FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Határozott és világos válasszal kívánom kezdeni.
Az Agrárminisztérium felelőtlen lépésnek tartja és elutasítja a földadó bevezetését. Képviselőtársamnak megköszönöm, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz egyértelmű kiállását követően most ismét az Országgyűlésben is szót válthatunk erről a kérdésről. A magyar gazdatársadalom az elmúlt három évben, a járvány két éve alatt és most, a háború okozta nehézségek idején is mindent megtett annak érdekében, hogy megfelelő minőségű, mennyiségű, biztonságos élelmiszer kerüljön az asztalunkra. Emberfeletti teljesítmény és munka volt, amit elvégeztek, és nekik hála, a magyar agrárium stratégiai ágazattá vált, ami mindannyiunk számára felelősséget jelent. Az elhibázott brüsszeli szankciók okozta energiaválság következtében folyamatosan emelkednek az inputanyagok árai, így a mezőgazdasági termelés költségei, amely magával hozza sajnos az élelmiszerek drágulását is. A műtrágya ára két és félszeresére nőtt, a növényvédőszerek ára 22 százalékkal emelkedett, a takarmányok 47 százalékkal kerülnek többe, és most még ehhez jön az állattartó telepeket és a kertészetet sújtó több mint 117 százalékos villamosenergiaár-emelkedés is. Egyértelmű, hogy a földadó kivetésének továbbgyűrűző hatása lenne; a gazdálkodók képtelenek lennének kigazdálkodni, továbbhárítanák, és végül nekünk, a fogyasztóknak kellene ezt megfizetni, magyarul az infláció nőne. Súlyos felelőtlenségnek tartom azt, hogy ilyen körülmények között sarcolják a helyi gazdákat, és újabb társadalmi feszültségeket szítanak.
A baloldali politikusok előszeretettel hivatkoznak arra, hogy a kormány nem kéri ki az emberek véleményét egy adott kérdésben. Tisztelettel kérdezem, hogy a földadó kapcsán melyik baloldali városvezető kérte ki a helyi gazdák véleményét. Tudtommal egyik polgármester sem vette a fáradságot, ellenben a kamara elindított egy petíciót a földadó kapcsán, amelyet eddig, ahogy előbb is hallottuk, 120 ezer gazda már aláírt, Csongrád-Csanád megyében pedig több mint tízezren.
Nem tudom kellőképpen hangsúlyozni a városvezetők felelősségét a kérdésben. A magyar gazdák és a magyar emberek közös érdeke a hazai agrárium versenyképességének megőrzése. Felszólítjuk a településvezetőket, hogy ne sarcolják meg földadóval a történelmi aszályt elszenvedett gazdálkodókat! A kormány a jelenlegi energiaválságban is partnerséget kínál az önkormányzatoknak. Arra törekszünk, hogy a háborús körülmények között is válságállóvá tegyük a magyar gazdaságot és a települések költségvetéseit. 2023-ban 95 milliárd forinttal több támogatást kapnak az önkormányzatok, a teljes önkormányzati támogatás keretösszege pedig 969 milliárd forint volt.
Az önkormányzatok is részesülnek a magyar gazdaság növekedéséből. Az iparűzésiadó-bevétel 2014 és ’21 között több mint 44 százalékkal emelkedett; 2021-hez hasonlóan a tavalyi évben is megtérítette a kormány az önkormányzatok kieső iparűzésiadó-bevételeit; a 25 ezer fő alatti településeknek automatikusan kifizettük a teljes kiesést; a nagyobb városokat pedig az adóerő-képességük függvényében kompenzáltuk.
A kormány harminckettő, 25 ezer fő feletti település számára 2021-ben összesen 23 milliárd forint támogatást adott, az ellenzéki vezetésű önkormányzatok összesen 11,4 milliárd forinthoz jutottak, míg a kormánypárti önkormányzatok 11,3 milliárd forinthoz. 2023-tól minden korábbi korlátozás megszűnt, az önkormányzatok saját rendeleteik alapján szedhetik be az iparűzési adót.
Végül szeretném leszögezni, hogy a kormány mindig is hitt a vidéket fenntartó gazdák erejében. A gazdatársadalom egységes támogatását maguk mögött érezve, a megnyugtató rendezés érdekében készek vagyunk arra, hogy a gazdák védelme érdekében jogszabályban is rögzítsük, hogy nem lehet ilyen adót kivetni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)