BARKÓCZY GELLÉRT (FKGP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elõttünk lévõ T/4101. számú törvényjavaslat a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló '95. évi C. törvény és az ahhoz csatlakozó egyes törvények módosításáról, ennek részletes vitájához kívánok hozzászólni.
Az egyes törvényjavaslat 1. § (4) bekezdéséhez elõször. E módosítás kvázi külfölddé nyilvánítja a közvámraktárt, amikor az oda külföldi rendeltetéssel betárolt belföldi árut vámárunak rendeli tekinteni, ha a külkereskedelmi ügylet megvalósul és a külföldi partner az árut külföldre szállítás nélkül, új külkereskedelmi szerzõdés alapján, belföldi szervezeteknek aktív feldolgozásra átadja. E szabályozás a következõk miatt aggályos. A közvámraktár vám- és devizaszempontból nem külföld. A vámszabad terület a vámtörvény szerint annak minõsül, de a közvámraktárra ez nincs kimondva. Így viszont kvázi vámszabad területként funkcionálna a közvámraktár is.
A másik kérdés, hogy milyen árunak minõsül az oda betárolt áru, ha a külföldi nem tovább feldolgoztatni kívánja, hanem eladja egy belföldi gazdálkodónak. Ekkor nem vámáru - vagy igen? Számtalan esetben elõfordul, hogy a külkereskedelmi szerzõdés teljesítésének helye a közvámraktár, de a külföldi vevõ belföldi cégnek adja el az árut és nem szállítja ki külföldre.
(20.50)
A belföldre aktív feldolgozásra, bérmunkára átadott belföldi áru után ebben az esetben ugyanolyan konzekvenciák - vámbiztosíték- követelés, elszámolás stb. - érvényesülnek, mint a külföldrõl behozott áruk esetében. Ez egy belföldi áru esetén kissé furcsa.
A 2. számú törvényjavaslat 1. §-ának (7) bekezdéséhez: módosul vámszempontból a megbízhatóság fogalma is. Az új szövegezés b) pontja kimondja, hogy a megbízható szervezetnek 12 hónapon belül nem lehet vám- és egyéb tartozása, adótartozása és társadalombiztosítási szervnél nyilvántartott tartozása. Kérdés, hogy a 12 hónapot milyen idõponttól kell számítani.
Azt is elõírja a törvényjavaslat, hogy a megbízhatóság feltételeit évente kell igazolni. Kérdés, milyen esetben és mihez kell igazolni. Helyesebb lett volna úgy fogalmazni, hogy a törvényben elõírt esetekben - például halasztott vámfizetési engedély, kezességvállalási engedély, vámügynöki engedély - évente kell a feltételek fennállását igazolni.
A 3. számú törvényjavaslat 8. §-ához: a szabályozás ellentmondásos, mert a vámbiztosíték feloldását többek között akkor teszi lehetõvé, ha a vámárut a közvámraktárba beszállították. A törvényjavaslat 7. §-a ugyanakkor valamennyi eljárásban mentesíti a vámbiztosíték alól - szintén többek között - a vámhatóság által engedélyezett vámraktárba beraktározott vámárut. A vámraktár fogalmába beletartozik a magánvámraktár is, ezért tehát mentes a vámbiztosíték alól az oda beraktározott vámáru.
Ezen ügyféli jogosultság szûkítését jelenti, és ellentmond ezen rendelkezésnek a 8. § említett szabályozása. A logikus ugyanakkor az lenne, ha a magánvámraktárakba beraktározott vámáru estében is feloldanák a vámbiztosítékot.
A 3. számú törvényjavaslat 50. §-ához: a jelenlegi szabályozáshoz képest igen nagy mértékû szigorítást tartalmaz e módosítás, amikor a vámtörvény 132. §-a (5) bekezdésének újraszabályozott c) pontjában a halasztott vámfizetési engedély megadását többek között ahhoz a feltételhez köti, hogy a kérelem benyújtását megelõzõ 12 havi, vagy ennek hiányában a tervezett forgalom havi átlag vámterhe meghaladja a 10 millió forintot, és e vámteher egyhavi átlaga kétszeresének megfelelõ bankgaranciát nyújt be.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minimálisan 20 millió forintos bankgaranciát kell benyújtani. A jelenlegi szabályozásban a havi vámteher összegének az 5 millió forintot kell meghaladnia, és csak az egyhavi átlag vámteher összegének megfelelõ, azaz minimum 5 millió forint összegû bankgaranciát kell benyújtani.
Az új követelménynek, azt hiszem, kevés cég tud majd megfelelni, ezért e rendelkezés nem minõsíthetõ vállalkozásbarátnak.
Ugyanakkor van egy olyan probléma is, amely nem került újraszabályozásra. Az oktatási, kulturális és tudományos jellegû tárgyak vámmentes behozataláról szóló, és hazánk által is aláírt egyezmény - kihirdetve az 1979. évi 12. törvényerejû rendelettel - hatáskörét szûkíti a vámtörvény végrehajtására kiadott 45/1996. (III. 25.) kormányrendelet, amikor ezen alanyi vámmentesség megadását olyan feltételekhez köti, amelyek nem szerepelnek a nemzetközi egyezményben.
Ennek következtében többek között nem vámkezelhetõ egy középiskola részére például nyelvlaboratóriumi berendezés, mert nem kutatási eszköz, bár oktatási célokat szolgál, és a középiskolák alaptevékenységeként nem foglalkozik kutatással.
Az oktatás azonban kiemelten fontos tevékenység, és azt hiszem, a nyelvtanulás fontosságát sem kell különösebben hangsúlyozni az EU-hoz történõ csatlakozás tekintetében. Erre tekintettel e korlátozás nem igazán érthetõ, és magával a nemzetközi egyezménnyel sincs igazán összhangban. Köszönöm, hogy meghallgattak.