DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Igen tisztelt Ház! Nagy bátorság kellett ahhoz, hogy a részletes vita eddig elhangzott nagyon alapos hozzászólásai után én is vegyem a bátorságot, hogy megnyomjam a gombot, hogy az 59. pontban foglaltakhoz néhány észrevételt tegyek. Ehhez a ponthoz azért kívánok néhány észrevételt tenni, mert ez a 66. §-nak olyan módosítását jelentené, hogy a (3) bekezdés maradjon el. Az elsõ bekezdés ugyanis azt mondja, hogy devizabelföldi és devizakülföldi belföldi fizetõeszközt a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint vihet ki, küldhet ki az országból, vagy hozhat be, küldhet be az országba. Nyelvtanilag ez nagyon szépen van megfogalmazva, csak ott van a gond számomra, hogy a (2) bekezdés megmondja, hogy mit lehet kivinni-behozni, és utána azt mondja a (3) bekezdés, hogy a (2) bekezdésen felül egyébként mindent, amit a devizahatóság méltányosságból megenged.
Igen tisztelt Országgyûlés! Szíveskedjenek nekem megmondani a jogalkotók, hogy a jogalkalmazó a méltányosság keretein belül mit fog megengedni, illetõleg mit fog megtiltani. Mi szükség van a (2) bekezdésben elõírni, hogy mi vihetõ ki, ha egyébként a (3) bekezdés hozzáteszi, hogy ezen felül méltányosságból bármit ki lehet vinni és be lehet hozni - mármint belföldi fizetõeszközt.
(18.40)
A belföldi fizetõeszközrõl viszont tudjuk azt, hogy az értelmezõ rendelkezések 1. § (8) bekezdése megmondja, hogy mi a fizetõeszköz. De mindjárt a (9) bekezdést is értelmeznünk kell, mert a (8) bekezdésben részben benne van a (9) bekezdés is.
Nekem az a véleményem, hogy egy jogszabályban nem szabad ilyen gumiparagrafust benne hagyni, amely lehetõvé teszi, hogy a devizahatóság egyébként méltányosságból - amely megfoghatatlan kategória - egyeseknek megenged valamit, másoknak viszont nem enged meg. Ha komolyan akarjuk venni a devizahatósági jogkört és komolyan akarjuk venni, hogy a magyar állampolgárok jogkövetõ magatartást tanúsítsanak, akkor nem szabad meghagynunk ekkora lehetõséget, amely egyesek számára meg fogja adni az alkalmat, hogy éljenek a méltányossággal; mások, akik viszont törvénytisztelõ állampolgárok, úgy gondolják, hogy nincs is értelme megpróbálni, mert méltányosságból õk tényleg nem szorulnak rá, hogy a devizahatóság nekik bizonyos dolgokat engedélyezzen.
Egyébként hozzá kell tennem: ami miatt végül is felszólalásra jelentkeztem, az az volt, hogy ebben a törvényben számtalan helyen van ilyen. Számtalan helyen van olyan, hogy a fõszabály azt mondja: ehhez és ehhez engedély kell, megmondja a feltételeket; s utána jön egy következõ bekezdés, hogy ezen felül egyébként a devizahatóság méltányosságból - bármit megtehet.
Ez a törvényjavaslat valóban egy olyan keretjellegû jogszabály, amelyet majd az alkalmazás során fog a hatóság élettel kitölteni, csak éppen nem lesz számon kérhetõ egy konkrét ügy eldöntésénél, hogy miért így döntött a hatóság és miért nem úgy döntött a hatóság.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MDF padsoraiban.)