként legfeljebb 180 napra kérheti.

(12.40)

Hasonló időkorlátot alkalmaznak egyébként a veszélyhelyzet meghosszabbítása tekintetében például Olaszországban, Lettországban és Finnországban is, ott is ez a 180 napos időkorlát van jogszabályba foglalva.

Fontos hangsúlyozni, hogy a kormány a veszélyhelyzeti hatáskörét kizárólag a veszélyhelyzetet kiváltó esemény megelőzésével, kezelésével, felszámolásával és a káros hatások megelőzésével, illetve elhárításával közvetlenül összefüggő szabályozási tárgykörben gyakorolhatja.

A 180 napban maximalizált veszélyhelyzeti jogrend meghosszabbítása növeli a kiszámítható jogbiztonságot, valamint növeli az Országgyűlés mint a legfőbb, közvetlenül választott népképviseleti szerv mozgásterét és ellenőrző funkcióját is. Ezért kérem önöket, hogy az általunk benyújtott törvényjavaslatot megtárgyalás után támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)