A három évtizedes múltra visszatekintő európai uniós témával foglalkozó országgyűlési pályázat legutóbbi kiírására 2023. november 14-én került sor az Országgyűlés elnöke, az európai uniós ügyekért felelős miniszter és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője által. Ez az együttes kiírás lehetővé teszi azt is, hogy a nyertesek a pénzjutalmon felül, a képviseletvezető úr felajánlásából egy brüsszeli tanulmányúton vegyenek majd részt.
Ez az esztendő az unióban az intézményi átmenet időszaka, s ez arra ösztönöz bennünket, hogy röviden számba vegyük az unió helyzetét. A magunk mögött hagyott években több válság – a világjárvány és a szomszédunkban zajló háború – egymást erősítő következményei próbára tették az európaiak tűrőképességét. Az elmúlt öt évben kontinensünkön több kihívást jelentő esemény történt, mint máskor egy évtized alatt. Az uniós intézmények átérezve a helyzet komolyságát, törekedtek arra, hogy gyorsan reagáljanak az addig soha nem tapasztalt válságjelenségekre. Az egyik terület, ahol sikerült jelentős előrelépést elérni az az uniós energiapolitika, mivel a REPowerEU terv igazolta, hogy több mint ideiglenes válságelhárító eszköz. Ez lehet Európa egyik útja az energiafüggetlenség eléréséhez. E tervnek is köszönhető lesz, hogy a tagállamok eddig soha nem látott mértékben használják a megújuló energiaforrásokat.
A bírálóbizottság ez alkalommal egy különdíj odaítéléséről döntött:
A különdíjat dr. Belcsák Péter Ferenc, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogászképzésének hallgatója nyerte „A magyar szuverenitás” valutája jeligével benyújtott dolgozatáért. Külön méltatást érdemel, hogy a szerző tavaly is díjat nyert e pályázaton „Határtalan europanizáció” jeligével benyújtott munkájáért, míg tavaly előtt az Európai Unió reformjának lehetséges irányait elemző művével került a győztesek közé.
A szerző egy összetett, időszerű témát ragadott meg a szuverenitás bemutatása révén, amelyet összekötött a kondicionalitási eljárás és a Magyarország számára megfogalmazott úgynevezett szupermérföldkövek elemzésével. A pályázó a szupermérföldkövek értékelésére saját módszertant alakított ki, azt vizsgálva, hogy meghatározott elvárások az ország szuverenitása szempontjából mennyire minősülnek beavatkozónak. Ez egy merészen új, innovatív elem volt a dolgozatban. A szerző a munkájában kiválóan közelítette meg ezt az egyszerre elméleti, jogi, politikai témát, amely első látásra nehezen mérhető, azonban a dolgozatban ennek ellenkezőjéről szerzünk bizonyosságot. A szuverenitás fontosságának ismertetése rendkívül informatív. A munka igényes, választékos, a hivatkozások pontosan rögzítettek, széles spektrumú szakirodalmat, forrást tekintett át.
Díjazott dolgozatok
A 2023. évi pályázat I. díját Szász Tünde, a Szegedi Tudományegyetem jogászképzésének hallgatója nyerte „földművelés” jeligével benyújtott dolgozatáért. A győztes pályamű címe fenntarthatóság és természetvédelem a mezőgazdaságban a zöld megállapodás tükrében.
A dolgozat szerteágazó tárgykört, nevezetesen a mezőgazdaság és az EU Zöld Megállapodása közötti kapcsolatot, kölcsönhatást mutatja be az olvasónak. A szerző stílusa lebilincselő, s érződik, hogy tudja mit kíván bemutatni az olvasónak és azt ki is tudja fejezni. Helyesen használja a szakkifejezéseket, témaválasztásában aktuális problémákkal foglalkozik, jól illeszti be a dolgozatba a magyar vonatkozásokat. A szerző magabiztos tudással rendelkezik a mezőgazdaságot érintő számos hatásról, jogszabályról és uniós kezdeményezésről. Nagyra értékelendő, hogy a pályázó ismeri az agráriumra ható legújabb jogi kezdeményezést is: az egyes új génkezelési technikák útján nyert növényekről és a belőlük származó élelmiszerekről és takarmányokról szóló rendelettervezet, s azt képes volt összevetni az Alaptörvény genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaságra vonatkozó rendelkezésével. Fontos kiemelni, hogy a szerző kritikus véleményt fogalmaz meg a Zöld Megállapodás egyes elemeiről, rámutatva arra, hogy azt a gazdák képviselőivel történő párbeszéd nélkül fogadták el, ami tiltakozásokhoz, s a növényvédőszerekről szóló rendelettervezet visszavonásához vezetett.
A dolgozat magas színvonalon, az uniós jogszabályokra és a szakirodalomra támaszkodva tárgyalja témáját, s a gondolatok kifejtése nagyon világos és pontos, a vonatkozó terminológiát szabatosan használja.
A II. helyezésben részesülő esszé egy eredeti ötleten alapul.
A II. díjat Nagy Márton, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi gazdálkodás szak hallgatója nyerte „Kohézió” jeligével benyújtott dolgozatért.
A tanulmány legnagyobb erénye újszerűségében rejlik, hiszen egy olyan kérdést – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (RRF) – vizsgált, amely mindössze néhány éves múltra tekinthet vissza. E témakör igazi terra incognita, azaz ismertelen terület még a szakemberek számára is, ezért elismerésre méltó a szerző önálló kutatása. Joggal állíthatjuk, hogy a pályázó nagy fába vágta a fejszéjét, s sikerrel vette az első akadályt. A pályamű jeligéje - kohézió - is találó, mert az Eszköz célja az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának előmozdítása, a tagállamok alkalmazkodó képességének megerősítése révén. A szerző az RRF kapcsán a tagállami forrás elosztási terveket két szempont alapján elemezte: milyen súlypontjai vannak e terveknek továbbá, hogy az országok forrásallokációs tervei illeszkednek-e a tagállamok relatív fejlesztési szükségleteihez. A dolgozat újszerű szempontok alapján világítja meg az RRF-forrásokat, s értékes megállapításokkal szolgál ezen eszköz lehetséges gazdasági hatásainak elemzéséhez. A bírálóbizottság véleménye szerint, a szerző témaválasztása, kutatása elismerést érdemel azzal, hogy a díjazás szolgáljon ösztönzésként a további munkához.
A III. díjat Hatvani Szabolcs Lukács, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogászképzésének hallgatója nyerte „Mesterséges intelligencia” jeligével benyújtott dolgozatáért.
A dolgozat íve szépen felépített, alaposan körbejárja a témát, kitérve a mesterséges intelligencia elméleti, műszaki és jogi dimenzióira. A pályamű számba veszi valamennyi releváns stratégiát és jogforrást, és a kapcsolódó jogi aktusokra is kitér. A koncepcionálisan felépített dolgozat átfogóan vizsgálja az uniós és a hazai jogi, a közigazgatási és elektronikus kormányzati stratégiai kapcsolatait. Az elektronikus- és adatalapú közigazgatás gondolata már régóta nemcsak elméleti, utópisztikus szinten képzelhető el, hiszen a digitális fejlődésre számos nemzetközi példa áll rendelkezésre. A külföldi példák között bemutatja az észt e-kormányzati gyakorlatot, továbbá az amerikai esetjogra is kitér. A felhasznált irodalom minősége és mennyisége megfelelő, ami különösen értékelendő szempont a választott téma szerteágazó szakirodalma tükrében. A saját gondolatokat és megállapításokat tartalmazó részek és a szakirodalom feldolgozásából született korpusz látványosan elkülöníthető.
Sajtóiroda
