KISS PÉTER munkaügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! A törvényjavaslathoz és az azzal összefüggésben tárgyalt országgyûlési határozati javaslathoz számos hozzászólás és módosító indítvány érkezett képviselõtársaim, továbbá a javaslatokat tárgyaló parlamenti bizottságok részérõl. Köszönetet mondok azért a segítõkészségért, amit a törvényjavaslat általános és részletes vitájában képviselõtársaim részérõl tapasztaltam. Tájékoztatni kívánom a tisztelt Országgyûlést, hogy a kormányt milyen megfontolások vezették a módosító indítványokkal kapcsolatos állásfoglalásának kialakításában.
A törvényjavaslatok egy része technikai jellegû, azt szolgálja, hogy zökkenõmentes legyen az áttérés az alap egységes kezelésére, hogy az igazodjék az államháztartás megváltozott rendjéhez. Ezekhez a szabályokhoz több olyan kormánypárti és ellenzéki módosító indítvány érkezett, amelyek a törvény alkalmazhatóságát segítik.
(18.20)
Ezeket az indítványokat támogatni fogjuk. Tartalmukat most részletesen nem ismertetem.
A törvénymódosítás másik része az alaphoz kapcsolódó döntési mechanizmust kívánja rendezni. Ennek megfelelõen a kormányzati foglalkoztatáspolitika egyeztetése az Érdekegyeztetõ Tanácsban történne. A gazdálkodás, a mûködés pedig fokozatosan a befizetõk képviselõinek a felügyelete alá kerülne. Ezt szolgálja a benyújtott országgyûlési határozati javaslat s az Országos Munkaerõpiaci Tanács megalakulása is.
Sajnáljuk, hogy az átmenet kérdésében nem sikerült megállapodásra jutni az Érdekegyeztetõ Tanácsban. Az oldalak nem osztják azt a véleményünket, hogy a Munkaerõpiaci Tanácsnak - mûködési feltételeit és annak módját tekintve - professzionális jellegû testületnek kell lennie. Ezért álláspontjuk szerint az Országos Munkaerõpiaci Tanács jogosítványait a Munkaerõpiaci Bizottságnak kell gyakorolnia.
Mindezekkel együtt is bízunk abban, hogy sor kerül a közös munka megindítására. Amennyiben a Munkaerõpiaci Tanács törekvésünk ellenére a kijelölt 30 napon belül sem jönne létre, úgy a döntéseket a munkaügyi miniszter hozza meg. Ehhez azonban ki kell kérnie az Érdekegyeztetõ Tanács illetékes szakbizottságának véleményét.
A foglalkoztatási bizottság erre vonatkozó módosító indítványát a szociális partnerek javaslata nyomán alakította ki annak érdekében, hogy továbbra is fennmaradjon a folyamatos párbeszéd az alapot érintõ legfontosabb ügyekben. A kormány az indítványt támogatja.
Változatlanul jelentõs szerepe marad a helyi érdekegyeztetésben a megyei, a fõvárosi munkaügyi tanácsoknak, jogkörüket a Foglalkoztatási Alaprészt illetõen a törvénymódosítás nem érinti. A Szakképzési Alaprész tekintetében pedig az Országos Szakképzési Tanács széles körû javaslattevõ jogkörrel rendelkezik. Tagjai között a gazdasági kamarák képviselõi is helyet kaptak.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslattal egy idõben beterjesztett határozati javaslat szerint az önkormányzati jellegû irányításról szóló törvényjavaslatot 1996. augusztus 31-ig kell az Országgyûlés elé terjesztenünk. Támogatjuk a határozati javaslat szövegének pontosítására vonatkozó képviselõi javaslatot.
Meg kell említenem, hogy két további kérdésben maradt fenn véleménykülönbség. Az egyik a járulékok mértéke. Több képviselõtársam is a járulékok csökkentésére tett javaslatot, amelyet a kormány nem tudott elfogadni. Ennek oka egyrészt az államháztartás jelenlegi helyzete, másrészt pedig az, hogy nehezen becsülhetõ az elosztórendszereket érintõ intézkedések foglalkoztatási hatása és annak forrásigénye.
Nézeteltérés van abban is, hogy a törvényjavaslat szerint a jövedelempótló támogatásnak eddig az állami költségvetésbõl fedezett 50 százalékát ezentúl a Munkaerõpiaci Alap finanszírozza. A kormány álláspontja szerint a jövedelempótló támogatás a munkanélküli- és a szociális ellátás határterülete, amelyet nem lehet a munkanélküli-ellátórendszertõl idegen elemnek tekinteni.
Ugyanakkor tény, hogy a jelenleginél tisztább feltételeket kell teremteni a jogosultság megállapításában, folyósításában s erre a szociális ellátórendszer reformjához is kapcsolódva a következõ évben vissza kell térni.
Tisztelt Képviselõtársaim! A törvénymódosítás lényeges kérdése a pályakezdõk munkanélküli-segélyének megszüntetése. Azt hiszem, valamennyien egyetérthetünk abban, hogy a munkanélküli-segély az életpályájukat kezdõ fiatalokat gyakran várakozásra, passzivitásra készteti, a segélybõl éppen a leginkább rászoruló iskolázatlan, képzetlen fiatalok voltak eddig is kizárva.
Az a fontos, hogy a segély helyébe lépõ aktív eszközök valóban elérhetik-e azokat a fiatalokat, akik eddig munkanélküli-segélyt kaphattak. - Szerintem igen. A kidolgozandó szabályok a foglalkoztatási törvényben foglaltaknál kedvezõbb feltételeket fognak megállapítani, teret engedve a területi munkaerõpiaci sajátosságoknak, de nem terhelve a decentralizált kereteket.
A munkaerõpiaci bizottság 1996. második félévére kétmilliárd forintos célkeretet különített el a pályakezdõk munkába állását, munkatapasztalatainak megszerzését, ennek megalapozását szolgáló speciális támogatásokra. Ez meghaladja azt az összeget, amit munkanélküli-segélyre fizetnénk ki.
A pályakezdõket segítõ aktív eszközöket ezentúl részletesen nem a törvény szabályozza. Meggyõzõdésünk, hogy a pályakezdõk esetében differenciált támogatási eszközrendszerre van szükség, amely igazán rugalmasan tudja követni a munkaerõpiaci helyzetet, a képzettségi igények változását. Erre egy széles körû cselekvéssorba ágyazott, kormányszintû szabályozás az alkalmas.
A kormány a cselekvési programot elfogadta, és ehhez is kapcsolódva 1996 elsõ felében kidolgozzuk és bevezetjük azt a támogatási rendszert, amely felváltja július 1-jétõl a megszûnõ munkanélküli-segélyt.
Tisztelt Országgyûlés! Természetesen nem tudtam részletesen kitérni valamennyi módosító indítványra, nem is állt szándékomban. Csak a legvitatottabbak közül emeltem ki néhányat, remélve egyetértésüket. Kérem, hogy a törvényjavaslat, valamint a határozati javaslat elfogadását szavazataikkal támogassák. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)