DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök asszony.
Tisztelt Ház! A két törvényjavaslatot, tehát a gépjármûadóról és a helyi adókról szóló törvényjavaslatokat összevontan ajánlottam a Háznak, s az idõvel való takarékos gazdálkodás érdekében szeretném az összefoglalót is összevontan megtenni.
Mindenekelõtt szeretnék köszönetet mondani képviselõtársaimnak, hogy sok hasznos javaslattal segítették munkánkat. Ezek közül jó néhányat a végleges törvényjavaslatnál felhasználtunk.
Elõször röviden a helyi adókról szeretnék szólni. Dr. Rubovszky György képviselõ úr hozzászólásában törvénymódosítás tartalmával egyetértett, de kifogásolta, hgoy az elõterjesztés nem tartalmaz adatokat a tövénymódosítással bekövetkezõ adóbevétel-csökkenésrõl.
Hasonló kifogásának adott hangot Demeter Ervin képviselõtársam is.
Szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy a törvényjavaslatokkal együtt tájékoztatót bocsátottunk képviselõtársaim rendelkezésére, amelyben többek között a helyi adókban tervezett változtatások, az adómentesség feltételeinek módosítása, a pénzintézetek és a biztosítók iparûzési adóalapjának korrekciója költségvetési kihatásait is bemutattuk. Az anyag az intézkedések önkormányzati bevételeket csökkentõ hatását erre az évre két és fél milliárd forintra prognosztizálja. Ez természetesen differenciáltan jelenik meg a települési önkormányzatoknál.
A fõvárost és az iparûzési adót mûködtetõ nagyobb városokat erõteljesebben, a kisebb településeket kevésbé vagy egyáltalán nem érinti a változtatás.
A nettó árbevételek várható emelkedése következtében az önkormányzatok összességére nézve a helyi adóbevételek valószínûleg a csökkenés ellenére is a '94-es bázis szintjén fognak maradni.
Balsai István képviselõtársunk a helyi iparûzési adó alapjának módosításával egyetért, de aggodalmát fejezte ki az önkormányzatok bevételkiesése miatt.
(17.40)
Itt szeretnék arra utalni, hogy a kormány a költségvetési törvénnyel egyidejûleg nyújtotta be ezeknek az adótörvényeknek a módosítására vonatkozó javaslatokat, így a költségvetés önkormányzatokat érintõ tételeinek meghatározásakor már figyelembe vettük ezeket a negatív bevételi kihatásokat. Ugyanígy az önkormányzatok is számíthattak saját költségvetésük készítésekor az adótörvények változtatásának következményeire. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az év eleji hatálybalépés végül is július elsõ napjára tolódik, az önkormányzatokat elõre nem látható vagy jelentõs hátrány '95-ben nem fogja érni.
Képviselõ úr a mezõgazdasági mûvelés alatt álló belterületi földrészletek tervezett adómentességét is vitatta, telekspekulációtól tartva. Itt szeretnék utalni arra, hogy az adómentesség csak az ingatlan-nyilvántartásban mûvelési ág szerint, aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezõgazdasági mûvelés alatt álló ingatlanokra vonatkozik, tehát nem érintheti a település központjában lévõ lakótelkeket.
Bár a plenáris ülésen nem hangzott el, a bizottsági tárgyalásokon felvetõdött a helyi iparûzési adó alapjának az anyagköltségekkel való csökkentése. Ezt a bizottságokhoz hasonlóan a kormány sem tudja támogatni. Lényegében a változtatás egy hozzáadottérték típusú adót alakítana ki az iparûzési adó címén, amely egyoldalú koncepcionális változtatást eredményezne. Kétségtelen, hogy ez a megoldás az átlagot meghaladó anyagigényû gazdálkodók számára elõnyös lenne, de a nagyobb élõmunkát igénylõ, bérigényes ágazatok számára hátrányt jelentene. Ez viszont elvezetne az összes költség elszámolása iránti igényekhez. Az adóalap módosítása miatti bevételkiesést pedig csak a törvényi adómérték felsõ határának felemelésével lehetne ellensúlyozni. Ez az oka annak, hogy ezt az ajánlást nem tudom támogatni.
Áttérve a másik adónemre: a gépjármûadóról szóló törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat vitája során Varga Lajos képviselõ úr a nemzetközi kombinált áruszállítást elõsegítõ kedvezményekrõl szóló kormányrendeletek hatályon kívül helyezését kifogásolta. Errõl az interpellációk során már volt szó. Tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás csak '96. január 1-jével lép hatályba, ebben az évben a kérdéses kormányrendeletek alkalmazhatók. Varga képviselõ úr feltehetõen ennek ismeretében módosító javaslatát visszavonta.
A kormány nagy súlyt helyez a környezetkímélõ kombinált fuvarozás támogatására, éppen ezért törvényi szintre javasolja emelni az eddigi kormányrendeleti szabályozást, sõt a külföldi fuvarozók mellett a belföldi fuvarozókat is preferálni kívánja.
Medgyasszay László képviselõtársunk a belföldi forgalmi rendszámú tehergépjármûvek adóalapjának törvényjavaslatban jelzett növekedését tartotta túlzottnak. Nyílt kapukat döngetett, hiszen az Érdekegyeztetõ Tanácsban létrejött kompromisszum alapján a tervezett adóalap csökkentését kezdeményezõ indítványt támogatja a kormány, így csak a raksúly 50 százalékával javasoljuk a jelenlegi adóalapot növelni. Kétségtelen, hogy a tehergépjármûvek üzemeltetési költsége emelkedett, de a gépjármûveket terhelõ költségek között ez az adó a mérsékelt emelés után sem lesz jelentõs tétel.
Megfontolandónak tartom Balsay képviselõtársunk javaslatát, mely szerint a gépjármûadóból származó adóbevételek teljes egészében az önkormányzatok bevételét képezzék. Egyetértek vele abban is, hogy ezzel a kérdéssel nem most, hanem a költségvetési törvény tárgyalásakor '96-ra lehet majd foglalkozni.
Emberileg megértem Ivanics István képviselõ urat, aki az adómentesség bõvítésével egyetért, de az adóemelést nem támogatja. Álláspontjának kialakításánál azonban célszerû mérlegelni, hogy a javaslat a mozgáskorlátozottak adómentességét lényegében alanyi jogon biztosítja, és kedvezményt nyújt a kombinált fuvarozást igénybe vevõ külföldi és belföldi fuvarozóknak is. Mindezeknek a fedezetét adónövelés nélkül nem lehetne megteremteni. Utalok itt arra, hogy az adómérték valorizálására ez idáig nem került sor, most is csak az adóalap emelésével próbáljuk a bevételeket valamelyest növelni.
Képviselõ úr a gépjármû-adóztatás adminisztrációjának csökkentése érdekében felvetette, hogy célszerûbbnek tartaná az éves, azaz a január 1-jei tulajdoni állapot szerinti adóztatást, amelynél az évközbeni tulajdonváltozás nem vonja maga után a kivetési határozat meghozatalát. Eredetileg volt ilyen tervünk, de a Legfõbb Ügyészség ezt a megoldást törvényességi szempontból nem támogatta, így nem kerülhetett a beterjesztett törvényjavaslatba.
Tisztelt Ház! A benyújtott és a bizottsági viták során kialakított két törvényjavaslat csak kisebb korrekciókat tartalmaz, koncepcionális változtatásokra nem volt szükség, ezért kérem önöket, hogy a kormány által támogatott módosító indítványokkal együtt szíveskedjenek mindkét törvényjavaslatot elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps.)