DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Jómagam megelőlegezem azt a bizalmat, hogy én sem tudom olvasni a törvényt, és megelőlegezem azt a bizalmat is - hogy ne kelljen közben bekiabálni -, hogy nem tudom értelmezni az Alkotmánybíróság döntését. Úgyhogy tekintsük úgy, hogy ezen túl vagyunk. (Derültség a kormánypártok soraiban.)

Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy nevezhetjük bárminek azt, amit az Alkotmánybíróság úgy nevez, hogy az egyik oldal és a másik. Mi a kormányoldal vagyunk, önök pedig találjanak ki valamilyen másik nevet. (Derültség a kormánypártok soraiban.) De az kétségtelen, bármerről is nézzük, hogy az Alkotmánybíróság, összhangban az egyébként önök által 72 százalékkal elfogadott igen rossz médiatörvénnyel, azt kell mondanom... (Közbeszólás: Öt pártállással! - Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiból.) Sok volt? Bocsánat, alábecsültem önöket, nyilván. (Taps a Fidesz soraiban.)

Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy ebben egyértelmű a helyzet, és ezt nem kellene megkerülni. E két oldalnak egyetértésre kell jutni a jelöléseknél, és ez egy alapkritérium. Legalábbis az Alkotmánybíróság így tudta értelmezni, valószínűleg nagyon rossz olvasattal azt a törvényt, amelyet önök elfogadtak. Következésképpen nem tehet mást a kormányoldal, mint nem fosztja meg önöket e lehetőségtől.

Az önök számára ez a lehetőség biztosított. (Kuncze Gábor: Olvasni nem tud, idézni sem!) Egy pillanatig nincsenek korlátozva abban, hogy az az oldal - amelyet én megnevezni nem kívánok most, nehogy baj legyen az ellenzéki megjelöléssel - megegyezzen a kurátorok számát illetően és azok megjelölésében. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Amennyiben ez megtörténik, azt gondolom, annak a világon semmi akadálya nincs, hogy erről szavazás történjen. (Közbeszólás: Hol van ez?!) Ami pedig azt jelenti, hogy vissza kellene utalni az alkotmányügyi bizottsághoz az ügyet: az alkotmányügyi bizottság döntött. Ebből következően új döntést már csak úgy tudna hozni (Kuncze Gábor közbeszól.), ha önmagát negligálná. Ezt nem teszi.

Nos, tehát azt gondolom, tisztelt... - bocsánat, bíróság... Azt gondolom, tisztelt... (Derültség. - Az elnök csenget.) Ezt a két másodpercet kérem szépen beszámítani. (Derültség.) Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy ami ma itt történik, az valóban egy színjáték megismétlése (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!), és úgy gondolom, most következik a színjátékon belül a nagy kivonulás.

Köszönöm, tisztelt Ház! (Derültség, taps a kormánypártok padsoraiban.)