DR.SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ez az egyezmény már járt önök elõtt, megerõsítették az elmúlt év folyamán, ezért azt hiszem, hogy rövid lehetek az elõterjesztés során.
Csak emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy ez az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet, mai nevén az EBESZ, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet egyik legfontosabb, a mi érdekeinket közvetlenül érintõ egyezményérõl van szó.
Az egyezmény célja az, hogy szerzõdésben foglalt eljárást rögzít a vitás kérdések rendezésére. Abból indulunk ki, hogy az aláíró országok között ez egy új megoldási lehetõséget nyújt a békés, de mégis minden felet kielégítõ megoldások keresésére s a méltányos megállapodások elérésére.
Az egyezmény 13. cikkelye kimondja azt, hogy egy pénzügyi egyezménynek kell rögzítenie az egyezménnyel kapcsolatos pénzügyi feladatokat és teendõket. Ez a pénzügyi jegyzõkönyv elkészült, Prágában 1993. április 28-án aláírták, s ez szabályozza a bíróság költségvetését is, amely az egyezmény betartásán õrködik.
Az egyezmény 33. cikkére tekintettel 1994. december 5-én hatályba lépett, tehát már egy érvényes szerzõdésrõl van szó. Magyarország is részese ennek az egyezménynek. Az Országgyûlés 1995. március 17-ei, tehát közel egy évvel ezelõtti határozatával erõsítette meg.
A Magyar Köztársaság 1995. június 2-án letétbe helyezte a megerõsítõ okiratot a Svéd Királyság kormányánál, s így ez azt jelenti, hogy 1995. augusztus 2-ától ránk nézve is hatályba lépett. A nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló törvény értelmében az Országgyûlés által megerõsített szerzõdéseket törvénnyel kell kihirdetni.
Kérem, hogy az Országgyûlés ennek az alkotmányos kötelességnek tegyen eleget, és az egyezményt, illetve annak pénzügyi jegyzõkönyvét törvénnyel hirdesse ki.
Köszönöm szépen. (Taps.)