DR. PONGRÁCZ TIBOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 8. § (2) bekezdése szerint a Kormánynak 1992. február 15-éig törvényjavaslatot kell készítenie - illetve kellett készítenie - az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő támogatásának feltételrendszeréről. Az előző év tapasztalataira, valamint az Állami Számvevőszék vizsgálati jelentésében foglaltakra tekintettel a törvényjavaslat kidolgozása során alapvető cél volt, hogy a feltételrendszer normatív legyen, az önkormányzatok által is számítható legyen a hiány mértéke, és csak azok az önkormányzatok részesüljenek támogatásban, amelyeknek önállósága és működőképessége veszélyeztetett. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a kiegészítő támogatást a települési önkormányzatok számára biztosítja. Az 1991. évben a kör bővebb volt, minden helyi önkormányzat igénybe vehetett támogatást. A támogatandó kör ez irányú bővítését az tette szükségessé, hogy a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköréről szóló törvény év közben lépett hatályba, amely a megyei, illetve fővárosi önkormányzatok számára előre nem tervezhető többletfeladatokat jelentett. Ugyancsak év közben alakult ki az a közigazgatási struktúra, amely a volt megyei tanácsok egyes szakigazgatási szerveinek feladatait centrálisan alárendelt szervezetekbe helyezte át, de a szervezetek működésének kezdetéig a feladatot továbbra is a megyei önkormányzatok végezték. Ez a helyzet az 1992. évre rendeződött, így a továbbiakban az önkormányzati törvény szerint a kiegészítő támogatás kategóriát csak a települési önkormányzatokra vonatkozóan tekintjük, ezzel arányosan csökkent az 1992. évi költségvetésben e feladatra rendelkezésre álló összeg is. A korábban 1500 tanács helyett létrejött 3100 önkormányzat folyamatos működtetésének biztosítását az önkormányzati pénzügyi szabályozórendszer teremti meg azzal, hogy olyan bevételi struktúrát működtet, amely a feladatot ellátó önkormányzathoz szabályozza a bevételeket. Mivel a szabályozás döntően átlagos feladatellátást tekint, kiegészítő mechanizmusok működtetése szükséges ahhoz, hogy a létrejött önkormányzatok önállósága és működtetése biztosított legyen. Az önállóság és működtetés védelme nem jelenti azt, hogy mind a 3100 önkormányzatnak helyben kell megoldania az önkormányzati törvény szerint alapvetőnek tekinthető közszolgáltatásokat. Ez azt jelenti, hogy például a 2-300 lelket számláló települési önkormányzatnál nem szükséges helyben kialakítani az alapvető egészségügyi, oktatási, szociális intézményeket, hanem a társulás adta lehetőségekkel élve több önkormányzat együttesen oldhatja meg a feladatot. A költségvetési szerveknek lehetőségük van arra, hogy ingó vagy ingatlan vagyonukat biztosítsák. Vannak azonban olyan előre nem látható események - például elemi csapások stb. -, amelyek ellen a biztosítási szerződések kártérítései nem óvnak. Jelentkezhet olyan körülmény is, amely az önkormányzat körültekintő gazdálkodása ellenére jelentős többletkiadással jár. Ezekre a szabályozórendszer és a kiegészítő mechanizmusok nem tudnak tekintettel lenni. E többletköltségek önkormányzatoknál történő elismerésére kerül elkülönítésre az 500 millió forintos tartalék, amely új előirányzat-csoport, egyéb feladatok címen szerepel a továbbiakban a költségvetésben. Mindezen előzményekre figyelemmel készült a törvényjavaslat, amely a kiegészítő állami támogatást szigorú feltételekhez köti. A javaslat szerint nem igényelhet kiegészítő támogatást az a települési önkormányzat, amely céltámogatott beruházásához az önrészt saját erőből tudja biztosítani, amely hat hónapnál hosszabb időre lekötött tartós betéttel rendelkezik, s ahol a költségvetési intézmények kihasználtsága alacsony mértékű. A törvényjavaslat általános és részletes vitája, a bizottságokban elhangzottak és a módosító indítványok többsége a szigorú korlátozások, illetve korlátok feloldását, az érintett kör bővítését és a támogatáshoz való hozzájutás automatizmusát javasolta. A jóváhagyott központi költségvetés a feladatra 2 milliárd 750 millió forintot irányzott elő, amelyből az elkülönített tartalék 500 millió forint, valamint az Állami Számvevőszék 1991. évi vizsgálatából adódó többlettámogatások; 187 millió forint, felhasználása után 2 milliárd 23 millió forint jut a működési hiányok fedezésére. Az elmúlt esztendőben a kiegészítő állami támogatás összege 5 milliárd forint volt, amelyből a fővárosi és a megyei önkormányzatok 1 milliárd forintban részesültek. Így tehát a települési önkormányzatok számára 3,2 milliárd forint került felosztásra. Az idei összeg, amely a települési önkormányzatok céljaira szolgál, valóban kevesebb - mint ahogy Wekler Ferenc képviselő úr hozzászólásában elhangzott -, de ez a különbség már nem olyan mértékű, mint amilyet a képviselő úr kifogásolt. Az elkülönített 500 millió forint tartalék felhasználása is valószínűsíthetően a települési önkormányzatok javára fog megtörténni. Wekler úrnak arra a módosító indítványára, amely szerint az önkormányzati törvény a kiegészítő támogatást az önkormányzatok önállósága megteremtésére is kiterjesztheti, azt tudom mondani, hogy ezt módosítani szükséges. Az önkormányzati törvény nem az önállóság megteremtését fogalmazza meg a kiegészítő támogatás céljaként, hanem az önállóság és a működőképesség védelmét. Tehát már egy létező önkormányzat működésének folyamatosságát. Bármely korlát oldása veszélyezteti azt az elvet, hogy a kiegészítő támogatásra jelentkező települési önkormányzatok esélyei egyenlőek legyenek a hozzájutás feltételeiben. Emberileg teljesen érthető és támogatandó lenne az a javaslat, amely a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését, illetve gyógyítását célzó életmenő eszközök beszerzését a korlátok alól mentesíteni akarja, illetve az a javaslat, amely az egész céltámogatott beruházási kört is kivételezett helyzetbe hozná. Vagy lehetne még sorolni tovább is a módosító indítványokat. A volt társközségek, az 1990. évi választások előtt közös tanácsokból kivált önkormányzatok felzárkóztatására az elmúlt évben lehetőség adódott. Az idei folytatására tesz javaslatot Tarnóczky Attila és Varsányi András képviselő úr, amellyel egyet lehet érteni, természetesen akkor, ha keretösszegből maradvány képződik. Az elmaradott térségek többszörösen hátrányos helyzetű településeinek támogatására vonatkozik Sápi József képviselő úr javaslata, amely szintén az esetleges maradványösszegből oldható meg. Deutsch Tamás képviselő úr többek közt a törvényjavaslat határidőinek módosítását javasolja azért, hogy az önkormányzatoknak kellő idejük legyen a támogatási kérelmek benyújtására. A képviselő úr által javasolt határidőket reálisnak tartjuk, a bizottságok is támogatták. Kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot a beépíthető módosító indítványokkal együtt fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)