PÁL LÁSZLÓ ipari és kereskedelmi miniszter: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Megköszönöm mindenkinek, hogy a hat párt részérõl segítõ együttmûködés alakult ki a nemzeti szabványosításról, valamint a laboratóriumok, tanúsító és ellenõrzõ szervezetek akkreditálásáról szóló törvényjavaslatok vitájában. Kitûnt az, hogy az egyetértõ szándék mellett képviselõtársaim szakmai részletekben is elmélyültek. A módosító javaslatok döntõ többsége hozzájárult a törvényjavaslatok szövegének pontosabbá, egyértelmûbbé tételéhez.
Ennek megfelelõen támogatjuk a benyújtott módosító indítványok jelentõs részét, így Horváth Zoltán szocialista, Kiss Róbert szabaddemokrata, Szigethy István szabaddemokrata képviselõ urak javaslatait; egyetértünk Surján László, Ivanics István kereszténydemokrata képviselõ urak, Farkas Gabriella MDF-es képviselõ asszony és a kisgazdapárti Sándorffy Ottó képviselõ úr javaslatainak túlnyomó többségével is.
A javaslatok közül mindössze néhányat nem tudunk támogatni. A nemzeti szabványosításról szóló törvényjavaslatnál például nem értünk egyet Farkas Gabriella képviselõ asszony egyik módosító javaslatával, mely szerint a törvénynek kellene elõírnia, hogy milyen módon kell igazolni a kötelezõvé tett szabvány betartását. Álláspontunk szerint ezt nem a törvényben, hanem az elrendelõ jogszabályban kell majd rendezni.
Nem támogatjuk Ivanics István képviselõ úrnak azt a javaslatát, miszerint a törvénynek kell elõírnia, hogy a Szabványügyi Tanácsnak évente legalább háromszor üléseznie kell. Úgy gondoljuk, a tényleges igények fogják majd eldönteni az ülések számát.
Az akkreditálásról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok közül nem értünk egyet például azzal a javaslattal, miszerint a minisztériumok számát az akkreditáló testület tagjai között korlátozni kell. Meggyõzõdésünk szerint a Munkaügyi Minisztérium, illetve a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium érdekeltsége bizonyos témakörökben nem vitatható.
Surján képviselõ úr javasolta, hogy az akkreditáláshoz kijelölt minõsítõkre lehessen észrevételeket tenni, és ezeket fellebbviteli bizottság bírálja el. Ez a javaslat ellentétes az általunk ismert nemzetközi gyakorlattal. Az ilyen típusú panaszokat a szakmai akkreditáló bizottság és az ügyintézõ szervezet kezeli egy-egy konkrét akkreditálási eljárás kapcsán. Ha õk nem teszik meg a szükséges lépéseket, csak ebben az esetben lehet fellebbviteli bizottsághoz fordulni.
Dr. Farkas Gabriella képviselõ asszony és dr. Ábrahám Tibor képviselõ úr a nemzeti szabványosítás finanszírozásának témájában nyújtottak be módosító indítványokat. Ábrahám képviselõ úr a fölszólalásában is kifejtette azt, hogy nem tartja elégségesnek a Magyar Szabványügyi Testület mûködéséhez a törvényben számításba vett pénzügyi forrásokat. A képviselõ úr úgy véli, hogy a törvény nagyon rövid idõt, mindössze négy hónapot szán a testület megalakítására. Finanszírozási szempontból ez az idõ rövid arra is, hogy a testület az önfenntartást, a gazdasági önállóságot megszervezze. Ezért véleménye szerint az átmeneti idõszakban szükség van a költségvetés külön kiegészítõ támogatására. A képviselõ úr módosító javaslata értelmében a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez, az európai csatlakozáshoz szükséges szabványok kidolgozásának költségeit a Magyar Szabványügyi Testület részére a költségvetésbõl kell külön biztosítani. Ugyancsak meg kell a Magyar Szabványügyi Testületnek téríteni azon szabványok kidolgozásának költségeit, amelyek kötelezõ alkalmazását jogszabály rendelte el.
A kormány véleménye szerint a nemzetközi képviselet és az ehhez kapcsolódó feladatok költségeirõl a törvény elegendõ módon rendelkezik, amikor kimondja, hogy az éves állami központi költségvetésben kell a Magyar Szabványügyi Testület részére biztosítani a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetekben való képviselethez, illetve az ezekbõl eredõ feladatok ellátásához szükséges költségvetési hozzájárulást. A képviselõ úr által javasolt kiegészítések ebbe beleérthetõek, ezért nincs további részletezésre szükség.
Nem támogatja a kormány dr. Csizmadia László módosító javaslatát sem, miszerint a Magyar Szabványügyi Testületnél foglalkoztatottak legyenek köztisztviselõk. Az eddig létrehozott köztestületek, az összes gazdasági és szakmai kamara alkalmazottai munkaviszonyban állnak; kizárólag a Magyar Tudományos Akadémia ügyintézõ szervezete által foglalkoztatottak mûködnek köztisztviselõi besorolásban. A kormány a közszolgálati jogviszonnyal nem ért egyet, ellentétesnek tartja a törvényjavaslat koncepciójával, a közigazgatás korszerûsítésére irányuló törekvéseivel. A munkajogi státusz megváltoztatása összhangban áll az államháztartás várható reformjával is. Éppen ez az a tendencia, miszerint csökkenni fog az államigazgatásban foglalkoztatottak száma, mérséklõdni fognak a költségek, és ahol lehetséges, a kormányzati feladatokat civil szervezetek veszik át. A kormány ezért nem javasolja, hogy a Magyar Szabványügyi Testület alkalmazottai köztisztviselõk legyenek.
Úgy vélem, tisztelt Ház, hogy az ellenzék konstruktív közremûködésével két olyan törvény megalkotására kerül sor, amely fontos lépés a piacgazdaság jogszabályi kereteinek kiépítésében, és szolgálni fogja európai fölzárkózásunkat.
Kérem a tisztelt Házat, hogy a javaslatokat fogadja el. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)