KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Akkor, amikor nem protokolláris elõírásból, hanem igazán szívbõl megköszönöm a bizottságoknak és képviselõtársaimnak, hogy az általános és a részletes vita késõi órájában is felelõsségteljes érdeklõdést tanúsítottak a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása iránt, magam azzal szeretném ezt a figyelmet meghálálni, hogy most, az utolsó szó jogán rendkívül rövid leszek. (Zaj.)
Képviselõtársaim elõtt ismert, hogy a kormányprogram a korszerû piacgazdasági környezet kialakításának fontos elemeként kezelte a szakképzést, s ezért fogalmazta meg célként a két évvel ezelõtt elfogadott törvény részletes módosításának az igényét.
(18.00)
A pontosító rendelkezések nagyobb részét a gazdasági önkormányzatiság kialakulása, a gazdasági kamarák létrejötte tette indokolttá. A szakképzési törvényt megelõzõ szabályozás szerint a szakmai irányítás és ellenõrzés - különösen az alapképzés idõszakában - egyértelmûen iskolai feladat volt.
A gazdasági kamarák létrejöttével, a gazdálkodó szervezetek kötelezõ kamarai tagságával új helyzet állt elõ. A kamaráknak a gazdaság fejlesztésével kapcsolatos felelõsségébõl ugyanis következik, hogy a gazdálkodó szervezetnél tanulószerzõdés nélkül folyó gyakorlati képzés ellenõrzésére az illetékes területi gazdasági kamara lehet szakmailag alkalmas. E feladatból azonban nem zárható ki a tanuló jogviszonya szerint illetékes szakképzõ iskola sem.
Tanulságos része volt az általános és részletes vitának, hogy a képviselõtársaink is a kettõs felelõsségre hívták fel a figyelmünket. Ezért a törvény módosításával és új rendelkezés beiktatásával lehetõvé kívánjuk tenni, hogy a kamarák felkérése alapján és a feltételek egyidejû biztosítása mellett a szakképzõ iskolák is részt vehessenek például a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés ellenõrzésében.
A szakképzési törvény rendelkezéseinek egyértelmûbbé tételét kívánja biztosítani az a javaslat, amely szerint a gazdálkodó szervezetek nemcsak a tanulószerzõdés alapján láthatnak el teljes egészében gyakorlati képzést, hanem az iskolával való megállapodás alapján is. Ennek a pontosításnak az indokoltságát az általános vitában felszólaló képviselõk is hangsúlyozták.
Rámutattak arra a joghézagra, hogy a törvény hatályos rendelkezése eddig a gazdálkodó szervezettel való megállapodás kötelezettségét szövegszerûen csak arra az esetre írta elõ, ha a szakképzõ iskola a gyakorlati képzés feltételeivel részben rendelkezik és azt más iskolával együttmûködve sem tudja biztosítani. A törvényjavaslat ezt a joghézagot szünteti meg, és egyértelmûvé teszi azt is, hogy a megállapodásra a polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
A gazdálkodó szervezetek által folytatott gyakorlati képzéshez kapcsolódóan a részletes vita során figyelemre méltó véleménycsere bontakozott ki. A hatályos törvényi rendelkezés szerint a gazdálkodó szervezet felszámolása esetén, a gyakorlati képzõhely megszûnésével a tanuló nem folytathatja szakmai tanulmányait, mivel megszûnik tanulószerzõdése is. A benyújtott törvényjavaslat erre az esetre azt indítványozza, hogy a tanuló további gyakorlati képzését a területileg illetékes gazdasági kamara és a szakképzõ iskola legyen köteles elõsegíteni.
Kaptunk képviselõi módosító indítványt, amelyik erre az esetre a gyakorlati képzés biztosítását kötelezõvé kívánta volna tenni a területileg illetékes gazdasági kamara és a szakképzõ iskola számára. Elismerjük ennek a módosító indítványnak a jó szándékát, az egyén, a tanuló érdekei védelmét szolgáló célzatát, mégis az az álláspontunk, hogy a gazdaság mai helyzetében ilyen kötelezettséget sem a gazdasági kamara, sem a szakképzõ iskola számára kötelezõen elõírni nem lehet.
Tisztelt Képviselõtársaim! A tárca részérõl egyöntetû támogatást kaptak azok a módosító javaslatok, amelyek az iskolarendszeren kívüli szakképzés sajátosságaival összefüggõ igények következetesebb érvényesítését, a végrehajtásban eddig tapasztalt ellentmondások feloldását teszik lehetõvé. Ennek megfelelõen a javasolt módosítással egyértelmûvé válnak a képzési szerzõdés szerzõdõ partnerei, egyidejûleg követelményként fogalmazódik meg, hogy a képzésben résztvevõ mulasztásán kívül a képzést folytató intézmény szerzõdésszegésének következményeit is rögzíteni kell.
Tisztelt Országgyûlés! Éppen azért, mert a módosító indítványok a jogalkotó szándékát erõsítik, örömmel tájékoztathatom önöket, hogy a beterjesztett törvényjavaslat koncepcionális kereteit ezek a módosító indítványok nem érintették, ezért többségüket a bizottságok támogatták, és a tárca támogatását is elnyerték ezek az indítványok.
Ezért kérem önöket, hogy a módosító indítványok elfogadása után a beterjesztett törvényjavaslatot fogadják el és emeljék törvényerõre. Köszönöm a részvételüket a törvény vitájában és kérem a támogatásukat. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)