KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság és a Svájci Államszövetség között 1992. december 17-én került sor a választottbírósági és békéltetési szerzõdés aláírására.
A szerzõdés célja, hogy nemzetközi szerzõdésbe foglalt vitarendezési eljárást nyújtson Magyarország és Svájc részére. A szerzõdés egy olyan, korábban a két világháború között igen gyakori vitarendezési eljárást honosít meg újra, amelynek Magyarország egyik jelentõs képviselõje volt. Svájccal 1924. június 18-án jött létre hasonló egyezmény, amely az 1925. évi XXV. törvénycikkel került kihirdetésre, s bár elavult, a mai napig hatályban van. Ezt az egyezményt váltja fel a magyar-svájci választottbírósági és békéltetési szerzõdés.
A szerzõdés a nemzetközi jog elveire és a kialakult gyakorlatra alapulva egyszerûbb, gyorsabb és kevesebb költséggel járó eljárást tesz lehetõvé, mint a jelenleg létezõ állandó vagy eseti bírói fórumok igénybevétele. Fontos körülmény az is, hogy a magyar külpolitikának hosszú távú érdeke, hogy e szerzõdés mintájára hasonló tárgyú egyezmények jöjjenek létre a szomszédos országokkal is. E szerzõdés létrehozása szervesen illeszkedik abba a folyamatba, amelyet többek között a hágai nemzetközi bíróság állandó joghatóságának elismerése és az azonos tárgyú sokoldalú EBEÉ-egyezmény elõkészítõ munkájában történt aktív magyar részvétel jellemez. A szerzõdés hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Magyarország és Svájc között 1924. június 18-án Budapesten aláírt békéltetõ eljárási és választottbírósági szerzõdés.
Kérem a tisztelt Országgyûlést, határozatával erõsítse meg a szerzõdést. Köszönöm. (Taps.)