Munkácsy Mihály 1890-ben kapott felkérést az Árpád honfoglalása című kép megfestésére, melyet az Országházban terveztek elhelyezni. Mivel az épület a festmény elkészülésekor még épülőfélben volt, a kép a Magyar Nemzeti Múzeum akkor főrendiházként funkcionáló dísztermébe került. A festő 1894. február 24-én adta át a képet.

A monumentális alkotás a magyar történelem egyik ünnepélyes pillanatát, a magyarok Kárpát-medencébe való bejövetelét örökíti meg. A fehér lovon érkező Árpád vezér a honfoglaló magyarok társaságában fogadja a hódoló szláv küldöttséget.

Az eredeti elképzelés szerint a festmény az Országház képviselőházi ülésteremébe került volna. Steindl Imre azonban a kép túlzott méreteire, illetve stílusproblémákra hivatkozva többször is kifejtette, hogy a festmény nem illik az Országház belső díszítéséhez.  Az Építészeti Tanács végül 1900. február 7-én úgy határozott, hogy a festmény nemcsak az ülésteremben nem helyezhető el, hanem az Országházban sem. Az alkotás 1905-ben a Nemzeti Múzeumból az újonnan épülő Szépművészeti Múzeumba került.

Az 1920-as években merült fel az ötlet, hogy a képet az eredeti helyén, az Országházban állítsák fel. A festményt 1926-ban helyezték el a főemeleti képviselőházi helyiségek egyikében, melyet 1956-ot követően Munkácsy-teremként kezdtek el emlegetni a források.

Az alkotás 13,5 méter hosszúságával és 4,5 méter szélességével az Országház legmonumentálisabb olajfestménye.

Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének átvétele az Országház építkezése Végrehajtó Bizottságának ülésén a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében

Forrás: Fortepan/Buzinkay Géza

A Munkácsy-terem ide kattintva tekinthető meg virtuális formában. A festő e grandiózus művét mutatja be a Munkácsy Mihály és az Országház című kötet.

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.