PALOTÁS JÁNOS (MDF): Köszönöm elnök úr és köszönöm természetesen a Háznak is. Én egyébként azt az írásos tájékoztatót természetesen másképp olvastam, például úgy, hogy jogom van kérni a Háztól, hogy megszólalhassak. (Közbekiáltások: Így van!) Ettől függetlenül nagyon rövid lesz a hozzászólásom, mégis meg kell ezt tennem. Nem személyes megtámadtatásnak, bár ha a társasági törvényről, vállalkozásokról, vállalkozási szabadságról van szó, akár annak is értelmezhettem volna Csurka István hozzászólását. Nem ártana a társasági törvényt elolvasni és összehasonlítani a nemzetközi társasági törvényekkel általában. A társasági törvény tudnillik nemcsak azt mondja ki, hogy a társaság tulajdonosának a joga, hogy elfogadja-e az apportként, szellemi apportként nevesített dokumentumot, és ezért nem emelt kifogást a legfelsőbb jogi fórum, hanem azt is kimondja, hogy amennyiben az apport értéke a társaság tönkremenetele folytán öt éven belülre kerül sor, és ebben az esetben kellene a hitelezőket kártalanítani, akkor nem ezt a papírt kell odaadni, hanem az apportot benyújtók teljes vagyonukkal és abszolút egzisztenciájukkal felelnek az apport értékéért, tehát a lakásukkal, házukkal, üdülőjükkel, mindenükkel, amijük van. Tehát szeretném elmondani, hogy ennek a jogi kérdésnek ez a helyes interpretálása nem hiszem, hogy a társasági törvénynek ezt a pontját módosítani kellene, mert az egész világon így szól ez a pont. Az már egy erkölcsi és etikai kérdés, hogy ebben a Házban lehet rágalmazni, ebben a Házban lehet magyar állampolgárokat, vállalkozókat minden további nélkül negatív példaként bemutatni akkor is, ha sem a szakmát nem ismerjük, sem a vállalkozást, sem annak a jogi hátterét. Köszönöm szépen. (Nagy taps az ellenzék soraiban.)